2017. 03. 09.

Az iDTGV megy, az Ouigo marad


A francia vasútnál úgy döntöttek, hogy decemberig kivezetik a piacról a 2004-ben indított diszkont TGV-márkát, az iDTGV-t. Annak idején a belföldi fapados repülőjáratok alternatívájának szánták a speciális árazású iDTGV-vonatokat, ám ez a szegmens mostanra beszorult az időközben beindult, „ultra-fapados” Ouigo-vonatok és a hagyományos TGV-k közé.



A francia államvasút, az SNCF szerdai bejelentése szerint a júliustól a decemberi menetrendváltásig tartó időszakban fokozatosan kivezetik az iDTGV márkanéven futó nagysebességű szolgáltatási kategóriát. Az országos lefedettségű nagysebességű hálózatot üzemeltető SNCF a 2004-ben indított iDGTV szolgáltatást a fapados belföldi repülőjáratok alternatívájának szánta, ennek megfelelő korlátozásokkal: a vissza nem váltható, dinamikus árazású jegyeket csak internetes értékesítési felületen kínálták, a vonatra felvihető poggyász mennyiségét korlátozták és a fedélzeti személyzeten is spóroltak azzal, hogy a vonatra szállás előtt történt a jegyek ellenőrzése. Az iDTGV a márka 13 éves fennállásának végére napi 30 vonattal a nagysebességű hálózaton megtett utazások 4%-át bonyolítja le.

Az iDTGV megszüntetésére a RegionalBahn szerkesztősége korábban is komoly összegű fogadást mert volna kötni, miután az SNCF 2013-ben útjára indította a – repülős analógiával élve – ultra-fapados Ouigo márkanevet. Az Ouigo-szerelvények még néhány kényelmi extra (pl. étkezőkocsi és csomagtároló rekeszek) feladásával és a Párizs peremén lévő állomásokra építve próbál tarolni az árversenyben. Ezzel a húzással az iDGTV beszorult a szolgáltatási senkiföldjére, ugyanis a hagyományos TGV-vonatokon is dinamikus, a kereslet-kínálat viszonyán alapuló árazás van, míg az Ouigo viszi a leginkább árérzékeny és menetrendileg rugalmas(abb) utasokat. Az SNCF az iDTGV-márka kivezetésével egyidőben a kedvezményes, nem visszaváltható Prems-jegyek ársávjának csökkentésével és a vonatonkénti kontingens emelésével gyakorlatilag (vissza)integrálja az iDTGV-koncepciót a hagyományos TGV szolgáltatásba.

A szolgáltatási manővereknek egy pozitív hozadéka mindenképpen van az utasok szempontjából: eggyel kevesebb szolgáltatási szegmens specialitásait kell figyelembe venni az utazások tervezésénél. Mivel a hálózat komplexitása és a távolságok miatt a legtöbb viszonylaton nincs igazi ütemes menetrend, a napi 4-5 közvetlen kapcsolatba beszúrt Ouigo vagy iDTGV-járat okozhat némi fejtörést a tervezésnél. E sorok szerzője például többször belefutott abba, hogy a párizsi De Gaulle repülőtérre érkezve egy repülőjárathoz éppen egy iDTGV-vonat csatlakozott volna, viszont az ilyenkor szokásos, késés elleni „óvintézkedésként” rugalmas jegy váltása pont erre a vonatra nem lehetséges, a legközelebbi „rendes” TGV csak pedig később ment.

Magyarics Zoltán