Több forrásunk egybehangzó tájékoztatása szerint igazak a ta3 szlovák hírportál információi, ami szerint akár már idén decemberben, a 2017/2018-as menetrend életbe lépésével felvehetik a személyforgalmat a Rajka és Oroszvár (Rusovce) közötti határátmenetben. A jelenleg csak tehervonatok által használt vasúti határátkelő ismét visszakapná a kishatárforgalmi személyvonatokat, a távolsági járatok azonban egyelőre biztosan nem térnek vissza.
A hírek szerint Pozsonyligetfalu lesz majd a rajkai vonatok végállomása – az óránkénti bécsi REX-ek és a ritkás teherforgalom mellé újabb személyvonatok kerülhetnek
A magyar és a szlovák fél részéről is időről időre felvetődött már korábban is annak igénye, hogy ismét közlekedjenek Rajka vagy Hegyeshalom és Pozsony között személyszállító vonatok. Az utazási igényeket mi sem jelzi jobban, hogy évekkel ezelőtt megszervezte a pozsonyi városi közlekedési cég, a DPB a Rajkára kijáró 801-es autóbusz-viszonylatot, ami hamar népszerűvé vált az utasok körében, hiszen sok szlovák állampolgár költözött át a határ magyar oldalára, ahol olcsóbban élhetnek, mint ha azt Pozsonyban tennék. A szlovák és a magyar fél már korábban is egyeztetett a lehetőségekről, azonban úgy tudni, hogy a rajkai állomást akkoriban kezelő MÁV-csoport ellenállásán bukott meg sorra valamennyi elképzelés. Azóta persze változott a helyzet és a GYSEV vette át a pályavasúti feladatokat Rajkán és bár több tárgyalási forduló volt eddig már, egyelőre nem született megállapodás. A tárgyalások felgyorsulása alighanem annak is köszönhető, hogy a szlovák közlekedési tárcát a Híd-Most magyar-szlovák párt képviselője, Érsek Árpád vezeti, aki származása okán is valószínűleg jó viszonyt ápol az anyaországgal.
A GYSEV, ha kell és van rá igény, jön és szolgáltat. A szlovák fél megkötései miatt a Jenbacherek egy részének a GYSEV-vonalak villamosítása után lenne munkája
A RegionalBahn szerkesztőségének információi szerint a megállapodás „szinte készen van”, a határátmenetre több menetrendi változat készült napi 6-8-10 vonattal, ebből az első két változat a legesélyesebb. Lényegében ez azt jelentené, hogy a csúcsban vagy akár egész nap két órás ütemben közlekedhetnek a vonatok Rajka és Pozsony között. A pozsonyi végpont egyelőre szinte biztos, hogy Pozsonyligetfalu állomás lesz majd, innen a belváros gyorsan elérhető autóbuszokkal. A pozsonyi nagyállomásra annak kapacitásbeli korlátozottsága miatt egyelőre nem viszik át a vonatokat Rajka felől. A járművek tekintetében a szlovák fél jelezte, hogy az oroszvári biztosítóberendezés adottságai miatt a GYSEV korszerű FLIRT-motorvonatait nem tudják fogadni, így ha megszületik az egyezség hivatalos formában is, szinte biztos, hogy néhány Jenbacher-motorkocsinak jut majd munka, elvégre ezek az ÖBB-nek köszönhetően rendelkeznek szlovákiai engedélyekkel, így különösebb gond nélkül pendlizhet a két állomás között a motorvonat.
A hírek szerint a szlovák szaktárcánál fontolgatják további határátmenetekben is a helyi közlekedés újraindítását, illetve e lehetőségek vizsgálatát. A jelenleg fennálló határátmenetek közül ugyanis Magyarország és Szlovákia között mindössze csak a Szob–Štúrovo (Párkány) és a Hidasnémeti–Čaňa (Hernádcsány) közöttiben van személyforgalom és itt is csak a távolsági vonatokra korlátozódik az. A Komárom–Komárno, a Somoskőújfalu–Fiľakovo (Fülek), a Bánréve–Lenartovce (Sajólénártfalva) és a Sátoraljaújhely–Slovenské Nové Mesto (Kisújhely, Sátoraljaújhely-Gyártelep) közöttiben nincs személyszállító vasúti közlekedés, sőt, jobbára semmilyen forgalom nincs.
Irány a Nyugati?
Forrásaink szerint nem a rajkai határátmenet újraindítása az egyetlen lehetséges változás a Magyarország és a Szlovákia közötti vasúti közlekedésben. A hírek szerint ugyanis igen komoly vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy a párkányi átmenetben közlekedő nemzetközi vonatok budapesti végállomása átkerüljön a Keletiből a Nyugati pályaudvarra, ezzel mintegy húsz perccel rövidítve meg az utazási időt. A lépés elméleti síkon lehetséges azzal a megkötéssel, hogy a zónázó vonatok menetvonalát némileg megkurtítsák és fordulóidőket feszesebbre veszik, így biztosítva a kapacitásokat Budapest-Nyugati és Rákospalota-Újpest között – ehhez viszont célszerűen a lomha ingavonatok helyett motorvonatok kellenének, ami viszont nem áll rendelkezésre. A lépésnek azonban a vasút számára technológiai hátrányai is vannak: a magyar személykocsik karbantartása a Keleti pályaudvar kocsiműhelyében történik, hogy a külföldi járművek takarítása, fordulóközi karbantartása is. A végállomás áthelyezése azt jelentené, hogy a Keleti és a Nyugati között üresen kellene mozgatni a vonatokat a karbantartáshoz, ami viszont ebből az időből vonna el egy-másfél órát is akár, hiszen a legegyszerűbb út a két pályaudvar között a Körvasúton át vezet, ez pedig optimális esetben is 30 perc körüli menetidőt jelent a szerelvényvonatoknak.
Halász Péter
