A Gotthard-Basistunnel első, teljes üzemben eltöltött 57 napja alatt 2816 személy- és 3980 tehervonat haladt át az 57 kilométeres alagúton, eközben 30 perccel rövidebb menetidő eredményeként 30 %-kal több, napi 8800 utast szállítottak. A menetrendváltáskori 79,6-ról 86,8 százalékra emelkedett a pontossági mutató, a csatlakozások Arth-Goldau állomáson 94,4 helyett 97,1 százalékban valósultak meg, miközben a Panoramastrecke (régi Gotthard-vasútvonal) napi átlag 500 utasa gyakorlatilag 100 százalékban pontos vonatokkal utazik. A zavarokat főleg a Milánó felől Chiassonál átlagosan 8 perc késéssel közlekedő Eurocity vonatok okozzák, bár Arth-Goldauig a menetrendi tartalék felhasználásával pontossá válnak. 43 esetben maradt el vonat, nagyrészt járműhiba miatt. A belföldi forgalomban viszont a Tessin kantonban állomásozó tartalékvonat felhasználásával többnyire eltüntették a menetrendi lukat.
A személyszállító vonatok pontossága kimagasló, de a régi Gotthardbahn gyakorlatilag 100%-os mutatóit nem múlja felül az új alagút sem
A teherszállítás frontján 2016. december 11. alapvető változást jelentett: a kocsirakományú fuvarozásban is bevezették az ütemes menetrendet. Ebből következően bizonyos állomásokat napi egy helyett akár háromszor is kiszolgálja az SBB Cargo. Munkanapokon átlagosan 86 tehervonat közlekedett, ezek napi 48.000 tonnányi áruja 3.900 teherautónyi fuvart váltott ki. Az egyik legnagyobb nyertes a Härkingen (Solothurn kanton) és Tessin kanton között közlekedő postavonatok, amik fél órával későbbi indulása okán a postaközpontba tartó teherautók menetrendjének módosítása miatt elmaradó éjszakai zajterhelés még a lakóknak is kedvező. A régi vonalon tehervonatok főleg hétfőről keddre virradó éjjel jellemzőek, mert ekkor történik az egyik cső tervszerű karbantartása. A teljes 260 vonatos, darabonként 750 méteres napi teljesítményt 2020 végén, a Ceneri-Basistunnel átadása után lehet majd elérni.
A Ceneri bázisalagút a szerkezete február 7-én készült el, amikor kiöntötték a keleti cső utolsó alagútgyűrűjét. A két 22,6 kilométer hosszú csőből kitermelt 3,5 millió köbméter szikla helyére 1 millió köbméter betont építettek be és a tervek szerint 100 évig lényegi beavatkozás nélkül üzemelhet a szerkezet. Renzo Simoni, az AlpTransit vezérigazgatója szerint ez sem kevésbé fontos, mint a Gotthard bázisalagút, mert a Neue Eisenbahn-Alpentransversale (NEAT, Új Vasúti Alpesi Átkelés) elnevezésű beruházás-sorozat első fázisa csak a Ceneri bázisalagút megnyitásával lesz teljes.
Az alpesi tranzit nem csak a személyszállításban fontos, hanem a teherforgalomban is komoly szerepe van a fejlesztéseknek
(fotók: SBB)
(fotók: SBB)
Svájcban az áramszedők palettája az alagutak miatt az Európában általánosan használtaktól keskenyebb, viszont a teherszállítás vasútra terelése érdekében 2020-ra a NEAT-vonalakon (Simplon-Lötschberg és Gotthard vonalak) az infrastruktúrát alkalmassá kell tenni a félpótkocsikat és konténereket szállító vonatok korlátozások nélküli közlekedésére. A 990 millió svájci frankba kerülő beavatkozások alagutakon kívül hidakat is érintenek, ebből 200 milliót a Simplon-vonalon használnak föl. Ez maga után vonja az emeletes vonatok közlekedtethetőségét is, így a tervek szerint 2018 decemberétől már Genf és Brig között is bevethetőek lesznek az IC2000 szerelvények. A jelenleg Genf és Vevey között közlekedő emeletes Regioexpresseket Saint-Mauriceig tervezik meghosszabbítani. Az alagutak átépítése a meglévő alagút fölé épített új boltozatot készítésével valósul meg, majd a régi alagút fölöslegessé vált részeit elbontják. Az 1883-ban épített Raspille-Tunnel bontása a tervek szerint április utolsó hétvégéjén esedékes, amikor buszok szállítják majd az utasokat. Az utolsó Tunnel des Crêtes nevű műtárgy 35 milliós átalakítása ősszel kezdődik, ezen felül 2018 végéig 40 millióért nyolc hidat is cserélnek vagy magasítanak. A munkák az idő- és költségtervek szerint haladnak.
Adorján Péter
