A vasúti távolsági utazások sokak számára unalmasak lehetnek, még akkor is, ha az ablakon kitekintve rengeteg, sokszor a felületes szemlélő számára rejtve maradó érdekesség mellett haladunk el. Egy magyar fejlesztésű alkalmazás most ezen szeretne változtatni azzal, hogy kifejezetten a távolsági utakra szóló útikönyvet ad a felhasználók kezébe. A HorizonGuide fejlesztésének hátteréről, a csapat jövőbeli elképzeléseiről beszélgettünk az ötletgazdával és tulajdonossal, Kollai Istvánnal.A HorizonGuide első ránézésre is hiánypótló elképzelésnek tűnik, így kézenfekvő a kérdés: honnan jött az ötlet?
Régebben útikönyveket írtam és szerkesztettem Budapestről, Pozsonyról és Kassáról, egy közép-európai, nemzetek közötti párbeszéddel foglalkozó alapítvány számára. Az angol nyelvű útikönyvben azt emeltük ki, hogy az egyes nemzetek az adott városban milyen felfedezésekre számíthatnak. Például a Budapestről szóló könyv (Europe in Budapest) minden fejezete egy-egy nemzet budapesti jelenlétéről szól – lengyel Budapest, francia Budapest, és így tovább. Célunk ezzel az volt, hogy a különböző országokból érkező turisták megtalálják a maguk számára érdekes tartalmat, a saját örökségüket, mai jelenlétüket a városban – vagy egyszerűen, ami számukra izgalmas, annak megfelelően, hogy például ők bort isznak, vagy inkább sört. Ez a formátum nagyon bevált - sokkal jobban, mint hittük - így ez volt az egyik inspiráció: anyanyelvi csoportoknak speciális tartalmat készíteni. A másik motiváció az volt, hogy 2015-ig diplomataként szolgáltam Pozsonyban, és utazás közben számtalanszor nyomogattam a telefont, hogy megtudjam: hol járok, mi ez a hely, mi ez a vár vagy templom. Akkor alakult ki bennem az, hogy milyen jó lenne, ha utazás közben a telefonom mondaná nekem, hogy ami feltűnt a horizonton, az az Alacsony-Fátra, vagy mindjárt Árva vára következik balra. Átéltem ugyanezt vonaton is, ahol ráadásul folyton elmegy a térerő, miközben az ember érdekes dolgokat lát. Ilyen indíttatásokból jött, hogy csináljunk útikönyvet, de ne városra, hanem útvonalra! Ez pedig logikusan telefonnal, hangos útikalauz (audioguide) formában működne jól – ez az innovatív irány egyébként is érdekelt. Végső soron tehát nem alkalmazásfejlesztői oldalról kerültem ide, hanem tartalomkészítői irányból. Eredetileg is történész-közgazdász vagyok. A hátteret a Terra Recognita alapítvány adja, mellyel tudunk pályázni a régiók-nemzetek együttműködését támogató pályázati kiírásokra.
Mennyiben új ez a koncepció?
Svájcban találkoztunk hasonlóval, az Alpokban közlekedő, turistáknak szánt panorámakocsis vonatokon, de másutt, például hosszabb távolságokat lefedő útvonalakon nem.
Milyen előnyei vannak ennek a formátumnak az írott útikalauzokhoz képest, illetve milyen felhasználási területeken jelennek meg ezek az előnyök?
Az audioguide formátum előnye a könnyű frissíthetőség, a rugalmasság, azaz bővíthetőség és testre szabhatóság – előbbiek egy alkalmazásfrissítésen keresztül megoldhatóak. Az útikalauz adatkapcsolat nélkül, offline is működik, ehhez csak GPS-jelre van szükség. Ez fontos szempont lehet eldugottabb tájakon futó vasútvonalakon vagy hajózási útvonalakon.
A felhasználási területek közül a vasút komoly előnye, hogy a kötött pályán ismert az érdekes pontokra történő rálátás iránya. Ezek segítségével pontosabban fel lehet építeni egy ilyen útikalauzt, mint a kevésbé kötött útvonalú és sebességében is szélesebb skálán mozgó busszal vagy gépkocsival szemben. Hasonlóak a folyami hajózás előnyei is – a vasúthoz hasonlóan itt is viszonylag pontosan lehet tudni, hogy mit fog látni az utas, milyen szögből és távolságból.
A felhasználási területek közül a vasút komoly előnye, hogy a kötött pályán ismert az érdekes pontokra történő rálátás iránya. Ezek segítségével pontosabban fel lehet építeni egy ilyen útikalauzt, mint a kevésbé kötött útvonalú és sebességében is szélesebb skálán mozgó busszal vagy gépkocsival szemben. Hasonlóak a folyami hajózás előnyei is – a vasúthoz hasonlóan itt is viszonylag pontosan lehet tudni, hogy mit fog látni az utas, milyen szögből és távolságból.
Hogyan áll jelenleg a fejlesztés, milyen útvonalakra készült el vagy készül már a HorizonGuide?
Az Európai Unióhoz adtunk le pályázatot, pozsonyi és varsói regionális pályázataink már nyertek – ezek keretében azt vállaltuk, hogy felépítjük a Budapest-Pozsony-Varsó vasútvonal útikalauzát. Eddig a Budapest-Nagymaros tartalmat készítettük el angolul, a teljes, Varsóig tartó anyagot pedig egy év alatt kell befejeznünk.
A Varsovia EuroCity 10 órás menettartamú, ezt pedig sokan hosszúnak és unalmasnak élik meg. Azt szeretnénk, hogy ez az utazás hasznos időtöltés legyen az utazóból is úgymond turista váljon. Ezt „edutainment” alkalmazásnak is tekintjük, ami manapság divatos, és hiszünk abban, hogy a Csallóközben, vagy a nagy lengyel alföldön áthaladva is bőven van információ. Olyannyira, hogy most inkább a tartalom csökkentésén dolgozunk, mert nem azt akarjuk, hogy a sok információtól megfájduljon az utazó feje, hanem hogy érdekes történeteket tudjunk átadni. Még a hosszú egyenes szakaszok is sok érdekes történetet rejtenek, például meglepően sok a természeti érték, vagy hogy mit termesztenek, milyen fák dominálják a látványt. Máshol pedig elsősorban ipari létesítmények adják a keretet.
A Varsovia EuroCity 10 órás menettartamú, ezt pedig sokan hosszúnak és unalmasnak élik meg. Azt szeretnénk, hogy ez az utazás hasznos időtöltés legyen az utazóból is úgymond turista váljon. Ezt „edutainment” alkalmazásnak is tekintjük, ami manapság divatos, és hiszünk abban, hogy a Csallóközben, vagy a nagy lengyel alföldön áthaladva is bőven van információ. Olyannyira, hogy most inkább a tartalom csökkentésén dolgozunk, mert nem azt akarjuk, hogy a sok információtól megfájduljon az utazó feje, hanem hogy érdekes történeteket tudjunk átadni. Még a hosszú egyenes szakaszok is sok érdekes történetet rejtenek, például meglepően sok a természeti érték, vagy hogy mit termesztenek, milyen fák dominálják a látványt. Máshol pedig elsősorban ipari létesítmények adják a keretet.
A HorizonGuide kezdőképernyője; jelenleg a Budapest–Visegrád szakasz elérhető, de készül a teljes útvonal Varsóig
Így néz ki a látványosságok leírása, melyhez célszerűen az adott járműből készült kép illusztrál, az azonosíthatóságot is segítve. Az útikalauz szövegét meghallgathatjuk, de el is olvashatjuk
Teljesen új applikációról beszélünk, vagy egy meglévő alkalmazás adaptációjáról?
A licenszet a PocketGuide-tól vettük, és próbáljuk a távolsági utazásokra optimalizálni – fontos például, hogy „push notification” funkció legyen, így például levélírás közben is tudjon az útikalauz értesítést küldeni egy fontosabb látványosság feltűnése esetén. Szeretnénk megfelelő háttérzenét is beépíteni, mivel a folyamatosan beszélő hagyományos hangos útikalauzokkal szemben itt szakaszosan adagoljuk az információt egy adott esetben több órás utazás alatt. A PocketGuide előnye, hogy fejlesztőik otthon vannak a földrajzi pozíció alapján testre szabott tartalmak szolgáltatásában, így erre a stabil háttérre építhetünk.
A pályázatokon túl profitorientált vállalkozás termékeként is fejlesztik a HorizonGuide-ot a későbbiekben?
Igen, piaci alapra szeretnénk helyezni a hosszútávú, „long-distance” útikalauzok készítését. Ennek a termékcsoportnak még nem nagyon alakult ki a piaca. Nem is elsősorban a technológia új, hanem a koncepció. Elsődleges célterület a vasút, de természetesen hajós vagy autós változat is elképzelhető – sőt, elég reménykeltő fejlemények alakulnak ezen a területen. Az Európai Unióban óriási vasúti fejlesztések vannak, ezekhez képest pedig elenyésző befektetést igényel egy ilyen útikalauz, viszont a felhasználói élményt nagyban javítja.
Ez nyilván sok vasútnak érdekes lehet, köztük a klasszikus kirándulóvasutakon túl akár a nagy, országos szolgáltatók egy részének is. A vasúttársaságok saját arculattal is megvásárolhatják majd az útvonalakra szóló útikalauzt?
Igen, alapvetően azt tartjuk reálisnak, ha valaki saját arculatot, „brandet” akar, tehát például „ÖBB Guide”, vagy „České Drahy Guide” lenne a konkrét, alkalmazásboltban is elérhető termék – vagy a szolgáltatás integráltan jelenne meg a vasúttársaság fő alkalmazásában. Részünkről egy ilyen megrendelés tartalomfejlesztést, illetve folyamatos tartalom-ellátást jelentene. Áprilisban indítottuk a projektet, az alkalmazás október óta elérhető, így piaci visszajelzés a potenciális megrendelőktől még nincs. Ennek megfelelően szeretnénk minél előbb visszajelzéseket kapni a vasúttársaságoktól, ezen belül is a megfelelő területi szakemberektől.
Miért éri ez meg egy vasúttársaságnak? Hogyan adható el a termék egy közszolgáltatást végző, adott esetben nem az utasélményre, hanem a szűkebben vett személyszállítási tevékenységre koncentráló vállalatnak?
Ennek a kérdésnek több része van. Egyrészt amint korábban szóba került, a HorizonGuide nem nagy befektetés egy komolyabb vasúti infrastruktúra-beruházáshoz képest. Másrészt, ha az utasok „becsábításáról” van szó, ár-érték arányban bőven versenyképes lehet például egy pályaudvar homlokzatának felújításával. A vasúti létesítmények fenntartása és fejlesztése hatalmas beruházást igényel, míg a szolgáltatás „soft”, nem kézzel fogható elemeinek, mint például egy okostelefonos menetrendi alkalmazás, kialakítása és fejlesztése gyakran elmarad. A HorizonGuide is egy ilyen elem: viszonylag olcsó, és önmagában is marketingeszköz, mely a médiában is reklámértékkel bírhat. Sok ember szenved az utazástól: ők a busszal vagy gépkocsival szemben esetleg éppen azért választhatnák a vasutat, mert ott legalább lefoglalják magukat és hasznosan telik az idő egy ilyen hangos útikalauzzal. Ilyen szempontból ott is versenyhelyzetben van a vonat, ahol nincs konkrét vasúti konkurencia. Kedvenc példám a Budapest–Prága viszonylat: a menetidő közúton és vasúton is nagyjából azonos, ám a vonat mellett szól, hogy ott a többi közlekedési móddal szemben ki tudom nyújtani a lábam, meg tudok inni egy sört – harmadik érvnek pedig ott lehet a HorizonGuide.
A térképes nézetben láthatjuk a soron következő látványosságokat
A térképnézetben előre is meghallgathatjuk az útikönyv fejezeteit, ha az egyes látványosságokra kattintunk
Egy vasúttársaság meggyőzésénél kritikusnak tűnik a személyi tényező, azaz a szakterületi felelősök és a döntéshozók érdeklődésének felkeltése, ez pedig nem tűnik egyszerűnek az ilyen, nem közvetlenül a vonatok közlekedtetéséhez kötődő fejlesztéseknél. Hogyan látják ezt?
Ez valóban nagyon fontos kérdés, és szerintünk a végeredmény azon múlik, hogy egy adott társaságnak súlyponti célja-e az utazási élmény növelése, illetve a középvezetői szinten van-e fogadókészség az ilyen fejlesztésekre. Nehézséget jelent, hogy a vasúttársasági szervezetekben sokszor nehéz megtalálni azokat a személyeket, akik az utasélményt érintő fejlesztésekre fogékonyak. A beruházási forrásokért általában cégen belül is verseny van. Tárgyalunk például olyan ügyféllel a hajózási piacon, ahol a HorizonGuide megvásárlása a székek lecserélésével versenyez a jövő évi fejlesztési forrásokért. Próbálunk hangsúlyt helyezni arra, hogy az utasélmény növeléseként fogják fel termékünket, és így ne többszörösen áttételes, hanem nagyon is közvetlen utasvonzó hatást várjanak el tőle.
Ott van nagyobb esélyünk, ahol fejlettebb az infrastruktúra és a szolgáltatási kultúra. Mivel a külföldi vasúttársaságokhoz nem egyszerű bejutni, befektetőt is keresünk, aki finanszírozni tud egy helyszíni jelenlétre épülő marketing-stratégiát – ezt a személyes kapcsolatépítést nem lehet megkerülni, még a mai online világban sem. Próbálunk képviselőket találni egyes országokban, akik részesedésért cserében képviselik az adott piacon a terméket. Jelenleg a régiós országokra és az angolszász világra koncentrálunk; a régión belül például Ausztria, Csehország, Olaszország fontos célterület, mivel itt egyszerre van vasút és élénk turizmus.
Ott van nagyobb esélyünk, ahol fejlettebb az infrastruktúra és a szolgáltatási kultúra. Mivel a külföldi vasúttársaságokhoz nem egyszerű bejutni, befektetőt is keresünk, aki finanszírozni tud egy helyszíni jelenlétre épülő marketing-stratégiát – ezt a személyes kapcsolatépítést nem lehet megkerülni, még a mai online világban sem. Próbálunk képviselőket találni egyes országokban, akik részesedésért cserében képviselik az adott piacon a terméket. Jelenleg a régiós országokra és az angolszász világra koncentrálunk; a régión belül például Ausztria, Csehország, Olaszország fontos célterület, mivel itt egyszerre van vasút és élénk turizmus.
A régión túl is a lehetőségek gazdag tárházát látjuk, például Skócia festő vasútvonalai, Dél-Amerika, vagy akár Észak-Amerikában az igazi távolsági vonatok az Empire Buildertől kezdve a Sunset Limitedig. Vagy ott van például az alaszkai-kanadai White Pass & Yukon Railroad...
Igen, az USA-t illetően szerencsére kölcsönösek a puhatolózások az együttműködésre, úgyhogy optimista vagyok – ugyanakkor egy ilyen terjeszkedésnek komoly tőkeigénye van. A HorizonGuide sajátos felhasználói élményként eladható ott tevékenykedő utazási irodákon át is. Például egy magyar utazási iroda érdeklődik, akinek az utasai a White Pass & Yukon vasutat is útba ejtik.
Milyen fejlesztési kihívásokkal néznek szembe a HorizonGuide készítői?
A szöveges tartalom elkészítése is komoly feladat, de leginkább az egyes érdekes pontokhoz tartozó fotók megfelelő helyről és minőségben történő elkészítése jelent kihívást. Egy cseh vicinálison a lassan haladó vonat lehúzott ablakából kiválóan megoldható ez, de a Katowice–Varsó fővonalon már nyilván nem. Valószínűleg itt autóval végig kell menni a vonalon és a sínek közeléből kell majd elkészíteni a megfelelő felvételeket. Egy vasúttársasági saját tartalom esetén nyilván mindez könnyen megoldható lenne a vasúttársaság erőforrásaival és profi fotósokkal.
Az útvonalak hossza és ezzel az „idegenvezetés” időtartama is kihívást jelenthet, de ez megoldhatónak tűnik. Hosszú tartalmakról van szó, így bár tényből is adódna bőven, fontos a relaxációs jelleg, a kellemes felhasználói élmény. Például Katowice és Varsó között a pálya mentén almafákat látni, ami a világ negyedik legnagyobb almatermő vidéke. Sőt, a lengyeleknél az alma az egyfajta nemzeti „kincs”. Amikor Oroszországgal összevesznek, kampányt indítanak, hogy ne vásároljon senki orosz almát – vagy akár olyan kampányt is, hogy az Írországban élő lengyelek lengyel almát vegyenek. Emellé elmesélhetjük, hogy ezeken a vidékeken, ráadásul vasúton bonyolódott a „háborús forgalom” a XX. században, ami a lengyelek esetében eléggé viharos volt – és ennyi elég is, ezzel már el is megy a 2-3 óra, ha szépen beosztjuk a tartalmat.
Az alkalmazásban lehetőségünk van csoportok létrehozására is - ekkor a csoport tagjai számára egyszerre indulnak a hnagos részek
Egy ilyen fejlesztés, de még inkább a stabil piaci pozíció elérése komoly befektetést igényel. Milyen befektetési kilátásokkal és megrendelői körrel bír a HorizonGuide?
Kapcsolatban állunk befektetőkkel, szerencsére kölcsönös az érdeklődés, ami persze még önmagában nem garantálja a pozitív végeredményt. Mindenképpen hosszú távon is benne szeretnénk maradni a fejlesztésben, nem pedig kiszállni az első adandó alkalommal.
Megrendelői oldalon eddig a legnagyobb lehetséges piacnak az utazási irodákat tartjuk, de ők nem elsősorban vasúti területen működnek. Ami az utazási irodáknak elsősorban érdekes lehet, az a Fly & Drive utakhoz biztosított HorizonGuide: itt könyv helyett egy hangos itinert adnánk az autós turisták kezébe. A buszos utaknál az idegenvezető az információszolgáltatáson kívül sok egyéb célt is szolgál, így az idegenvezetők kiváltása nem reális cél. Azzal viszont a buszos utazási irodák is szembesülnek, hogy az utasaik nagyon különfélék – van, aki már nem akar több görög vagy hettita romról elődást hallani, hanem valami mást akar hallgatni. Itt már viszont az a kérdés, hogy ér-e annyit a buszos cégeknek a kínálat bővítése, hogy ezért pénzt adjanak.
Megrendelői oldalon eddig a legnagyobb lehetséges piacnak az utazási irodákat tartjuk, de ők nem elsősorban vasúti területen működnek. Ami az utazási irodáknak elsősorban érdekes lehet, az a Fly & Drive utakhoz biztosított HorizonGuide: itt könyv helyett egy hangos itinert adnánk az autós turisták kezébe. A buszos utaknál az idegenvezető az információszolgáltatáson kívül sok egyéb célt is szolgál, így az idegenvezetők kiváltása nem reális cél. Azzal viszont a buszos utazási irodák is szembesülnek, hogy az utasaik nagyon különfélék – van, aki már nem akar több görög vagy hettita romról elődást hallani, hanem valami mást akar hallgatni. Itt már viszont az a kérdés, hogy ér-e annyit a buszos cégeknek a kínálat bővítése, hogy ezért pénzt adjanak.
Érdeklődve olvastam a prezentációban a repülős változatról. Első hallásra nehéz elképzelni, hogyan működhetne ez, illetve milyen tartalmat lehetne így közvetíteni. Mennyire konkrét fejlesztési irány ez és milyen elképzelések vannak ezzel kapcsolatban?
Valóban, itt nagyon sok gyakorlati kérdés vagy akadály merül fel. Például mi van, ha felhős az idő, nem az ablak mellett ül az utas, és a többi. Éppen ezért ez egy abszolút kísérleti ötlet, egyfajta játékos feszegetése ez a koncepció határainak. Nagy energiát nem fektetünk ebbe jelenleg, és ez akár egyfajta „mit látsz” játékként kialakítható az utasok szórakoztatására. Egy légitársaság bekerülhet ezzel a hírekbe, de ez nyilván nem olyan részletességű útikalauz lenne, mint a földi változat.
Ha már a vasúti alkalmazás az egyik fő célterület, és vasútról elsősorban vasutat lehet látni, adja magát a kérdés: vasútbarát vagy éppen vasúttörténeti verzió kifejlesztése megoldható lenne?
Igen, megvalósítható a speciális verziók elkészítése. Ezek 60-80 százalékban azonosak is lehetnek az alapverzióval, a maradék pedig legyen egyedi, célcsoportra optimalizált tartalom. A mobileszközös alkalmazással ez könnyen megoldható, és van is elképzelésünk a vasútbarátok megszólítására.
A speciális célközönségeket illetően komoly lehetőséget látunk az osztálykirándulások piacán, a diákok nyelvén íródott tartalommal. Ez szintén jelenthet az alaptartalomhoz nagyban hasonlító tartalmat is, részleges optimalizálással – például egy Budapest–Nagymaros szakaszt el lehet vinni ökológiai vagy kulturális irányban is, ez pusztán energia és igény kérdése. Van olyan távlati elképzelésünk is, hogy teljesen testre szabható legyen az útikalauz, például az életkor és nyelvtudás beolvasása egy Facebook-profilból már sokat segíthet az információk testre szabásához. A másik ilyen lehetőség az adaptív mód, amelyben a felhasználó az egyes részeket azonnal értékeli, hogy tetszett vagy nem tetszett a hallott tartalom – a rendszer pedig válaszok függvényében választaná ki a soron következő tartalmat. Például, ha valaki nem szereti a számszerű adatokat, a visszajelzések alapján kevesebb számszerű adatot hallana a következőkben.
A speciális célközönségeket illetően komoly lehetőséget látunk az osztálykirándulások piacán, a diákok nyelvén íródott tartalommal. Ez szintén jelenthet az alaptartalomhoz nagyban hasonlító tartalmat is, részleges optimalizálással – például egy Budapest–Nagymaros szakaszt el lehet vinni ökológiai vagy kulturális irányban is, ez pusztán energia és igény kérdése. Van olyan távlati elképzelésünk is, hogy teljesen testre szabható legyen az útikalauz, például az életkor és nyelvtudás beolvasása egy Facebook-profilból már sokat segíthet az információk testre szabásához. A másik ilyen lehetőség az adaptív mód, amelyben a felhasználó az egyes részeket azonnal értékeli, hogy tetszett vagy nem tetszett a hallott tartalom – a rendszer pedig válaszok függvényében választaná ki a soron következő tartalmat. Például, ha valaki nem szereti a számszerű adatokat, a visszajelzések alapján kevesebb számszerű adatot hallana a következőkben.
Ha már az átfedő és alternatív tartalmak szóba kerültek: hogyan lesz képes a rendszer az eltérő menetrendek, például azonos útvonalon a gyors- és személyvonat közötti menetidő-különbség kezelésére?
Jogos kérdés, és ezt viszonylag egyszerűen hidalnánk át. A fejlesztés mostani fázisában egységes tartalomban gondolkodunk, hogy az elsődleges célt, azaz a felhasználói élményt egységesen biztosítsuk - tehát nem készül külön gyorsabb és lassabb menetrendhez igazított tartalom. Az egységes tartalomba viszont az is belefér, hogy egy lassabb vonaton több üresjárat van - eközben másra is lehet használni a telefont, zenét is lehet hallgatni, satöbbi. Nem szeretnénk túlfejleszteni az alkalmazást, mert az esetleg túl kifinomulttá, ezáltal érzékeny és nehezebben kezelhető eszközzé tenné a guide-ot. Sokkal inkább a színvonalas tartalomkészítésre szeretnénk most koncentrálni.
Természetesen magával a vasútvonallal kapcsolatos tartalom is illeszkedhet a témák közé - jó példa erre a Budapest–Vác vonal, mely az első hazai vasútvonalként történelmileg is említésre méltó
A HorizonGuide letölthető Android és iOS mobileszközökre a megfelelő alkalmazásboltokból és kipróbálható a Budapest–Szob vasútvonalon.
Magyarics Zoltán