A környezetvédők a vasúti áruszállítás közútról vasútra terelését szeretnék, de sok tehervonat annyira hangos, hogy a vasutak mellett lakók egészségét károsíthatják. A német szövetségi kormányzat törvénnyel szeretné megoldani a problémát.
A vonatok zajától a vasútvonalak mellett élőket a szövetségi kormányzat a 2020/2021-es menetrendváltás napjával kezdődően egy olyan törvény elfogadásával szeretné megvédeni, amiben deklarálnák a túl hangos teherkocsik mibenlétét. A Közlekedési Minisztérium a Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére megerősítette, hogy dolgoznak egy ilyen törvényen és a kormányzat egyetért az ügyben.
Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter tájékoztatása szerint a közlekedési korlátozással szeretnének egy járulékos ösztönzést felmutatni a régi járművek átépítéséhez (ez jellemzően a vastuskós fékrendszer műanyagtuskósra cserélését jelenti) és a vasúti teherszállítás fő vonalai mellett élők életminőségét emelni. Így a vasúti teherszállítás elfogadottsága is emelkedhet. A törvénytervezetben is olvasható, hogy az éjszaka állandóan magas zajhatásnak kitett embereknél az egészségügyi panaszok veszélye fokozottabban jelentkezik. A tervezet szerint a meghatározott hangerőértéket meghaladó teherkocsikat 2020. december 13-tól akár 500.000 €-s bírsággal is sújthatják.
A Rajna egyik jellegzetes szakasza, a Loreley kanyarulat. A folyó jobb és bal partján vezető vasútvonalak esetében komoly gondot jelent a helyieknek a tehervonatok zajszennyezése, a legtöbb kezdeményezés innen indult ki és jutott el most már a szövetségi kormányzat szintjére
(fotó: Adorján Péter)
(fotó: Adorján Péter)
A szövetségi közlekedési tervben 2016-ra előirányozták, hogy a teherkocsik 50 %-át fölszerelik a halkabb fékrendszerekkel. Viszont a minisztérium szerint ez főleg a külföldi vasutak és a DB-n kívüli magántársaságok miatt még csak a Németországban közlekedő vagonok nagyjából 25 %-ára igaz.
A zöldpárti Michael Gastel kritikája szerint a tervezet kivételeket tesz, ha a régi kocsik lassabban haladnak, de ezzel megnőhet a személyszállítás fékeződésének veszélye is.
Tobias Austrup, a Greenpeace közlekedési szakértője egyenesen kettős mérce alkalmazásával vádolta a minisztert az közúti és a vasúti forgalmat illetően. „Miközben a vasútnál a korlátozások átlépését büntetni szeretné, a Dieselgate ügyben érintett közúti járművek esetében bármilyen hasonló rendelkezést elutasít”. Ezáltal szerinte hiteltelen az egész hozzáállás.
2020-tól nem csak a zajvédő falak, hanem a csendesebb teherkocsik is segítenek csökkenteni az emberek zajterhelését. A képen egy üres pőrekocsikból álló szerelvényt húz át két 151-es Köln-Süd állomáson
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Eközben a Rajna-völgyben egy új mérési rendszert tesztelnek, amely a vonatban lévő kocsik minden egyes kerekét képes megmérni és értékelni. Az Eppelsheimban működő INNOtec Systems GmbH Leutersdorfban telepített egy lézeres berendezést, ami a sínek hajlását akár egy ujj által kifejthető erőnél is regisztrálni tudja. A kerekek futásából nem csak a nyilvánvaló laposodást, de akár az elhasználtságukat is meg lehet állapítani. A rendszer a 130 kilométerre lévő cégközpontba továbbítja az adatokat, ahol egyszerre 60 egyidejű adatot tudnak valós időben feldolgozni. A mérések szerint egyes vagonok 100 decibelnél is hangosabbak lehetnek, ami a vastuskós kocsik fő jellemzője. 2017-ben egy országos rendszert szeretne kiépíteni, amennyiben megnyerik a pályázatot.
A Rajna-völgy lakói – akik helyenként 20 méterre sem laknak a vasúttól – egyenesen a vasútvonalak Sankt Augustin és Mainz közötti nyomvonalra helyezését szeretnék elérni, mert szerintük a vonal egyáltalán nem alkalmas a Rotterdam–Genova korridor igényeinek kiszolgálására. A kormányzat szerint az elképzelés a valóságtól teljesen elrugaszkodott.
A „suttogó fékekről” még 2012-ben írtunk részletesen, amikor Magyarországon egy héten át közlekedett az UIC mérő-tehervonata. A vasúti fékezéssel részletesen foglalkozó sorozatunk pedig itt olvasható.
Adorján Péter
