2016. 10. 04.

Svájci reformkonyha

A közeljövőben alaposan átalakítja a fedélzeti gasztronómiai szolgáltatásokat az SBB. A svájci vasút még az év elején döntötte el, hogy átalakítják a jelenlegi rendszert – mindez új szolgáltatásokat és bővülő étkezőkocsiparkot hoz majd az utasoknak.



Konkrét formát kaptak az SBB elképzelései arról, hogy milyen módon alakítsák át a fedélzeti gasztronómiai szolgáltatásokat. A tervek szerint 2021-re összesen 120 étkezőkocsi közlekedik majd az SBB-nél, emellett pedig az elviteles kínálatot és az elsőosztályú utasok ülőhelyükön való kiszolgálását is bővíteni kívánják. A Starbucksszal fennálló partnerséget folytatni fogják és újabb szereplőket is szeretnének bevonni az étkezőkocsi-üzemeltetésbe.
A vasúttársaság felmérései szerint az utasok igényei a fedélzeti gasztronómia tekintetében alaposan megváltoztak, az állomási étkezési lehetőségek térnyerésével ugyanis egyre kevesebben választják az étkezőkocsikat, ami látható bevételcsökkenéssel jár. Legjobban a minibárnál érezhető ez az SBB szerint – így amellett döntöttek, hogy nem megszüntetik a szolgáltatást, hanem átalakítják a változó igények szerint, egyedül a minibárról mondanak le. Az átmeneti időszakban pedig annak ellenére kínálják a helvétek a szolgáltatást, hogy frankmilliókban mérhető veszteséget termel.

A catering-koncepciót alaposan átgondolta az SBB: 2021-ig markáns változások jönnek

Az elképzelések szerint a vonatokon egy szolgáltatási zóna köré csoportosítják majd a kínálatot. a koncepció szerint minden IC és EC járat esetén egy kiszámítható gasztronómiai kínálattal várják majd az utasokat, amelyeket kiegészít az elviteles termékek köre, az 1. osztályon pedig a helyben való kiszolgálás.
Az SBB persze mindezt nem egyedül próbálja meg megvalósítani, hiszen már most is több partnerrel dolgoznak együtt. A jövőben ezt szeretnék bővíteni, ezzel azt elérve, hogy az utasok megszokott és megbízható márkákkal, szolgáltatókkal találkozhassanak útközben is. A meglévő együttműködéseket is az igényekhez igazítják, például a jövőben a Starbucks csak a meleg italok forgalmazásáért felel majd, ez viszont kifejezetten kedvelt megoldás. Az étlapon szereplő kínálatba felveszik az Ittinger és a Calanda söreit is; a borok esetében pedig a Mövenpick lesz a partner, aki a magas minőséget garantálja. A jövőben pedig teljes mértékben át kívánják alakítani az étkezőkocsik helyben fogyasztásos és elviteles étlapjait.

Az étkezőkocsik arculata is megváltozik az étlap mellett
(fotók: SBB)

Az új koncepció először csak két kocsiban lesz elérhető, ezek idén ősszel állnak forgalomba; a meglévő Starbucks-kocsik pedig átalakításra kerülnek majd az új igények szerint. A kísérlet elsősorban a forgalmas kelet-nyugati Genf–Bern–Zürich tengelyen zajlik majd és aktív visszajelzésre számítanak az utasoktól. A jövőben ráadásul tervezik, hogy előrendelést is bevezetnek, mégpedig többek között az okostelefonokra is kiterjesztik ezt a lehetőséget.
Az új gasztronómiai koncepcióba bevonják az új emeletes motorvonatokat és a Giruno-motorvonatokat is; az új szolgáltatások bevezetésével párhuzamosan pedig az SBB 2017 végéig kivezeti a minibár szolgáltatást.
Az SBB jelenlegi étkezőkocsi-szolgáltatását a leánycégük, az Elvetino üzemelteti. A kínálatot a www.elvetino.ch oldalon tanulmányozhatják az érdeklődők.
Az SBB láthatóan szembemegy az európai trendekkel, de legalábbis az északi és keleti szomszédainak elképzelései markánsan különböznek a helvétekétől. Az ÖBB-nél a bisztró jellegű és a helyben való kiszolgálás tűnik a favoritnak, ezzel találkozhatunk a Railjetek esetében is. A DB AG pedig komoly mértékben leépítette az elmúlt évek során az étkezőkocsikat és azok kínálatát, ma már csak az ICE-járatokon találni rendes német étkezőkocsit – az IC-ken csak az egykori InterRegio-vonatokból átmentett bisztrókocsik várják az utasokat.
Mindezek mellett a magyar elképzelések természetesen többet is megérnek, ezzel részletesebben tervezünk foglalkozni a jövőben – a 2014-ben átalakított rendszer láthatóan szép lassan kikopik a vasúti közlekedésből. A svájci vasút esete is mutatja, hogy az egyébként fizetőképes kereslet sem biztos, hogy enni akar a maximum 2-3 órás vonatút alatt, ami akár felmenti a hazai döntéshozókat is a belföldi étszolgálattal szenvedés alól. Másrészt egy szűkített (főleg ital-)kínálatnak mintha továbbra is lenne értelme – azaz bőven lehet játéktér a bautzeni WRm-étkező és a teljes nihil között.


Halász Péter