Rosszakaróink a jelek szerint szépen lassan célt érnek, ugyanis az egyesült Európa egyik vívmányát, a határok átjárhatóságát kezdik lebontani egyfajta fordított evolúció keretében az európai döntéshozók. Most Belgium tör az élre - a belga parlament elé terjesztett törvénytervezet szerint a nemzetközi vasúti utasok adatait a légiközlekedéshez hasonlóan előre meg kell küldeni az érintett országok hatóságainak. Bónuszhír: a hazai hatóságok is szigorítani akarnak.A terrorcselekmények és „migrációs válsághelyzet” miatt egész Európa biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozik napjainkban. A belga parlament követ dobott a (nem is olyan) állóvízbe, mellyel mellékhatásként beviheti a következő gyomrost a nemzetközi vasúti forgalomnak. A brüsszeli terrorakciókra adott válaszul olyan törvényjavaslatot nyújtottak be múlt héten a brüsszeli parlamentben, mely a légiközlekedésben már szokásos adatkezelést írná elő az utasok személyazonosságának tekintetében a nemzetközi vasúti közlekedésre is. A szabályozás lényege, hogy a vasúti szolgáltatók kötelesek lennének az utasok nevét regisztrálni és 24 órával az utazás előtt az érintett országok hatóságainak átadni. A mostani törvény természetesen Belgiumra vonatkozik, de földrajzi helyzete miatt ez már éppen elég komoly hatású - például a Párizs–Brüsszel–Amszterdam/Köln Thalys és ICE-járatokat kapásból érinti. A törvényjavaslat komolyan aggasztja mind az Európai Bizottság, mind pedig a vasúttársaságok és utasok érdekvédelmét ellátó szervezetek illetékeseit, a Bizottság és az Európai Parlament pedig azonnali megbeszéléseket kezdeményezett az ügyben. A javasolt törvényi előírás sértheti európai országok hatályos adatkezelési és biztonsági előírásait, így a jelek szerint a belgák darázsfészekbe nyúltak.
Az első áldozat? A Thalys-vonatok Belgiumon keresztül közlekednek; amennyiben a belga törvénymódosítást megszavazzák, a francia-belga-holland/német nemzetközi járatok utasainak és az érintett vasúttársaságok élete is bonyolódik - végső soron pedig sokan pártolhatnak el a vasúttól
Ami a vasúti közlekedést illeti, egy ilyen rendelet lényegesen bonyolítja a nemzetközi szolgáltatásokat, tovább csökkentve versenyképességüket - például az indulás napján megvett nemzetközi jegytől el is búcsúzhatnak a Belgiumot érintő nemzetközi utasok. Kérdés, hogy a buszos szolgáltatókra is kiterjesztik-e majd az előírást; ha nem, az számukra némi versenyelőnyt okozhat. Az is kérdés, hogy az internetes jegyvásárláskor hogyan ellenőrzi majd a vasúttársaság a begépelt nevek valóságtartalmát - ez a terület egészen komoly hatásokkal bírhat, ugyanis a légiközlekedésben szokványos és egyszerű az utazás megkezdése előtt ellenőrizni az utas dokumentumait, míg vasúti utazásban ez kemény dió. Ezidáig a légiközlekedéshez hasonló beszállási ellenőrzést a Eurostar-vonatok esetében láthattunk. Bár ez kivitelezhetőnek tűnik a kevés és főleg nagyobb állomásokon megálló távolsági vonatoknál, a Belgiumot érintő nemzetközi regionális járatokat ez valószínűleg ellehetetleníti - az utasok minden bizonnyal gépkocsira váltanak majd. A „rosszfiúkról” már nem is beszélve...
Talán éppen az utóbbi felvetés miatt, de a Landsec, az Európai Bizottság tanácsadói csoportjának kiszivárgott véleménye szerint időpocsékolás ez a törvénytervezet. Arra is sokan rámutatnak, hogy a párizsi és brüsszeli támadások után a Thalys-vonatokon bevezetett ellenőrzés se praktikus, se hatékony nem volt. A dolgot bonyolítja, hogy az sem világos: a belgák húzása az Európai Unió hatáskörébe tartozik (azaz vizsgálhatják-e) vagy tagállami, belügyi kérdés. Mindenesetre nem ártana gyorsan kitalálna, elvégre a belga honatyák már ezen a héten megszavazhatják a törvényt.
Talán éppen az utóbbi felvetés miatt, de a Landsec, az Európai Bizottság tanácsadói csoportjának kiszivárgott véleménye szerint időpocsékolás ez a törvénytervezet. Arra is sokan rámutatnak, hogy a párizsi és brüsszeli támadások után a Thalys-vonatokon bevezetett ellenőrzés se praktikus, se hatékony nem volt. A dolgot bonyolítja, hogy az sem világos: a belgák húzása az Európai Unió hatáskörébe tartozik (azaz vizsgálhatják-e) vagy tagállami, belügyi kérdés. Mindenesetre nem ártana gyorsan kitalálna, elvégre a belga honatyák már ezen a héten megszavazhatják a törvényt.
Itthon is szorul a hurok?A hazai hatóságokban is hasonló gondolatok motoszkálhatnak, az iparági hírek szerint ugyanis a horvát és román határszakaszon a külső határállomásokon szeretnének 50-60 perces tartózkodást beilleszteni a menetrendbe. Az érveket nyilván mindenki kívülről fújja a „tájékoztatási kampány” hajrájában, ezzel nem is fárasztanánk senkit. A „tányérsapkás” logikába nem látunk bele, de adódhat néhány kultúráltabb módja is az ellenőrzés szigorításának - sokan emlékezhetnek például a menet közbeni vám- és útlevélellenőrzés intézményére a kilencvenes évekből. Akkor már azt is kicsit bohóckodásnak éreztük néhány relációban, de ördög hitte, hogy 15-20 év múlva újra mint haladó és vágyott módszerként gondolunk majd rá. Mindenesetre ha a hatóság kitart, leporolhatjuk majd a kilencvenkettes menetrendet, amiben az Erdély felől érkező nemzetközi vonatok a határ mindkét oldalán vesztegeltek egy órát. Eközben közúton még mindig gördülékenyebben megy a határátlépés, így megint csak az amúgy is ezer sebből vérző nemzetközi vasúti közlekedés versenyképessége (már ha van neki még olyan a román és horvát relációban) húzza a rövidebbet. A jó hír az, hogy a MÁV-START saját jól felfogott üzleti érdekében próbálja belátásra bírni a rendőröket. Nagyon szurkolunk nekik, bár ezeken a viszonylatokon a vasút pont annyira reszeli maga alatt az ágat, mint amennyit a „közegellenállás” hozzá akar tenni. Hogy az iménti képpel éljünk: a Dacia mostani menetrendje helyett szívesen leporolnánk a kilencvenkettes menetrendkönyvet...Tipikus erdélyi kétvágányos, villamosított vasúti fővonal - a táj gyönyörű, a pálya borzalmas. Képünkön hajmeresztő nyolcvanas tempóval táncol (az utolsó kocsi már szó szerint) az 1746-os számú Szatmárnémeti–Bukarest műintézmény Nagyenyed határában
(fotók: a szerző)
Magyarics Zoltán
