Immár hagyományosnak mondható, hogy szeptember első szombatján, a Szolnok Város Napja rendezvénysorozathoz kapcsolódóan megnyitja kapuit a MÁV-START szolnoki járműjavító üzeme is. 2013-ban az IC+ személykocsik voltak a kiállítás sztárjai, ezúttal pedig az egykori postakocsikból kialakított FMK-008-as diagnosztikai mérővonatot mutatta be a MÁV-START. Az FMK-008-as mérőkocsi vezérlőkocsiját már egy ideje ismerhetik a vasútbarátok, ám most elkészült a tejles, kétrészes jármű a szolnoki műhelyekben, és hamarosan a berlini InnoTrans szakkiállításra utazik.A MÁV-START szolnoki üzemében tartott nyílt nap sztárjai idén egyértelműen a 424 427-es gőzös és az új FMK-008 mérővonat voltak. Ami utóbbi illeti, a szolnoki javítóbázis a prototípus IC+ kocsik után újabb járművet épített: ezúttal üzemi célú, pályás mérővonatot gyártottak. A mérővonat járművei nem újak, hanem a 2000-es évek közepe óta kihasználatlan Ganz-Hunslet postakocsik alapjaira építették a két kocsit. Az egyik, a vezérlőkocsi már tavaly elkészült és most sor került a motorkocsi befejezésére is. A MÁV Központi Felépítményvizsgáló (MÁV KFV) Kft. megbízásából épített, dízel-hidraulikus erőátvitelű járművek beszerzése a síndiagnosztikai rendszerek fejlesztésével lett összekapcsolva. Emellett pedig szükséges a mérővonatok állományának vérfrissítése is, mert bár megbízhatóan üzemelnek a Ganz-motorkocsikból épített járművek, tagadhatatlanul koros motorkocsikról van szó, így cseréjük igencsak időszerűvé vált.
A korábban elkészült vezérlőkocsiban kapott helyett a mérőterem és a különböző mérőeszközök; valamint az energiaellátást biztosító áramfejlesztő is, valamit egy kis konyha, vizesblokk és hálófülkék. A motorkocsiban műhelytér került kialakításra, valamint egy konyha, egy étkező és közösségi tér, valamint két vezetőállás került kialakításra. A motorvonat szociális helyiségeinek kialakítása lehetővé teszi azt is, hogy hosszabb utazásra is alkalmas lehet a jármű. Erre szükség is van, hiszen a MÁV mérővonatai Közép-Európa szinte teljes vasúti hálózatán rendszeres vendégek. A MÁV-START közleménye szerint a vonat két fő mérőrendszerrel rendelkezik. Az ultrahangos mérőrendszer a sínek szabad szemmel nem látható belső anyaghibáinak feltárására szolgál, az örvényáramos mérőrendszer pedig a sínek felületén jelentkező hajszálrepedéses hibákat vizsgálja. A MÁV KFV saját fejlesztésű, hullámos sínkopásmérő rendszerét is telepítették a járműre, és a közeljövőben egy sínprofilmérő berendezés beszerzését is tervezik. Az FMK-008 által végzett vizsgálati eljárások a síndiagnosztika területén a legfontosabbaknak számítanak.
A mérőrendszerek kialakításához és fejlesztéséhez a MÁV KFV szakembereinek hosszú évek alatt összegyűjtött tapasztalata adta a szakmai alapot. A kialakításban segített, hogy a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító (FKG) Kft. korábban létrehozta a Lencse darus járművet, így az annál alkalmazott hajtott forgóvázat és a MAN dízelmotorral szerelt hajtáskonténert fel lehetett használni az FMK-008-hoz is. A tervezést az a szakmai csapat végezte, akik az IC+-kocsikat is jegyzik. Az FMK-008 hamarosan Berlinbe utazik, ahol az InnoTrans kötött pályás seregszemlén mutatják be a szakmai közönségnek. A mérőkocsit ebből az alkalomból részletesebben is bemutatjuk majd.
Az FMK-008 korábban elkészült vezérlőkocsija...
...és a most bemutatott motorkocsi; a járművek mozgatásáról egy MAN dízelmotorral szerelt, padló alatti dízel-hidraulikus hajtáskonténer („power pack”) gondoskodik
Ami a nyílt nap további látványosságait illeti, a felhozatal nagyjából a hagyományoknak megfelelően alakult, bár ezúttal volt gőzmozdony (424 247) és vendégként érkezett jármű (Árpád motorkocsi), és a kordonokkal szigorúbban bántak, így a látogatók kisebb területet járhattak be. Az alábbiakbak képriportként villantunk fel pár érdekességet a korábbi látogatásunk alkalmával már látott belbecshez képest.
Dízeles vonalon idén a Bobo, azaz MÁV-nál korábban M44-es sorozaton futott örök klasszikus volt célkeresztben. Sőt, annak is A25 sorozatként futott ipari kontingense, ugyanis a szolnoki üzem a MOL számára 11 gépet újít fel. A képen látható példány szinte kész...
...míg mögötte álló márkatársán a remotorizáció titkaiba nyerhettek betekintést az érdeklődők. A gépeket egyébként Pielstick-licensz alapján a Ganz-Motor Kft. gyárában készült erőforrással látják el. Klasszik Csörgőre azért ne gondoljunk, itt a PA4-185 hathengeres rokonáról van szó, és még ezt is csak szoftveresen korlátozott teljesítménnyel használják, ugyanis a fődinamó és az elektromos erőátvitel az eredeti elemek felújításával készül
Szolnok egyik slágerterméke mostanában a 20-35 / 20-37 konverzió, azaz a klasszikus zöld műbőrhuzatos ülésekkel hódító, győri gyártású romhalmazok „értékmegőrző” felújítása. Egyik szemünk sír, a másik pedig próbál nevetni, de inkább csak kínjában tud. A festékszag szép dolog, de felhasználói szemszögből nézve ezeket a csodákat vagy ténylegesen felújítani kellene (pl. 2G IC-kocsik szintje), vagy ha már alulról megette a rozsda, akkor csendben szétvágni. A most folyó felújítási (??) program tartalmát tekintve a kilencvenes években még értékelhető lett volna, de azóta bizony eltelt két évtized. A szolnokiak mindenesetre büszkék, hogy a kocsik oldalán ismét a bűvös 140-es engedélyezett sebesség, mi pedig csendben próbáljuk felmérni, hogy ennek ugyan milyen gyakorlati haszna van - Sátoraljaújhely felé pont elég a 120 is
Az udvaron ismét vannak értelmes dolgok: a két 20-37-es mögött egy felújított CAF-kocsi bújik meg a távolban. A CAF-felújítás dübörög, akárcsak a gazdaság, és a jó hír a „gépházból” az, hogy a spanyol kocsikat ritka kemény anyagból faragták. Szó szerint - nemhogy rozsda nincs az acél kocsiszekrényen, de a fúrószárak is bőven fogynak a munkák során. A 20-37-esek kapcsán írt borongós gondolataink ellensúlyozására emeljük ki: a jelek szerint itt egy eltalált időzítésű és tartalmú felújítási programról van szó, ami a Fecske – 29-05 – 20-37 Bermuda-háromszögben komoly érték
Jól tart a kapitalista festék is: az udvaron egy felújításra váró halberstadtin tűnik elő a DB AG színterve a START-gúnya alól. Szolnokon a jelek szerint nem lelkesednek a keletnémet eredetű kocsikért, mivel nem egyszerű hozzájuk alkatrészt szerezni - közbeszerezni meg pláne. Mivel a tender során nem nevezhetnek meg konkrét gyártót és cikkszámot, így „kreatívan” kell hozzájutni ahhoz az alkatrészhez, ami egyedüliként használható és teljes értékű
Egy jobb sorsra érdemes Amx-kocsi a csoportemelőn, a hírek szerint megújulásra várva. Az Amx színvonala még napjainkban is hellyel-közzel megállja a helyét mondjuk a záhonyi sittesben, így reméljük, visszatér közénk a jármű
Ganz GH250-es forgóváz; látogatásunk során nem derült ki, hogy vajon az IC+-sorozatgyártáshoz a kor szellemének megfelelő rokont használják-e majd, de előbb-utóbb kiderül
A 023-as TRAXX javításra szoruló forgóvázaitól megfosztva várja a visszatérést
A MÁV-Nosztalgia képviseletében az Árpád motorkocsi...
...és a 424 247-es érkezett Szolnokra
A gőzös egy kocsival szállított az érdeklődőket egy pár száz méteres szakaszon a járműjavító területén
A páros a szépen restaurált víztoronyból
A víztorony a járműjavító egyik éke
A romos Szilik annál kevésbé. Mögöttük a 013-as Gigant szolgálta az idén meglehetősen gyérnek tűnő (legalábbis a korábbiakhoz képest) „mozdonysimogató” célját
Időhiány miatt a mozdonyszínbe most nem jutottunk be, de a késő nyári délután fényeit a „parajosban” kiélveztük. DB-s színtervet viselő halberstadti kocsiból nincs híján a „nyílt nap részét nem képező” vidék. Arra kérdésre sajnos nem kaptunk választ, hogy ezek a kerítéselemek vajon forgalomba állnak-e valaha, esetleg alkatrészbánya, netán „biodíszlet” (elnézést a képzavarért) célját szolgálják
A nincs kocsi éra bizonyos járműveket elég olcsón ad az enyészetnek, néha pedig nehezen védhető romokat pofozgat; kis sorozat ide vagy oda, a BVmot-betétkocsikért vérzik a szívünk, főleg a fél órával korábban látott 20-37-es után, ami felhasználói szempontból fotonhajtóművel és hidromasszázzsal sem fog soha a BVmot nyomába érni. A felületes szemlélő egyébként akár arra a teljesen megalapozatlan következtetésre is juthatna, hogy a MÁV-START elég jól el van látva kocsival, ha ilyeneket hagy szétrohadni. A továbbiakban pedig a szomszédblog hiánypótló sorozatát ajánljuk magunk helyett...
Szent Istvánról (BVmot 002) már lemondott a START, de ez a szolnokiak szerint nem is kár, konstrukciós gyengeségei miatt értelmetlen lenne a további pofozgatás. Azt már csak csendben gondoljuk hozzá, hogy ha a „Magyar égre magyar Rába hátsóhíd”-korszak jókor és jó értelemben köszöntött volna be, talán a BVmot-ból is sikerült volna ütőképes járművet összeütni, értelmezhető darabszámban, és nem az IC+ végtelen történetével futnánk az események után a szokásos 20 éves fáziskéséssel. Addig is, mementóként álljon itt Koplárovics Béla a Ganz utolsó villanása
Búcsúzóul egy képen a múlt és a jövő. A „járműsimogató” becses darabja volt ez a friss és ropogós FLIRT, míg a bal oldali Szili-dögsort a bizonytalanság szaga lengi körül. Vezetőnk szerint egyik-másik még talán felújításra kerül, de biztos, hogy nem mindegyik. Valahol nem kár az elavult technikáért, de az évtizedek során csak hozzánk nőttek egy kicsit. No, azért még van belőle bőven, így Szolnok is tovább pofozgathatja őket néhány évig
(a felvételeket Magyarics Zoltán készítette)
(a felvételeket Magyarics Zoltán készítette)
Magyarics Zoltán, Halász Péter
