Röviddel a választások előtt jöttek elő a zöldpártiak a tömegközlekedést érintő, annak fejlesztését célzó javaslataikkal. Az alapokat az jelenti szerintük, hogy újra kell tervezni a közlekedési rendszert, annak érdekében, hogy sűrűbben és pontosabban közlekedjenek a városi közlekedési járatok, miközben azonban nem kerülnek többe a városnak és a használóknak. A zöldpártiak szerint elsősoban rövidíteni kellene a kötött pályás hálózaton közlekedő szerelvények, csatolt villamosok helyett szóló kocsik járnának, a metrók pedig kevesebb járműből álló szerelvényekkel közlekednének. Cserében viszont a mainál sűrűbben indulnának a vonatok – fejtette ki elméletüket a párt frakcióvezetője, Antje Kapek.
A metróhálózaton azonban nem nagyon lehet mit sűríteni: a BVG nevében nyilatkozó szóvivő, Petra Reetz az ötletet tálaló Der Tagesspiegel számára elmondta, hogy a napi üzemidőből 15 órán át 4-5 percenként közlekedik a legtöbb metróvonal, ennél sűrűbben a hálózat adottságai miatt nem igazán lehet a vonatokat közlekedtetni. Ráadásul a BVG állományában lévő vonatok egy részét eleve nem lehet rövidíteni: a nagyprofilú hálózaton közlekedő H sorozatú vonatok hat kocsiból állnak, nem lehet szétkapcsolni őket üzemi körülmények között. De ez igazi a négy kocsis, kisprofilú HK és IK sorozatú járművekre is.
A kisprofilú hálózaton közlekedő HK sorozatú motorvonatokból kettő jár általában csatolva, de négy kocsisnál kisebb egységet nem lehet belőlük kialakítani
A zöldpártiak elképzelései között szerepel az is, hogy 2028-ig fokozatosan vezetnék be a 3 perces követési időközt, amihez a mai hálózaton – figyelembe véve a folyamatban lévő fejlesztéseket is – 17 új metrószerelvény lenne szükséges. Ráadásul a zöldek szeretnék azt is elérni, hogy a jövőben ne fix indulási idők legyenek a metróvonalakon, hanem a követési időköz legyen a mértékadó érték, így rugalmasabban lehet reagálni például a csatlakozó járatok késéseire.
A metrók mellett a fő szerepet a zöldpárti ötletcsomagban a villamosok viszik. Abban egyetértenek az SPD-vel és a Die Linkével, hogy a villamoshálózatot bővíteni kell: új vonalakat építenének a Kulturforumhoz és tovább Steglitz felé; ezen túlmenően pedig a Warschauer Straßétól a Hermmanplatzra, az oberschöneweidei Siemensstraßétól a Wittenbergplatzra, a Florastraßétól az Osloer Platzra, a Virchow-Klinikumtól a Turmstraßéhoz és a főpályaudvartól a Turmstraßén át a Mierendorffplatzhoz vezetne új vonal. Ugyancsak szerepel a tervek között a Johannisthalból a Zwickauer Dammhoz vezető vonal is.
A villamoshálózat fejlesztése valamennyi politikai erő elképzelései között szerepel – a kérdés csak az, hogy ki, mit és milyen sorrendben építene meg
A zöldek bővítenék a tömegközlekedési sávok számát is és a lehető legtöbb módon részesítenék előnyben a tömegközlekedést a lámpáknál. Ezzel sűrűbb követést lehetne biztosítani ugyanakkora járműszám mellett, hiszen a járatok kevésbé késnének és a meglévő eszközöket optimálisabban tudnák kihasználni.
A buszközlekedés előnyben részesítése kulcskérdés, járművek spórolhatók meg egy jó rendszerrel
A nem a város üzemeltetésében álló vonalakon is módosítanának: az S-Bahn-hálózaton szeretnék elérni a zöldpártiak, hogy naponta 23 óráig az elővárosokba is tíz percenként induljanak a gyorsvasúti szerelvények. Ehhez viszont bővíteni kell a pályák kapacitását, több helyen második vágányt kellene építeni, ami ugyan sokba kerül, de éves szinten 75 millió utassal többen választanák szerintük a gyorsvasutat, amiből fedezni lehetne az üzemhez szükséges 260 új járművezető munkabérét is.
Az S-Bahn-hálózaton közlekedő vonatok sűrítéséhez infrastruktúrális fejlesztések is szükségesek
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
A regionális vasúti közlekedésben azt szeretnék elérni, hogy a vonatok jellemzően 15 percenként kövessék egymást naponta 6 és 20 óra között. Itt 43 millió utasnyi többlettel számolnak egy év alatt, ami összesen több mint 100 ezer autóval kevesebbet jelentene az utakon.
Halász Péter
