2016. 08. 11.

Megoldás a dugókra: kötélpályát a városokba!

A világ több nagyvárosa kezdi felfedezni a felvonót, mint mindennapi közlekedési eszközt. Svájcban sincs ez másképp, szinte minden helvét nagyváros tervezi már a saját drótkötélpályáját a közúti közlekedési problémák csökkentésére.



A svájci nagyobb városok mind egyre inkább küzdenek a közlekedési problémákkal, a belvárosok utcái szűkek és már a közösségi közlekedés kapacitásának határait is kezdik elérni, ezért új megoldások után néztek.

A világban már több példa van arra, hogy a sífelvonóra emlékeztető kabinos kötélpályákat építsenek a különböző topológiai akadályok áthidalására. Londonban a 2012-es olimpiára Greenwichnél a Temze fölött építettek kötélpályás átkelőt, ami a mai napig igen népszerű, hiszen a folyó ezen szakaszán már igen ritkák a hidak. Másik ismert példa a bolíviai La Paz városában folyamatosan bővülő felvonóhálózat. Ott a meredek hegyoldalakra épült város távolabbi pontjait hozza jóval közelebb a kötélpálya, amellyel az utazási idők nagy mértékben csökkennek.

A Londonban található kötélpálya az északi oldalon. Ezen a parton a DLR-hálózat, a túlparton a metró nyújt kiváló kapcsolatot, a felvonó mára a közlekedési hálózat részét képezi.
(fotó: Berky Dénes)

A bolíviai La Paz-ban mára egész hálózat van felvonókból, amelyek nagyban megkönnyítik a városon belüli közlekedést.
(forrás: Wikipedia)

Svájcban is volt már példa a városon belüli kabinos kötélpályákra, ám ezek csak ideiglenesen, egy-egy nagyobb eseményre épültek, mint például Zürichben az 1939-es Landesausstellungra és az 1959-es kertészeti vásárra is felépítették a Zürichsee két partja között közlekedő felvonót.

A Zürichsee két partját az 1959-es kertészeti kiállítás alatt összekötő drótkötélpálya egy korabeli felvételen. Most úgy tűnik ismét megépülhet ez a kapcsolat, ráadásul maradandóra.
(forrás: Wikipedia)

Hasonló módon ideiglenesen létezett Baselben a város 600 éves jubileumára felépített kötélpálya a Rajna felett közlekedett. Mindkettőre vannak most tervek, hogy visszaépítenék maradandóra, ugyanis nagyban megkönnyítené a természeti akadályok által elválasztott területek közötti közlekedést.

Baselben is praktikus lenne egy újabb átkelési pont a Rajna felett, amely ráadásul már létezett is 1992-ben néhány hónapig. Most ezt tervezik visszaépíteni.

Zürichen és Baselen kívül St.Gallenben is tervben van egy hasonló felvonó építése. Itt azonban egy jóval nagyobb volumenű projektről lenne szó, a pálya egészen a szomszédos Gossau városáig érne. Az eredeti terveket az azóta elutasított Landesausstellungra készítették, azonban úgy néz ki, hogy a kiállítás nélkül is van esély a felvonó megépítésére.

Winterthurban is felvetődtek hasonló ötletek, például egy diplomamunka keretében, itt amolyan P+R-ként használnák a kötélpályát. A Töss-nél található autópálya-kihajtó mellé épülne egy parkoló, ahonnan a város központjába a találó nevű Park&Fly-al lehetne bejutni a Zürcher Strasse felett. A projektet időközben az egyik helyi párt is támogatja, így ezen ötlet megvalósítása sincs kizárva.

Luzernben egy, a wuppertalihoz hasonló függővasutat terveznek már elég rég óta az igen szűkös közúti lehetőségek kiváltására illetve bővítésére a városközpont és Kriens között. Ezzel a Pilatus-ra vezető felvonó is közelebb kerülne a városhoz, mely hegynek túloldalán a vasútbarát körökben is ismert, a világ legmeredekebb fogaskerekűjének számító Pilatusbahn található

A Luzern és Kriens közé tervezett függővasút látványterve. Az napvilágot látott tervek érdekessége, hogy a kabin a megállóba érkezve leereszkedne az utca szintjére, majd az utascsere után ismét felhúzná magát a levegőbe. Így spórolnák meg a hely és forrásigényes megállók építését.

A fővárosba, Bernbe is terveznek felvonót, itt a belvárosban található Münsterplattform parkból indulnának a kabinok és az Aare túlpartjára vezetne a drótkötélpálya. Bernben különösen nagy problémát jelent az Aarén való átkelés, ugyanis a város jóval a folyó szintje felett található, így a hidak is nagyon magasak, vagy az út vezet minkét parton szerpentinként le a folyó szintjén található hídhoz. Az átkelők számának növelésére tökéletes megoldás lenne egy kabinos drótkötélpálya.

Ezen ötletek mindegyikében közös, hogy a közúti közlekedést hivatottak legalábbis részlegesen kiváltani, legyen itt szó egyéni vagy közösségi közlekedési formákról. Ezen cél Svájcban egyértelműen előnyt élvez az új fejlesztések terén, így ebből a szempontból semmi sem áll a drótkötélpályák útjában. Ez azonban nem az egyetlen szempont, a felvonók ugyanis alaposan megváltoztatják egy város látképét, ami ellen viszont már a svájciak hagyományosan fel szoktak szólalni. Így történik ez most is, ugyan a kötélpályás felvonók építése segítene a közlekedésen, és jóval olcsóbb, mint például egy metróvonal építése, egyelőre egyik projekt sem látszódik ténylegesen megvalósulni, de ez könnyen változhat, ha egy város beletörődik a látképének megváltoztatásába.

Berky Dénes