Ultimátumot kapott a MÁV vezetése a Vasutasok Szakszervezetétől: június 9-éig, a vasutasnapig (amihez közel esik a magyar vasút amúgy 170. születésnapja, június 14.) tárgyalásokat és érdemi megoldási módot kellene kínálnia a cégvezetésnek, ellenkező esetben komoly akciókat szerveznek, hogy kifejezésre juttassák elégedetlenségüket. A VSZ elnöke, Meleg János kitért arra is a Népszabadság újságírójának nyilatkozva, hogy kritikusan alacsonyak a munkabérek, emiatt pedig sorra menekülnek el a dolgozók a vasúttól. A vasúti munka becsülete sincs meg ma már: a kritikusan alacsony fizetés mellett a vállalhatatlan munkakörülmények is riasztóan hatnak. Pont ez az, ami miatt a fiatalok sem jönnek a vasúthoz, tegyük hozzá. A vasúti munka megbecsülésének, a vasutas életpálya megalkotásának nyoma sincs – sorolta a gondokat a szakszervezeti vezető.
Meleg János szólt arról is, hogy a MÁV szerintük nem tartotta be az idei bérmegállapodásban foglaltakat sem, az ígéretek ellenére sem tárgyalhattak a középtávú megállapodásról, a kollektív szerződés átfogó módosításáról. Pedig erre lenne lehetőség és a cégcsoportnak mozgástere, mivel a vállalatcsoport 39 milliárd forintos eredménnyel zárta az előző évet.
A MÁV-csoport állítólag nyereséges volt – ebből a vasutasok jelentős része nem érez semmit, minimális béremelést kaptak, miközben a munkájuk megbecsülése teljes egészében elmarad. De a munkakörülmények sem javulnak, 2016-ban is mintha csak az 1960-as évek szintjén lennénk
A MÁV-csoport a létszámhiány gondját ismeri: folyamatosan toboroz járművezetőket, vonatkísérőket, forgalmistákat, de még a kevésbé képzett embereket is várnák a MÁV-nál. Ám ezért cserében nem kínálnak versenyképes fizetést, információink szerint egy jegyvizsgáló nettó alapfizetése nem sokkal magasabb a minimálbér bruttó összegénél, ami meglehetősen alacsony összeg. Ezért cserében pedig meglehetősen rossz körülmények között kell dolgozni a képzett vasutasoknak. Külön gondot jelent a vasúti vizsgarendszer is, erre vonatkozó aggályait megfogalmazta a VSZ is. Azt már csak mi tesszük hozzá: formálisan ugyan a MÁV-csoporton kívül álló ez a probléma, de mindenki beláthatja, hogy a KTI által szervezett vizsgák rendszerének megalkotásakor nem hagyták ki a legnagyobb vasútvállalatot sem a véleményezők közül – viszont aligha azok alkottak véleményt, akik oktatással, vizsgáztatással is foglalkoznak.
A VSZ ígéri: ha nem lesz érdemi előremozdulás július 9-éig, akkor látványos akciókat szerveznek majd, hogy nyomatékosítsák követeléseiket.
A munkakörülmények gyatrák, utánpótlás alig van, a fluktuáció hatalmas. Ez lenne a vasutas életpályamodell?
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
A vasutas életpályamodellre komoly szükség lenne, mivel a magyar vasutasok megbecsülése és kilátásaik nem éppen a legrózsásabbak. Arról már szóltunk, hogy a kezdő fizetések nem éppen kecsegtetők és bizony ez, valamint a munkakörülmények és az elavult szabályrendszer, valamint a cégvezetés érzéketlensége – tisztelet a kivételeknek persze –, valamint a cég egészében tapasztalható, gőzöskorszakbeli gondolkodás egy pályakezdő érdeklődő fiatal kedvét hamar elveszi. Nem feltétlenül az a baj, hogy nem gyorstalpalón képzik a mozdonyvezetőket, sőt, éppen ellenkezőleg; hiszen az elhivatott oktatók sok mindent megtesznek pluszban, többet, mint amit a képzés során elvárnak tőlük. Ám a felfogásbeli változásokat ideje lenne végigvinni a szervezeten is: az életpályamodell megalkotása és gyakorlati alkalmazása mellett fontos lenne valóban versenyképes szolgáltatást is kínálni, ezzel elérve azt, hogy a munkavállaló büszke legyen arra, amit végez és ne kelljen szégyenkeznie a fizetése és a megbecsültsége miatt sem. A tyúk-tojás problémakör juthat eszünkbe: elhivatott dolgozók nélkül nincs minőségi szolgáltatás, viszont a „csapatszellem” és egyéni elhivatottság sokkal jobb lehet egy jól működő, jó arculattal és jövőképpel rendelkező vállalatnál. Éppen ezért érdekes a mostani vita is, melyben mintha a két egymásra utalt fél nem tudna „egy irányba” tekinteni. A vasúttársaság sincs könnyű helyzetben – a jó pénzügyi eredmény csak játék a számokkal – továbbra is egy erősen eladósodott, felemás fejlettségű és krónikusan forráshiányos cégről van szó, ahol minden forintnak legalább három helye lenne.
Frissítés 2016. május 23-án 17 órakor:
Írásunk megjelenése után a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága közleményben ecsetelte, hogy milyen „hatalmas” lépéseket tettek és tesznek a helyzet rendezése érdekében. Mivel meglehetősen komikusnak hat a felsorolásuk, ezt ezúttal szó szerint idézzük:
„A vállalatvezetés továbbra is mindent megtesz az általa is jól ismert nehézségek orvoslása érdekében, ennek keretében:
Írásunk megjelenése után a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága közleményben ecsetelte, hogy milyen „hatalmas” lépéseket tettek és tesznek a helyzet rendezése érdekében. Mivel meglehetősen komikusnak hat a felsorolásuk, ezt ezúttal szó szerint idézzük:
„A vállalatvezetés továbbra is mindent megtesz az általa is jól ismert nehézségek orvoslása érdekében, ennek keretében:
- a tulajdonos minisztériumhoz fordult egy hosszabb távra szóló bér-felzárkóztatási program bevezetése céljából, amely egyfajta kiszámítható életpálya-modellt biztosít a vasutasok számára más szakmákhoz hasonlóan.
- rendszeresen egyeztet a képzési és a vizsgáztatási kérdéseket szabályozó törvények megfelelő módosításáról, valamint az előírt tananyagok egyszerűsítéséről és korszerűsítéséről.
- fokozta a toborzásokat az üres álláshelyek betöltésére.
- 2016 őszétől induló ösztöndíjrendszert dolgozott ki a középfokú oktatási intézmények hallgatóinak megnyerésére.
- folyamatosan zajlik a munkakörülmények javítása a szakszervezetekkel közösen kialakított és elfogadott Középtávú Munkavédelmi Program keretében.
- a legnagyobb igénybevételnek kitett dolgozók egészségmegőrző programban vehetnek részt.”
RegionalBahn hírösszefoglaló