Az már nem újdonság, hogy a decemberi menetrendváltás óta nem mindegy, hogy az utas hova, melyik budapesti pályaudvarra utazik, mert ennek megfelelően, a tényleges utazási távolság szerint számítják a viteldíjat. Korábban mindegy volt, hogy Kelenföldről a Délibe vagy a Keletibe utaztunk, a – például – Pécsről érkező vonat esetében egységesen a legrövidebb, 4 kilométeres távolságot számolták fel. Ám most már a Délibe ugyan 4, a Keletibe azonban a valós, 13 díjszabási kilométeres távolságot kell megfizetni. A bérletes utasok azonban továbbra is kaptak egy kis előnyt: a reális mértékben belül bármelyik budapesti célállomásra utazhatnak, azaz a példánál maradva: Pusztaszabolcs felől érkezvén mindegy, hogy a Délibe, a Keletibe vagy éppen Kőbánya-Kispestre menne a vonat, a bérletet elfogadják.
Nem mindegy, hogy Szombathely felé a Déliből vagy a Keletiből indulunk: a jegyár eltérő lehet a ténylegesen megtett kilométerek felszámítása miatt. Igazságosabb lesz így a rendszer?
Az ilyen jellegű kilométer-számítási szabályok miatt a Budapesten át utazó utasnak akár olcsóbb is lehet az utazása, ha elkerüli a fejpályaudvarokat és rövidít, például Tatabányáról érkezve Kelenföldön és Kőbánya-Kispesten át folytatja az utazását Cegléd felé – igaz, közvetlen vonatot a Hortobágy és az Avala átlós jellegének megszüntetése óta alig talál majd, egyszer vagy akár kétszer is át kell szállnia, de cserében nem a fejpályaudvarokon át számítják majd a megtett távolságot. Valamit valamiért, nem igaz? A legtöbb, úgynevezett virtuális kilométer-számítási szabály emiatt megszűnik, de a MÁV-START kihangsúlyozza, hogy az üzletpolitikai kedvezményként nyújtott virtuális távolságszámítás, például Bajára továbbra is megmarad.
Bajára továbbra is marad a virtuális díjszámítás, mert ezt üzletpolitikai kedvezményként nyújtja a vasút. Mondjuk az erősen kétes szolgáltatási színvonalat kínáló Usgyik esetében nagyon is helyes lépés ez a vasút részéről
Újdonság, hogy megváltozik az a szabályrendszer, aminek keretében a már megvásárolt menetjegyet módosítani szeretné az utas. Megszűnik a mostani menetjegy-kiegészítős rendszer, helyette lényegében az történik majd, hogy az utas jegyét bevonják és díjmentesen, az új, hosszabb távra, magasabb szintű szolgáltatásra szóló jegyet kap a két jegy árának közötti különbség megfizetése mellett. A kezelési költség intézménye is megszűnik: a legtöbb jegyet az érvénytartam kezdete előtt, a 100 kilométernél nagyobb távolságra szólót pedig az érvénytartam első napján is kezelési költségtől mentesen cserélik, ha más napon azonos vagy magasabb szolgáltatásra kíván befizetni az utas.
Az utóbbi időkben legfeljebb már csak a jegyeket gyűjtők kértek keletbélyegzés nélküli menetjegyet, ám a gépi jegykiadás mind szélesebb körű bevezetésével ez is megszűnőben volt. A MÁV-START emiatt úgy döntött, hogy a lényegében nem működő intézményt meg is szünteti, azaz most már csak az érvénytartam megjelölése mellett adnak ki menetjegyet – ám a cseréje könnyebb lesz a kezelési költségek eltörlése miatt is. A vasúttársaság erősen ajánlja a menetjegy-elővételt is és az internetes jegyértékesítési felületet is.
A helyköteles vonatokon a fedélzeten is vehetünk helyjegyet, ám pótdíjmentes csak akkor marad ez az akciónk, ha olyan helyen szállunk fel, ahol nem működik a pénztár és nincs megfelelő jegyautomata
A számlaadás könnyebbé válik áprilistól: az elektronikus számla eddig is ismert volt az interneten jegyet váltó utasok számára, ez most már egyértelmű lesz a jövőben. Ahol pedig ez technikailag lehetséges, ott már a vonaton is ki tudják állítani a jegyvásárlásról a számlát, nem kell utólag, a pénztárakban ezzel foglalkozni. Cserében viszont előzetes regisztráció szükséges, így viszont könnyebben és gyorsabban kiállítható lesz majd a számla.
Még két újításról kell szólni mindenképpen: számos helyjegy-köteles vonaton eddig nem lehetett élőállatot szállítani. Az új Díjszabás szerint ezt a vasúttársaság egyes viszonylatokon mégis megengedheti, ha az állat zárt szállítóeszközben utazik. A dunántúli IC-járatok egy részén – a győri gyorsvonatok megszüntetése miatt – már a menetrendváltástól volt erre lehetőség, ám április 4-étől tovább bővítik majd ezt a lehetőséget.
A helyköteles vonatokon tovább bővítik az élőállat-szállítási lehetőségeket
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Újdonság, hogy a vonatok fedélzetén is lehetőség lesz majd a helyjegy megváltására: ezentúl a vonatokon váltott felárak azonosak lesznek a pénztárakban, ám fontos tudni, hogy ahol eddig is előírás volt a helyjegyváltási kötelezettség, ott pótdíjat továbbra is számolnak fel. Ez az intézkedés elsősorban azok számára könnyebbség, akik olyan állomáson szállnak fel, ahol éppen nincs pénztár és megfelelő jegykiadó automata sem.
Végül még egy fontos változásról szólni kell, de ez elsősorban a nemzetközi forgalomban utazók számára érdekes: a MÁV-START és az ÖBB megállapodott egymással arról, hogy az ÖBB által kiadott, otthon nyomtatott menetjegyeket budapesti indulással a MÁV-START is elfogadja, a jegyek vonalkódját le tudják olvasni. Elvileg valamennyi Railjet-, EC- és EN-vonaton ilyen eszközzel rendelkeznek a jegyvizsgálók, így már nem kell feltétlenül a MÁV-START-nál megváltani a menetjegyeket, ahol ráadásul nemzetközi forgalomban – egyelőre? – nincs is otthon nyomtatási lehetőség.
A részletes díjszabás és a változások összefoglalója a MÁV-csoport honlapján érhető el.
A részletes díjszabás és a változások összefoglalója a MÁV-csoport honlapján érhető el.
Igazából apróság, de mégis jellemző a MÁV-csoport kommunikációjára, hogy e sorok megjelenésekor szerkesztőségünkhöz és valószínűleg másokhoz sem jutott még el a MÁV-START sajtóközleménye a változásokról, csak a honlapon érhető el a tájékoztató – ha véletlenül arra jár valaki. Fontos tudni: a MÁV-START a kommunikációját a sajtó felé nem saját maga intézi, hanem a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága végzi e feladatot, ahol láthatóan még abban a korszakban élnek, hogy elég szólni az MTI-nek, a szakmai sajtónak még véletlenül sem, még a végén tudomást szereznek a változásokról az érdeklődők és az ugye, felháborító és tarthatatlan. Tegyük hozzá: az MTI-nek írásunk megjelenése után két nappal sikerült szólni... Arról láthatóan hallani sem akarnak a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságán, hogy a szakmai sajtóban, a közösségi médiában és általában az interneten jobban kommunikáljon a vasúttársaság – a helyzet pikantériája, hogy pont a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója ennek ellenére meglehetősen aktív a Facebookon is, ellentétben az általa vezetett cégcsoporttal.
Halász Péter
