A berlini városi közlekedést üzemeltető társaság, a BVG célul tűzte ki az utasok jobb tájékoztatását. Ehhez persze komoly fejlesztések szükségesek a háttérben is.
A berlini villamos- és buszközlekedés – szokás mondani – öregebb a város villamosenergia-hálózatánál is. A háttérben azonban folyamatos a korszerűsítés, ami elengedhetetlen a hatékony üzemirányításhoz és a színvonalas utastájékoztatáshoz.
Az ma már nem újdonság, hogy a felszíni járatokat GPS segítségével követik, érzékelők segítségével kérnek és kapnak szabad jelzést a kifejezetten nekik szánt lámpáknál, így – ha ugyan van ilyen – személyre szabott zöldhullámot foghat ki egy-egy jármű. A felszíni járatok esetében az utastájékoztatás viszonylag jónak mondható, a csatlakozó járatokról is adnak már a legtöbb esetben információt, addig a metróhálózaton még gondok vannak. A BVG illetékesei azonban úgy látják, hogy a probléma megoldható: egy pilotprojekt indítása van napirenden, amely korszerű és teljeskörű megoldást kínál a hiányosságokra. A megoldás technikailag elég összetett, de megoldható. A BVG marketing és értékesítési felelőse, Martell Beck szerint a „Berliner Fenster” nevű hirdetési szolgáltatást működtető céggel közösen, annak szerződését meghosszabbítva megvalósítható.
A metróállomásokon bővíteni, fejleszteni kell az utastájékoztatást a BVG szerint – és nem csak hagyományos elemekkel, hanem új felületekkel is bővíteni kell a rendszert
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Beck szerint nem elegendő az utasoknak az az információ, hogy melyik állomáson vannak, hanem sokkal több és részletesebb információkra van szükségük: melyik kijárat hova vezet, hol van jegyautomata, hol milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Ezeket pedig nem könnyű megtalálni, ha valaki nem ismerős a környéken. Az írásos tájékoztatás, a különféle jelzések korszerűsítése mellett az elektronikus, mobiltelefonos tájékoztatás a legfontosabb: a föld alatti állomásokon kisteljesítményű vezeték nélküli internetet szolgáltató hotspotokkal segítenék az okostelefonokat, hogy megtalálják a helyüket. Az egyik lehetséges megoldást, amely „mellesleg” ingyenes wifit is nyújt az utasoknak már tesztelik az Osloer Straße állomáson. Ez a projekt csak 190 ezer eurót kóstált.
Ugyancask igény van a vonatok fedélzetén a wifiszolgáltatás kiépítésére. Ám egyelőre ez nehezen valósítóható meg, a mobilszolgáltatók pedig ellenérdekeltek a projekt támogatásában, hiszen így nem a saját adatkeretüket használják fel az utasok, ergo nem keletkezik bevétele a mobiltelefonos cégeknek.
A BVG fontosnak tartja azt is, hogy a jegyvásárlást még inkább megkönnyítsék és ezt tegyék a viszonylag olcsó és biztonságos, de főképpen bárhol elérhető online felületek segítségével. Szeretnék a jelenlegi okostelefonos alkalmazást továbbfejleszteni. Egyelőre az nem világos, hogy a jelenlegi fizetési rendszert, amelyet alapvetően csak a helyiek élvezhetnek, vajon valamikor tovább bővítik-e? Az biztos, azonban, hogy a BVG-app nem csak ebben fejlődhetne, számos hibajelentési lehetőséget is az utasok kezébe adnának: külföldi példák alapján fontolgatják azt, hogy az utasok képküldéssel egybekötve jelenthessék be a tapasztalt nehezményeket.
Halász Péter