Az osztrák vasút soha meg nem álló fejlesztése részeként jelenleg három meglehetősen hosszú alagutat is építenek, három európai fontosságú vasútvonalon. A Koralmbahn 32,8 kilométer hosszú alagútja, a Semmeringbahn 27 kilométeres föld alatti áthidalása és a Brenner-hágó alatti bázisalagút építési munkálatai is megállás nélkül haladnak.
Mindegyik projekt kulcsfontosságú az Alpokon át Észak-déli irányban haladó vasúti forgalom leegyszerűsítése és felgyorsítása érdekében. A három alagút közül kettő, a Semmering és a Brenner ma meglévő vasútvonalak alatt húzódik, megkímélve majd a vonatokat a hegymászástól és ezzel sok időt is spórolva az utasoknak. A Koralmbahn azonban egy máig hiányzó elemet tesz a helyére az osztrák vasúti közlekedést tekintve, a Graz és Klagenfurt közötti közlekedést rövidíti majd le igen komoly mértékben.
| Koralm | Semmering | Brenner | |
| Tartomány | Stájerország, Karintia | Alsó-Ausztria, Stájerország | Tirol, Olaszország |
| Vasútvonal | Graz-Klagenfurt | Bécs-Graz/Klagenfurt | München-Innsbruck-Verona |
| Honnan? | Sankt Andrä | Gloggnitz | Mürzzuschlag |
| Hova? | Frauental an der Laßnitz | Mürzzuschlag | Fortezza/Franzensfeste |
| Tervezett befejezés | 2022 | 2025 | 2025 |
| Hossz | 32,8 km | 27,2 km | 55 / 63 km |
| Legnagyobb meredekség | 5,44 ‰ | 8,4 ‰ | 6,7 ‰ |
| Legnagyobb pályasebesség | 250 km/h | 230 km/h | 250 km/h |
| Utazási idő megtakarítás | nincs adat (teljesen új vonal) | 30 perc | 55 perc |
Koralmtunnel
Hagyományos meghatározás szerint a Koralm nem bázisalagút, hiszen nincs „felette“ meglévő vasútvonal, ezzel viszont csak még nagyobb a jelentősége. A Graz és Klagenfurt között épülő Koralm vasútvonal nem csupán a két tartományi főváros közötti közlekedést fogja nagy mértékben leegyszerűsíteni, de a megnyitása után a Bécsből Klagenfurtba, Villachba vagy éppen Olaszországba tartó vonatok is Graz-on át fognak közlekedni, ezzel rengeteg időt megtakarítva az utasoknak és a teherforgalomnak.
A Koralm vasúti alagút nyugati portálja Sankt Andrä stájerországi település mellett található, ahonnan a keleti portál 32,8 kilométerrel arrébb, Frauental an der Laßnitz mellett lesz. A teljes vasútvonal 127 kilométeres hosszának ez több mint az egynegyede. Ebből is látszik, miért nem épült meg eddig ez a vonal; meglehetősen költséges a projekt. A legnagyobb megengedett sebesség 250 kilométer lesz óránként, ami alapján a Graz és Klagenfurt között az utazási idő egy óránál is kevesebb lesz, így összesen Bécsből Klagenfurtig a Semmering alagút megnyitása után a jelenlegi 3 óra 55 percről három óra alá csökkenhet. A vasútvonal legnagyobb meredeksége mindössze 8 ezrelék lesz, így a tehervonatok is komolyabb korlátozások nélkül közlekedhetnek majd.
Építési terület St.Andrä közelében a nyugati portálnál. Jól láthatóak a felhalmozott előgyártott betonelemet az alagút béléséhez
(forrás: ÖBB)
(forrás: ÖBB)
Az alagút két különálló, 3,95 méteres sugarú járatból áll, nagyjából 40 méterre egymástól, melyeket 500 méterenként menekülőalagutak kötnek össze. A földalatti szakasz közepén egy vészhelyzeti megállót is kialakítanak majd. A legmélyebb részen az alagút felett 1200 méternyi hegy van. A legmagasabb pont az alagútban a keleti portáltól nagyjából 18 kilométerre található, ahonnan keletre 5,44 ezrelékes, illetve nyugatra 3 ezrelékes ereszkedés található.
Jelenlegi állás szerint a vasútvonal teljes elkészülését 2022-re teszik, az alagút már ezelőtt kész lesz, hogy aztán próbajáratokat és mentési gyakorlatokat lehessen tartani, amik elengedhetetlenek a menetrend szerinti üzem felvételéhez.
Semmering bázisalagút
A Semmering-vasút az UNESCO-világörökségek listáján is szerepel, az első normál nyomtávú hegyivasút a világon, az első vasút az Alpokon át észak-déli irányban. A nyomvonala bármelyik vasútbarát tetszését elnyerné, igazi hegyivasút, szűk ívekkel és komoly emelkedőkkel. A maga korában a Semmeringbahn elképesztő mérnöki teljesítmény volt, azonban a technika fejlődésével lehetőség nyílt a hegyen való körülményes átkelést egy bázisalagúttal nagy mértékben leegyszerűsíteni.
A Semmering bázisalagút ötlete már évtizedekkel ezelőtt felmerült, azonban rengeteg nem várt akadály lassította az építkezések megkezdését mind a természet, mind a lakosság oldaláról. Ezeken azonban mostanra úgy tűnik sikerült túllépni és a fúrás mindkét oldalról megkezdődött már.
A Semmering bázisalagút ötlete már évtizedekkel ezelőtt felmerült, azonban rengeteg nem várt akadály lassította az építkezések megkezdését mind a természet, mind a lakosság oldaláról. Ezeken azonban mostanra úgy tűnik sikerült túllépni és a fúrás mindkét oldalról megkezdődött már.
Az alagút keleti bejárata Gloggnitz állomás után van 439 méteres magasságban, majd 27,2 kilométerrel később Mürzzuschlag állomás közvetlen közelében, 681 méteres magasságban található a nyugati portál. Közben 242 méteres emelkedés a 27,2 kilométeren mindössze 8,4 ezrelékes meredekséget tesz ki, ami a tehervonatok közlekedését is lényegesen leegyszerűsíti, tekintve, hogy a jelenlegi vonal legnagyobb emelkedése 28 ezrelékes.
Gloggnitz bejárat középen a két új híddal. Balra az alagútportál, szemben a völgyben megy a jelenlegi vonal, jobbra Gloggnitz állomás
(forrás: Wikipedia)
(forrás: Wikipedia)
Az alagút – a Koralmtunnelhez hasonlóan – két, egymástól átlagosan 50 méterre található járatból áll majd, melyeket 500 méterenként menekülőjáratok kötnek majd össze. A megengedett legnagyobb sebesség az osztrák újépítésű vonalaknál megszokott – és a Railjetek maximális sebességével egyenlő – 230 km/ó lesz.
A munkálatokat 2012-ben hosszú huza-vona után kezdték meg végül a gloggnitzi keleti portálnál. Itt a Schwarza folyó felett két acélhíd épült, amit jelenleg az építési területre tartó teherautók használnak, de később ugyanezeken a hidakon fog haladni a vasúti forgalom. A bázisalagútnak a jelenlegi tervek szerint 2025-re kell késznek lennie.
A munkálatokat 2012-ben hosszú huza-vona után kezdték meg végül a gloggnitzi keleti portálnál. Itt a Schwarza folyó felett két acélhíd épült, amit jelenleg az építési területre tartó teherautók használnak, de később ugyanezeken a hidakon fog haladni a vasúti forgalom. A bázisalagútnak a jelenlegi tervek szerint 2025-re kell késznek lennie.
Brenner bázisalagút
A Brenner-vasút Nyugat-Ausztria egyik legfontosabb vasútvonala. Tirol tartomány és Olaszország közöt teremt kapcsolatot a Brenner-hágón keresztül alagút nélkül, 1300 méteres magasság fölé emelkedve. A vonal része a 2200 kilométer hosszúságú Berlin-Verona nagysebességű korridornak, és egyben az egyik utolsó nagy akadálya a teljes távon való közlekedésnek.
A hegyi vonal ugyanis sokban hasonlít a Semmering-vasúthoz, a legnagyobb meredeksége 25 ezrelék, a legszűkebb ív 264 méteres rádiusszal rendelkezik. Ezen értékek közül egyik sem a legkedvezőbb a nagysebességű közlekedésnek, így a Brenner alagút építése is nagyon régi álom.
Az elmúlt években ráadásul a teherforgalom a Brenner-hágón keresztül komoly mértékben megnőtt, ám mivel a vasútvonal már így is a kapacitása határán van, ennek a növekedésnek a nagy része a közúton zajlik. A hegyen át ma is közlekednek RoLa vonatok, ám a szűk ívek miatt csak csökkentett sebességgel haladhatnak, ami méginkább árt a vonal áteresztőképességének.
(forrás: bbt-se.com)
A személyforgalom is igen erős a München-Innsbruck-Verona útvonalon, az ÖBB EC vonatai ezen az útirányon mindig jó kihasználtsággal közlekednek, pedig jelenleg csak az Innsbruck-Verona út is három és fél órát vesz igénybe. Ezt az alagút elkészültével két és fél órára lehet majd csökkenteni, ami igen jelentős időnyereség.
A Brenner bázisalagút törzsvonalának Innsbruck után délre közvetlenül lesz az északi bejárata, majd innen 55 kilométerrel később Fortezza állomás mellett a déli portál. Az északi portál Innsbrucknál 606 méteres tengerszint feletti magasságban található, míg a déli 147 méterrel magasabban, azonban a kettő között biztonsági okokból a vonal 800 méteres magasság felé emelkedik, a legnagyobb meredekség így is mindössze 6,7 ezreléket tesz majd ki az eddigi 25-höz képest.
Ez az Innsbruck-elkerülő fúrópajzsa
(forrás: bbt-se.com)
(forrás: bbt-se.com)
A főalagúton kívül lesz északon egy földalatti elágazás, amin keresztül a teherforgalom elkerülheti majd az Innsbruck belvárosában húzódó vonalat. Ezzel a járattal együtt a Brenner-bázisalagút 66 kilométeres hosszával 9 kilométerrel lesz hosszabb a nemsokára megnyíló svájci Gotthard-alagútnál, így az elkészülte után a világ leghosszabb földalatti vasúti kapcsolatává lép elő. Sajnos utasként ezt valószínűleg sose élvezhetjük majd, hiszen a személyszállító vonatok továbbra is érinteni fogják Innsbruck főpályaudvarát és a törzsalagúton keresztül érik majd el Olaszországot.
Az építkezés egy tesztfúrással már 2011-ben megkezdődött és azóta folyamatosan halad, de a teljes megnyitás így is csak 2025-re várható, a menetrend szerinti forgalom pedig 2026-tól használhatja majd az alagutat.
Berky Dénes