Budapesten lassan megszokjuk azokat a szóló Volvo autóbuszokat, amelyek rendszáma NCZ-vel kezdődik. A magyarországi megszokásokkal szemben máshogyan működő ajtórendszer ellenére viszonylag jó buszoknak számítanak a „Kisvolvók”. Nézzük hát meg milyenek voltak akkor, amikor még Berlinben jártak!
A budapesti utasok megszokták már és talán meg is kedvelték a BKV egyik sokat vitatott használtbusz-vásárlásának eredményét. Mi magunk is meglehetősen szkeptikusak voltunk, de végül és szerencsére az idő nem bennünket igazolt. A BKV Berlinből vásárolt Volvo 7000-esei ugyanis a BVG-nél nem éppen a legjobb állapotú kocsiknak számítottak, számos problémával küzdöttek, igazi „nemszeretem” járműveknek számítottak. Ennek ellenére a városkép részévé váltak és ma már nosztalgiával nézegethetjük a képeket, amelyek akkor készültek, amikor még szó sem volt arról, hogy a budapestiek megveszik a flottát. Idézzük hát fel az elmúlt időket néhány buszos fotó segítségével!
A BVG-nél EN02-esként jelzett autóbusztípus fő feltalálási helye az egykori Nyugat-Berlin és az azt körülvevő agglomeráció volt. Ezzel a felvétellel, amely bár fotótechnikailag talán kívánnivalókat hagy maga után, többmindenre is emlékezhetünk: egyrészt a Volvo 7000-esek üzemére, másrészt pedig a 117-es autóbuszra, amely Lichterfelde Ost és a Berlin melletti Stahnsdorf között közlekedett. Teltow, Warthestraße megállónál kaptuk el 2008. szeptember 20-án a B-V 1363-as rendszámú kocsit, amely a BKV-nál NCZ-543-as rendszámmal közlekedik 2015 óta.
A 117-es buszjárat ma már nem létezik: előbb átkerült a végállomása Teltow Stadt S-Bahn-állomáshoz (2011-ben), majd 2013-ban megszűnt a viszonylat, lényegében beolvadt az X10-es gyorsjáratba, amely Zehlendorftól már nem is annyira gyorsjárati jellegű viszonylat.
Az EN02-es buszok másik fő fellelési helye a Berlin szintén nyugati felén fekvő Wannsee térsége volt. A megosztottság éveiben különlegesnek számító, nyugat-berlini exklávét köti össze a várossal a 118-as jelzésű viszonylat: a Steinstücken és Rathaus Zehlendorf között közlekedő járat mindkét irányban betér a wannseei vasútállomáshoz, így biztosítva a gyorsvasúti kapcsolatot az utasoknak. A képen látható B-V 1400-as éppen kihalad a végállomásról Wannseeben, hogy folytassa útját Zehlendorf felé. Az autóbuszt manapság NCZ-573-as rendszámmal keressünk Budapesten.
Ha pedig már emlegettük, látogassunk is el Steinstückenbe. A kis berlini városrész határait ma már alig látjuk Potsdamban, egyedül talán a berlini utcanévtáblák jelzik, hogy valami nem passzol. Ide jár ki a 118-as busz (nem mellesleg a potsdami 694-es is itt közlekedik) Wannsee felől, hogy a Steinstraße és a Bernhard-Beyer-Straße sarkán tolatással forduljon meg.
A BVG térképén jól látszik Steinstücken elhelyezkedése. Ma már a településrész „nyeles” formában kapcsolódik a fővároshoz: a steinstückeni utat területcserével szerezte meg Nyugat-Berlin 1971. december 20-ával és 1972-től, a mindössze 300 lakosú településrészre vezető közút megépítésétől fogva az egykor 18-as, ma 118-as számot viselő buszvonalat is beindította a BVG, ami nagy könnyebbség volt az itt élőknek, akiknek korábban az NDK területén különleges körülmények közepette kellett gyalog bejutni Berlinbe. Az amerikai megszállási övezethez és Zehlendorf kerülethez tartozó településen az USA mindig állomásoztatott néhány katonát.
Steinstücken történetéről nem mellesleg a Pangea blog remek összefoglalót készített, ami itt olvasható.
Térjünk vissza egy kicsit Wannseebe! Az itteni buszvégállomáson rendszeres vendégek voltak az EN02-esek: nem csak a már látott 118-as vonalon, hanem a wannseei villanegyed helyijáratán, a 114-es viszonylaton is ezek közlekedtek sokáig. 2012. szeptember 23-án a B-V 1359-es várja a következő indulást a vasútállomáshoz vezető aluljáró lépcsőjének is otthont adó épület mellett. A végállomási várakozási időket itt töltik a buszok általában, ugyanis az épületben működik egy kis trafik is, ahol a buszvezetők számára nélkülözhetetlen, de a magyarországi látogató számára erősen nem ajánlott, kétes jellegű kávét is lehet kapni. A B-V 1359-es egyike azon kocsiknak, amellyel nem találkozhatunk Budapesten.
A már említett tartózkodó előtt nem sokkal később már a B-V 4074-es csuklós Citaro pihent – ezek a Potsdamba átjáró 316-os járaton közlekednek itt –, mellette pedig a 118-ason szolgálatot teljesítő B-V 1398-as húz el. Érdemes megfigyelni, hogy az előző képhez képest mennyire eltérő a buszok elején a berlini felségjelzés. Sőt, írásunkban a régi, a Brandenburger Tort mintázó grafikával bíró kocsikkal is találkozhatunk még. Ezt váltotta előbb a nagyméretű „be.berlin”, majd a kisméretű „be.berlin” grafika. A „be.berlin” arculatot 2008-ban indította el a városvezetés és a 2010-es években folyamatosan kerültek fel a buszokra-villamosokra az új logók a régi helyett.
Ugyancsak érdekesség, hogy a BVG hosszú ideig ragaszkodott ahhoz, hogy a buszai ne viseljenek nagyméretű márkajelzést, emiatt hiányzik a Volvo és a Mercedes orráról is a megszokott jelzés. A B-V 1398-as nem mellesleg Budapesten az NCZ-571-es rendszámot viseli.
Itt érdemes kitérni a BVG típusjelzéseire is egy kicsit: a két betűből és két számból álló rendszer használ. Az első betű megadja, hogy milyen típusú kocsiról van szó:
A másik betű ma már szinte kizárólag az N betű, ami az alacsonypadlós kivitelt jelzi. Korábban ezen a helyen a tengelyszámra, a motor elhelyezkedésére vonatkozó jelzések is szerepelhettek. Az utolsó két számjegy a sorozat szolgálatba állításának évét adja meg: a 02 esetünkben 2002-t jelent. Ilyen logika mentén összerakhatjuk magunk is, hogy a képen látható Mercedes-Benz Citaro csuklós busz 2003-ban állt szolgálatba, tehát sorozatjelzése GN03 lesz.
Steinstücken történetéről nem mellesleg a Pangea blog remek összefoglalót készített, ami itt olvasható.
Térjünk vissza egy kicsit Wannseebe! Az itteni buszvégállomáson rendszeres vendégek voltak az EN02-esek: nem csak a már látott 118-as vonalon, hanem a wannseei villanegyed helyijáratán, a 114-es viszonylaton is ezek közlekedtek sokáig. 2012. szeptember 23-án a B-V 1359-es várja a következő indulást a vasútállomáshoz vezető aluljáró lépcsőjének is otthont adó épület mellett. A végállomási várakozási időket itt töltik a buszok általában, ugyanis az épületben működik egy kis trafik is, ahol a buszvezetők számára nélkülözhetetlen, de a magyarországi látogató számára erősen nem ajánlott, kétes jellegű kávét is lehet kapni. A B-V 1359-es egyike azon kocsiknak, amellyel nem találkozhatunk Budapesten.
Ugyancsak érdekesség, hogy a BVG hosszú ideig ragaszkodott ahhoz, hogy a buszai ne viseljenek nagyméretű márkajelzést, emiatt hiányzik a Volvo és a Mercedes orráról is a megszokott jelzés. A B-V 1398-as nem mellesleg Budapesten az NCZ-571-es rendszámot viseli.
Itt érdemes kitérni a BVG típusjelzéseire is egy kicsit: a két betűből és két számból álló rendszer használ. Az első betű megadja, hogy milyen típusú kocsiról van szó:
- D: Doppeldecker, emeletes
- G: Gelenk(bus), csuklós
- E: Eindecker, egyszintes szóló busz
A másik betű ma már szinte kizárólag az N betű, ami az alacsonypadlós kivitelt jelzi. Korábban ezen a helyen a tengelyszámra, a motor elhelyezkedésére vonatkozó jelzések is szerepelhettek. Az utolsó két számjegy a sorozat szolgálatba állításának évét adja meg: a 02 esetünkben 2002-t jelent. Ilyen logika mentén összerakhatjuk magunk is, hogy a képen látható Mercedes-Benz Citaro csuklós busz 2003-ban állt szolgálatba, tehát sorozatjelzése GN03 lesz.
Az EN02-esek Berlin keleti részén keveset közlekedtek. Kivételt talán a 107-es és az ezzel összekötött 250-es vonal jelentett, ahol időről időre megfordultak a buszok. A képen a pankowi Kuckhoffstraße megállóhelyről indul el a B-V 1375-ös rendszámú kocsi: ide még 107-esként érkezett Hermsdorfból, majd a 250-es vonal egyik csonkamenetére átszerelve folytatta útját az U2-es metró Vinetastraße megállójáig. A busz Budapesten NCZ-553-as rendszámmal közlekedik.
Még mindig Nyugat-Berlinben járunk, de már nem kint a város szélén, hanem valamivel közelebb a városközponthoz. A steglitzi városházát sokkal inkább ismerik a berliniek az itteni Das Schloss nevű bevásárlóközpontról és a Best Western Hotel Steglitz International toronyépületéről. Ennek földszintjén és az épület körül van a környék buszos csomópontja, ami amúgy világéletében csomópont volt: járt itt trolibusz, villamos és persze az S-Bahn is, igaz, ez a fal felhúzása után nem számított érdemi közlekedési lehetőségnek a helyiek szemében, lévén a keleti államvasút, a DR volt 1984-ig az üzemeltetője.
2013. július 14-én ide, egészen pontosan a Schloßstraßén lévő megállók egyikébe érkezik a 283-as viszonylaton (Rathaus Steglitz–Marienfelde) a B-V 1377-es rendszámú kocsi, amellyel Budapesten mint az NCZ-555-ös kocsival utazhatunk.
Maradunk a már említett csomópontban még egy kép erejéig, de a Schloßstraße helyett az Albrechtstraßénál találkozhatunk mindjárt két EN02-essel is. Elől a B-V 1371-es (Budapesten: NCZ-549) a 284-es viszonylaton közlekedve robog tova Lichterfelde Süd felé; mögötte pedig a B-V 1370-es (Budapesten: NCZ-548) várja a jobbra kanyarodás lehetőségét, hogy begördüljön a buszvégállomásra, miután megérkezett a lichterfeldei Appenzeller Straße felől. A felvétel 2013. július 25-én készült.
A 284-es vonal egyik végét az imént láttuk, ám most nézzük meg a másik oldalt is. Lichterfelde Süd gyorsvasúti megállónál a 284-es vonalon közlekedő B-V 1367-es fordul be a felszállóhelyre. Berlinben a buszok csak indulás előtt nem sokkal állnak be a „treffre”, lévén valamennyi járaton (igen, a csuklós és az emeletes buszokon is!) első ajtós felszállási rend van érvényben és ezt be is tartják. Csak ritkán és komoly indokkal térnek el ettől: ha olyan mértékű utascsere történik, ahol ez egyszerűen nem kivitelezhető. Ilyen jeleneteket láthatunk az M45-ös viszonylaton Spandauban, a városházánál, hogy csak egy példát említsünk. Itt viszont a környék csendes, ám a kép készítésekor – 2013. július 25-én – az utas és a fotós is erősen vágyott már egy jó hideg sörre (ebből Berlinben akad bőséggel), de legalábbis a klimatizált autóbuszra mindenképpen. A jármű ma Budapesten koptatja az utakat NCZ-546-os rendszámmal.
Az utolsó években az EN02-esek a belvárosi területeken is megjelentek. A 248-as busz útvonala meglehetősen kacskaringós úton köti össze a Breitenbachplatz metróállomást a Südkreuz érintésével a Warschauer Straßéval, ahol metró- és gyorsvasúti megállóhely is van. A járat betér a Hallesches Tor metróállomáshoz is, ahol az U1-es metró kapcsolatát biztosítják. A buszok az M41-es busz betétjárati végállomását használják – utóbbi a város egyik legforgalmasabb és legkevésbé „üzembiztos” vonala, már ami a menetrendszerűséget illeti. A képen a megállóba – ami a magasvasút alatt, a ... feletti hídon található – a B-V 1377-es rendszámú kocsi fordult be 2014. szeptember 29-én. Az autóbusz NCZ-555 forgalmi rendszámmal a BKV állományát gyarapította alig több mint egy évvel később.
Sorozatunk utolsó darabja szintén a Hallesches Tornál készült. A B-V 1376-os rendszámú kocsi igyekszik a Breitenbachplatz felé. Érdemes megjegyezni, hogy a buszon nem működött az utastájékoztató rendszer, de ez 2014. szeptember 29-én délután nem csak egy kocsira vonatkozott, hanem láthatóan rendszerszintű problémák voltak, mert a fentebb látott kocsi sem írt semmit és a környéken megforduló többi buszon sem volt jó a tájékoztatás. A buszvezető megoldotta a dolgot: a viszonylatszám legalább látszott, amikor a szélvédő mögé kitették az egyébként a busz bal oldalán lévő táblát. Annak külső oldalán a viszonylatszám látszik, míg belső oldalán a vonalcsíkot lehet böngészni az átszállási kapcsolatokkal egyetemben. Ezzel a táblával elvileg minden berlini busz rendelkezik.
Halász Péter