Meglepő javaslattal álltak elő a CSU, az SPD és a zöldpárti képviselők: útdíjat vezetnének be a távolsági buszok számára, így juttatnák előnyhöz a vasutat. A szakminiszter, Alexander Dobrindt azonban nem támogatja az ötletet.
Németországban októbertől a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű teherautók mellett a távolsági autóbuszokra is kiterjesztenék az útdíjfizetési rendszert – áll a többpárti konszenzussal előterjesztett tervezetben. A CSU, az SPD és a zöldek szakpolitikusai által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi állapotok szerint a személyautókra érvényes díjak bevezetése nem érvényes a buszokra, ellenben a távolsági buszközlekedés komoly gondokat okoz a környezetbarátabb vasútnak.
Németországban az autóbusz-közlekedést a közelmúltig meglehetősen szigorú szabályok kötötték a távolsági személyszállítás tekintetében. Még a II. Világháború előtt biztosították a vasútnak azt az előnyt, hogy alapvetően ők bonyolíthassák a távolsági forgalmat, autóbuszjárat csak ritkán kapott koncessziót. Kivétel volt Nyugat-Berlin és az NSZK közötti forgalom, ahol a vasúti kapacitások korlátozottsága miatt szükség volt a buszok segítségére. A piacot 2013-ban liberalizálták, ekkortól ugrásszerűen megnőtt a buszos cégek forgalma, akik olcsó jegyekkel próbálják magukhoz csalogatni az utasokat – és a buszállomások használatán túl nincs másféle „pályahasználati díj” fizetésére vonatkozó kötelezettségük.
Ám a buszközlekedés sem elhanyagolható: a távolsági közlekedés liberalizálása óta tavaly szinten mintegy 19 millió utas választotta a buszokat és 2015-ben pedig 30 millióra számítanak a buszos cégek, így számukra is komoly veszteség lenne az útdíj bevezetése.
A buszos piac robbanásszerűen fejlődik Németországban, komoly vetélytársa a vasúti távolsági közlekedésnek. Az útdíj kiegyenlítené a versenyt?
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
A politikusok kiemelik: a 18 tonnás járművekre nem terjed ki az útdíjfizetési kötelezettség, de ők bevonnák a teherautók rendszerébe a buszokat is, így párhuzamba lehetne állítani a vasúti pályahasználati díjakat és a buszos útdíjakat egymással, tisztább helyzetet teremtve a versenyben.
A javaslatot azonban egyelőre elutasítja az illetékes szövetségi miniszter, a CSU-s Alexander Dobrint. Szerinte az utasonkénti mintegy 0,2 cent/kilométeres díj nem jelentene előnyt a vasút számára, inkább azt javasolja, hogy ingyenes internetet biztosítsanak a vasúti operátorok az utasok megnyerése érdekében. Érdekes javaslat, szó se róla, főleg akkor, amikor már elég sok utasnak van saját és meglehetősen tágas internet-előfizetése a mobiltelefonjához, tabletéhez, míg a fedélzeti wifi sávszélessége elég korlátos – fenntartása pedig igen költséges. Dobrint ráadásul támogatja a DB-t abban is, hogy a buszos szektorát fejlessze, a távolsági vonatok piacán pedig mielőbb reagáljon a piac új kihívásaira.
Halász Péter