Biofűnyíró az SBB-nél

Az SBB alighanem megirigyelhette az ÖBB 2014-es ötletét, hiszen a sógorok – kísérletképpen – kecskéket vetettek be a vasúti töltések növényzetének kordában tartására. Az SBB viszont nem kísérletezik, hanem nemes egyszerűséggel felvett nyolcvan birkát.

Olvasóink számára talán nem idegen a történet, amelyet Fekete István is megírt a méltán népszerű Tüskevár című írásának folytatásában, a Téli Berek lapjain:

A fiatal kalauz a szabadjegyét kérte egy mogorva utastól, aki egyedül terpeszkedett egy első osztályú fülkében, és egyszerűen azt mondta:
– Szabadjegy!
– Kérem!
Az utas ingerülten dobta a kalauz elé szabadjegyét. A kalauz megnézte, és visszatette az ülésre, ahova a magas rangú „úr” dobta.
– Köszönöm.
Szalutált és kiment, de még hallotta, amikor a magas rangú egyén azt mondta:
– Marha!
(Abban az időben ezeknek az „uraknak” lehetett ilyeneket mondani.)
A kalauz megfordult és szelíden mosolygott.
– Uram – mondta –, ne felejtse el, hogy a MÁV nem alkalmaz marhákat... csak szállít...

Nos, az SBB már tovább ment ennél: ők, ha nem is marhákat, de birkákat alkalmaznak. Mégpedig nyolcvan négylábút vett állományba a helvét vasút. A több mint harmincezer munkatársat foglalkoztató szövetségi vasútnál aligha tűnik fel nyolcvan birka, ám ezt az SBB azért nem hagyhatta szó nélkül. Közölték: a birkák feladata, hogy a vasúti töltések oldalát gondozzák, ezek összes területe közel 3800 futball-pályával mérhető össze. Korábban e célra gépeket használtak, azonban úgy gondolják, hogy takarékosabb és ami nem elhanyagolható szempont: fenntarthatóbb a birkákkal való fűnyírás is. Ráadásul a birkák elfogyasztják azokat a növényeket is, amelyek nem kívánatosak, cserében nem borul fel a biodiverzitás sem, hiszen a négylábúak természetes úton döntik el, mit harapnak és mit nem. A jövőben egyébként szeretnék bővíteni a programot és fontos az SBB számára, hogy a vasúti pályák mellett – természetesen biztonságban tudva őket – minél több állat jelenjen meg.

Az SBB új munkatársait nem zavarja az időjárás változékonysága és a vonatok zaja sem. Ráadásul minden eddiginél környezetbarátabban dolgoznak

Az SBB az állatok kiválasztásakor fontosnak tartotta, hogy egyfajta fajmentést is végezzen: a ritka Skudde-birkákra esett a választásuk, amelyek egyébként skandináv, rövid farkú hanga juhok, bár eredetileg Kelet-Poroszország és a balti országok az otthonuk. Ez a fajta gyorsabb és élénkebb az elterjedtebb fajtánál és a nehezen járható területek sem jelentenek számukra gondot. Fontos volt mgé, hogy a birkák ne féljenek a vasút zajától, de ez szerencsére nem is volt gond eleddig sem.

A helvét vaspályák mellett robban a svájci cukiságbomba a kisbárányokkal
(fotók: SBB)

Az SBB a birkanyájat egyelőre határozott időre szerződtette: decemberig dolgoznak majd a vasutak mentén és általában kéthetente keresnek új legelőt majd. Egy birka egyébként átlagosan négy négyzetméternyi területet „eszik meg” egy nap, azaz egy nyáj naponta mintegy 200 négyzetmétert tehet rendbe.
Az SBB kiemelte a birkák csapatszellemét is pont ezért kicsit önironikusan meg is jegyezték: örülnek, hogy az SBB sorait erősítik a négylábúak.

Az SBB ismeretterjesztő videója a birkanyájjal való töltésoldal-gondozásról

---

Halász Péter