Ismét sztrájkba lépnek a DB AG egyes mozdonyvezetői. A Claus Weselsky vezette szakszervezet május 5-én hajnali 2-től 10-én 9 óráig hirdetett munkabeszüntetést, hogy az utasok a hétvégét se élvezhessék maradéktalanul. A teherfogalomban már hétfőn 15 órakor kezdődik a sztrájk.
Igazán hosszú sztrájkkal fenyegetőzött Claus Weselsky, a GdL első embere és tényleg: a minden eddiginél hosszabb, 127 órás munkabeszüntetés gyakorlatilag a német vasút teljes heti közlekedését hazavágja, hiszen a teherfuvarozásban – a DB Schenkernél – hétfőn 15 órától; a személyszállításban kedden 2 órától vasárnap 9-ig tart majd a munkabeszüntetés. A DB AG vonatai jelentős korlátozásokkal közlekednek ebben az időszakban, érdemes a www.bahn.de oldalon informálódni.
A magánszolgáltatókat nem érinti a munkabeszüntetés, ahogy, legalábbis az eddigi sztrájkok tapasztalataiból kiindulva az üzleti jelleggel közlekedő vonatokat – például a Kálmán Imre vagy a Metropol EN járatokat – sem.
A legutóbbi munkabeszüntetésük, április 22-23-án viszonylag békésen telt, ám a mostani 138 órás sztrájk biztosan kiélezi az indulatokat az utasok és a fuvaroztatók részéről is, de legalábbis a türelmüket mindenképpen alapos próbára teszi.
A legutóbbi munkabeszüntetésük, április 22-23-án viszonylag békésen telt, ám a mostani 138 órás sztrájk biztosan kiélezi az indulatokat az utasok és a fuvaroztatók részéről is, de legalábbis a türelmüket mindenképpen alapos próbára teszi.
Mind ismeretes: Weselskyékkel már korábban sem tudott megállapodni a DB AG, a GdL arra sem volt hajlandó, hogy az egy adott pontig elért eredményeket írásban rögzítsék. Emellett egyre újabb követelésekkel állnak elő. A GdL elé tárt javaslat szerint július 1-jétől két részletben, összesen 4,7%-kal emelné meg a munkabéreket a vasúttársaság és még június 30-áig (bruttó) 1000 eurós egyszeri kifizetésre is sor kerülne. Ez részben teljesíti, részben felül is múlja a GdL korábbi követeléseit, bár számszerűen a GdL 5%-os emelést követelt eddig. Ám Weselskyék ezt nem fogadták el, mert ők béremelést és munkaidő-csökkentést szeretnének (heti 39-ről 37 órára), erre vonatkozó ajánlatot viszont állításuk szerint nem tett a munkáltató. Ugyancsak nem volt szó szerintük a túlórák behatárolásáról, a vonatszemélyzet jelentős terhelésének csökkentéséről és arról, hogy a DB AG nyereségéből miképpen is részesednének a vasutasok. Ezen felül pedig a mozdonyt is vezető vonali tolatásvezetők – németül Lokrangierführer – besorolásán is szeretnének változtatni, közelíteni azt az „igazi” mozdonyvezetők felé.
A DB AG gyakorlatilag lehetetlennek tartja az egyeztetést ezek fényében Weselskyékkel és harmadik fél közvetítését kérte az ügyben.
A DB AG gyakorlatilag lehetetlennek tartja az egyeztetést ezek fényében Weselskyékkel és harmadik fél közvetítését kérte az ügyben.
Az utasok és a fuvaroztatók tehát rosszul járnak majd, már ha a vasutat választják. Mindenki más viszont nyer: a bérautók kölcsönzői, a légitársaságok, de legfőképpen a DB AG által is félt ellenfelek: a távolsági buszos cégek kaszálnak majd a sztrájk idején – ezt a Flixbus-Meinfernbus a minap meg is köszönte a GdL-nek. Persze, Weselskyék – ahogy a VDSZSZ-es Gaskó Istvánék is – azt nem látják át, hogy a sztrájkkal saját maguk ellen dolgoznak, hiszen az elforduló utasból és fuvaroztatóból nem lesz bevétel és munkahely. Ráadásul egyre többen róják fel a szakszervezetnek, hogy nem gondol a munkabeszüntetés hatásaira. Elsősorban a teherszállításban folytatott sztrájk okoz gondokat, főleg olyan üzemek esetében, ahol viszonylag kicsi raktárkészlettel dolgoznak, a vasút hozza-viszi az anyagokat pontosan, időre. Ezeket az igényeket pedig ha más szolgáltató ki tudja elégíteni, oda mennek át a megrendelők – akkor pedig ismét jön a csodálkozás a szakszervezetek részéről, hogy „jé, nincs munka, ki vagyunk rúgva...” Persze, akkor nem gondolnak arra, hogy miért is történt mindez?
Halász Péter
