Az osztrák polgárok használják a legtöbbet az vasúti szolgáltatásokat. Minden egyes állampolgár 1425 kilométernyit utazott 2013-ban – frissebb adat jelenleg nem áll rendelkezésre, de alighanem az EU-s átlagnál 94 km-rel magasabb érték azóta is helytállónak tekinthető. Az osztrákok ezzel viszont átvették a franciáktól a legtöbbet vonatozó nemzet címet – őket csak az EU-n kívüli Svájc előzi meg, viszont tetemesen: a svájci polgárok éves átlagban 2430 kilométert tesznek meg vasúton. Összehasonlításul: a felmérés szerint Magyarországon csak 791 kilométernyi vonatozás jut egy állampolgárra.
Az osztrákok évente 1425 kilométernyit utaznak vasúton a statisztikák szerint – Európában csak a svájciak előzik meg őket, de az EU-ban a sógorok az elsők
A növekedést Maria-Theresia Röhsler, a Schienen-Control nevű kormányzati szervezet – nagyjából a szépemlékű Magyar Vasúti Hivatallal azonos szervezet – vezetője a Westbahn fejlesztésével magyarázza. A Bécs, St. Pölten, Linz és Salzburg közötti vasúti tengely fejlesztésének köszönhetően az elmúlt évek során jelentősen csökkent az utazási idő és nőtt a vonatok forgalma. Valóban érezhető, hogy Bécs és Linz között szinte mindig és Bécs–Salzburg között igen sokszor komoly zsúfoltság van a Railjet-vonatokon. A versenyképes menetidő és fedélzeti szolgáltatások pedig valóban komoly vetélytárssá teszik az autóval szemben a vasutat, ráadásul az emelkedő üzemanyag-árak is a vasút malmára hajtják a vizet.
A Railjeteket sok vasútbarát nem szereti, azonban az átlagos utas számára mindenképpen komoly fejlesztés az egységes szolgáltatási szintet ígérő vasúti közlekedés – ennek megfelelően elégedettek is az utasok
Az utazási költségek tekintetében Ausztria jóval az EU-s átlag alatt van: 5,9 centért mérnek egy kilométernyi utazást. A legolcsóbb vasúti közlekedés egyébként Bulgáriában van (1,6 cent/km), míg a legdrágább Nagy-Britanniában a vonatozás, itt kilométerenként átlag 15,6 centet kell költeni. Megjegyzendő: Németországban átlagosan 8,9 centet kell fizetni egy kilométernyi vonatozásért.
A Schienen-Control adatai szerint 2013-ban 33 aktív vasútvállalalt volt Ausztriában, ám fontos megjegyezni, hogy ezek jobbára a teherszállításban és egyéb logisztikában vannak jelen. Az ÖBB mellett azonban jelentős személyszállító társaság a Westbahn GmbH a Bécs és Salzburg közötti járataival, a GYSEV és a több helyiérdekű vonalat üzemeltető Stern&Hafferl és a nyugat-ausztriai Montafonerbahn.
A főváros legnagyobb projektje a Hauptbahnhof és a kapcsolódó vasútvonalak építése. A képen a Hauptbahnhof és a repülőtér közötti kapcsolatot biztosító új átkötés látszik, ami a klederingi rendező felett vezeti át a vonatokat
Az osztrák vasúti közlekedés tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a fejlesztések nem állnak le, hanem hosszú távra előre gondolkodva építik ki a vasúti hálózatot, bővítik a kapacitásokat. A 2025-ig terjedő időszakban nagyon sok komoly infrastrukturális fejlesztésre kerül majd sor: a meglévő vonalak bővítése mellett új vasúti tengelyt is építenek Graz és Klagenfurt között: a Koralmbahn vonalán 2023-ban indulhat meg a forgalom. Az infrastrukturális fejlesztésekről részletesebben beszámoltunk már korábban, érdemes visszalapozni a korábbi írásunkra.
De a járműparkot is fejlesztik: a Railjet-flotta bővítése mellett a regionális közlekedés eszközeit is bővíti az ÖBB: száz új motorvonat érkezik a következő években a Siemenstől, de érdemes kiemelni a korábbi Railjet-beszerzéseket is.
A regionális forgalomban is komoly szerepe van a vasútnak Ausztriában, számtalan ingázó választja a vonatokat – joggal, hiszen a legmegbízhatóbb közlekedési eszköznek számítanak, az ÖBB pedig az EU legpontosabb vasútjaként hirdeti magát
(fotók: Magyarics Zoltán)
(fotók: Magyarics Zoltán)
Az adatokból kiderül: az osztrák vasúti piac meglehetősen nyitott, ennél jobban liberalizált piaccal az EU-ban csak Lengyelországban és Nagy-Britanniában nyitottabb a vasúti piac. A lengyeleknél nagyjából arányban van az állami és a magánszereplők száma, addig a briteknél csak az infrastruktúra van állami kézben, a szolgáltatást, a vonatok közlekedését koncesszió birtokában magán operátorok végzik. A felmérés kiemeli azt is: Spanyolországban, Görögországban, Horvátországban és Szlovéniában csak az állami szolgáltatók vannak jelen a piacon, ezen kívül még több más országban a személyszállításban nincs verseny.
Halász Péter