Elkészült az SBB tizenkét darabot számláló panorámakocsi-flottájának felújítása. Az utolsó felújított járművet a minap adták át az olteni műhelyben. Nyolcmillió frankba került a teljes projekt.
Az SBB jellegzetes, nagyablakos panorámakocsijai kapcsán pár éve még arról volt szó, hogy elbúcsúznak a napi üzemtől a járművek, hiszen a legtöbb nemzetközi viszonylat átalakult: motorvonatok járnak a klasszikus vonatok helyett vagy éppen a Railjetek vették át az uralmat. Ezen felül persze a viszonylag drága első osztályú utazásért sem tülekedtek az utasok korábban, hiszen egy-egy repülőjárattal gyorsabban és olcsóbban elérhették céljukat. Ám a népszerű személykocsikra, úgy tűnik, mégis számítanak a helvétek és úgy döntöttek, hogy a tizenkét darabos flottát felújítják. Az olteni műhelyben elvégzett munkákra összesen nyolcmillió frankot fordítottak.
A felújítás prototípus kocsija a 2010-es InnoTranson
A megújult belső tér
A felújítási program egy évig tartott, amelynek során a járművek teljesen megújultak – igaz, a prototípus felújítást még a 2010-es InnoTranson bemutatta az SBB. A kocsik új üvegeket kaptak, a belső térben pedig minden üléshez konnektort telepítettek a svájci és az európai szabványoknak megfelelő csatlakozókkal. Új belső burkolatokat, üléseket és zárt rendszerű WC-t is kaptak az Apm sorozatú kocsik.
Az SBB 1991-ben szerzett be tizenkét darab, 200 km/h-s tempóra alkalmas Apm sorozatú, RIC szerinti közlekedésre alkalmas személykocsit. Az elsőosztályú járművek az akkori időszakban prémiumtermékként definiált EuroCty-vonatokban tettek szert komoly hírnévre. A többi kocsihoz képest némileg magasabb padlószintnek köszönhetően a zajvédő falak is kevésbé korlátozzák a kilátást a járművekből. Eredetileg Svájcból Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Ausztria felé közlekedtek ezek a járművek, később azonban jobbára csak belföldi forgalomban jártak. Az utolsó nemzetközi szolgálatuk eredetileg a Bécs és Zürich közötti Transalpin EC lett volna, ám az SBB mégis a kocsik felújítása mellett döntött a selejtezés helyett.
Az SBB 1991-ben szerzett be tizenkét darab, 200 km/h-s tempóra alkalmas Apm sorozatú, RIC szerinti közlekedésre alkalmas személykocsit. Az elsőosztályú járművek az akkori időszakban prémiumtermékként definiált EuroCty-vonatokban tettek szert komoly hírnévre. A többi kocsihoz képest némileg magasabb padlószintnek köszönhetően a zajvédő falak is kevésbé korlátozzák a kilátást a járművekből. Eredetileg Svájcból Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Ausztria felé közlekedtek ezek a járművek, később azonban jobbára csak belföldi forgalomban jártak. Az utolsó nemzetközi szolgálatuk eredetileg a Bécs és Zürich közötti Transalpin EC lett volna, ám az SBB mégis a kocsik felújítása mellett döntött a selejtezés helyett.
Az eredeti állapotú panorámakocsik egyike Bécsben, az akkor még mozdonyos EC-ként közlekedő Transalpin szerelvényében 2009 nyarán
A panorámakocsik régi belső tere
(fotók: Magyarics Zoltán)
(fotók: Magyarics Zoltán)
A megfiatalított belső terű járművek elsősorban belföldi forgalomban, a Gotthard-hágón át közlekedő InterRegio-vonatokban közlekednek, de találkozhatunk velük a Zürich és Graz között közlekedő EC 164/EC 165-ös páros szerelvényében is. Sajnos másfelé már nem közlekednek ezek a kényelmes járművek, hiszen Ausztria felé már a Railjet-vonatok dominálnak, Németország irányában pedig a nemzetközi járatokat, ha az SBB állítja ki, akkor már panorámakocsik nélkül, a hagyományos nemzetközi forgalmú termes kocsikkal adják.
Az SBB kisfilmje az EC-kocsik felújításáról
Az SBB az elmúlt évek során a nemzetközi forgalmú kocsik közül 232 járművet újított fel összesen 160 millió frank értékben.
Halász Péter
