Írásunk címe sokak számára valóban csak egy zagyva szám- és betűsor, ám a hozzáértők számára komoly értékkel bír. Hát még akkor milyen fontos lesz mindez, ha eláruljuk: elkészült az első magánkézbe került, üzemképes 103-as fővizsgája!
A DB AG dessaui műhelyében elkészül a közelmúltban áruba bocsátott és a RailAdventure kötelékbe került 103-as fővizsgája. Ráadásul nem akármilyen mozdonyról van szó: a leggyorsabb 103-as, a 222-es került a magántársasághoz.
A mérővonatokat üzemeltető DB Systemtechniknél feleslegessé vált „veterán” mozdony ugyanis speciális, akár 280 km/h-s tempóra is alkalmas hajtással rendelkezett (és rendelkezik a hírek szerint a mai napig), ezzel pedig a széria-103-asok közül is kiemelkedett, hiszen testvérei, amelyek az 1970-es évektől a 2000-es évekig határozták meg igazán a német vasút arculatát, csak 200 km/h-val közlekedhettek. A 103 222-es utódja a DB Systemtechniknél az MRCE-től megvásárolt 182 506-os pályaszámú EuroSprinter.
Kész a 103 222-es. Teljes pályaszáma: 91 80 6 103 222-6 D-RADVE
A 103 222-est eredetileg 1973-ban építette a Krauss-Maffei, a mozdony a 19635 gyári számot kapta, a villamosberendezéseket a Siemens szállította. A gépet a Deutsche Bundesbahn 1973. július 6-án átmenetileg, majd 17-én véglegesen vette állagba. A mozdony 1989. december 2. és 1998. február 26. között a 750 003-6 pályaszámot viselte, mint szakszolgálati vontatójármű, majd előbb papíron, később – 2005-ben – ténylegesen is visszakapta eredeti, 103 222-6-os pályaszámát.
A mozdony különleges hajtást kapott a DB Systemtechnik elődjéhez való delegáláskor: a sorozat mozdonyai 200 km/h-s tempóra alkalmas áttételt kaptak, a kísérleti 222-es viszont 280-as sebesség elérésre is képes volt. A mozdony egyébként a 103 118-as pályaszámú gépet váltotta a mérővonatok élén, ez a masina azonban az 1971-es szolgálatba állításától „csak” 250 km/h-s tempóra alkalmas hajtást kapott. A 103 118-as 1982-től hagyományos kialakításban működött, hajtását a 103 003-as kapta meg.
Próbaúton a meglehetősen szokatlan fényezésű masina
A mozdonyvezetők munkahelye is megújult. Eredeti fényében pompázik a vezetőállás, igaz, a vezetőasztal alapszíne eredetileg nem kék, hanem zöld volt
Az újabb sorozatmozdony 1989-ben érkezett, ekkor szabadult fel ugyanis több 103.1-es a 120.1 sorozatú gépek folyamatos szolgálatba állítása miatt. A választás a 103 222-esre esett, ez a mozdony kapta meg az új, nagy sebességű hajtást. A 103 222-es a 2000-es évek elejéig rendszeresen megfordult a nagysebességű pályák rutinellenőrzését végző vonatok élén is, ekkoriban vette át szerepét az ICE-motorvonatok alapjain nyugvó mérővonat. Azóta főleg a hagyományos pályákon közlekedett a mérővonatok élén a mozdony.
A felújításban a DB AG dessaui műhelyének szakemberei segédkeztek
(fotók: RailAdventure / forrás: facebook)
(fotók: RailAdventure / forrás: facebook)
A géptől 2014-ben, fővizsgájának lejártával vált meg a DB AG és a vevő a RailAdventure nevű cég lett. A társaság elsősorban újonnan gyártott járművek szállításával, átállításával foglalkozik, speciális vonatok közlekedtetésére szakosodott. Flottájukban többek között 139-es sorozatú német és Re 4/4 II-es svájci gépek is vannak – természetesen a jellegzetes szürke-sötétszürke-zöld fényezésben.
Mintegy „melléküzemágként” a közelmúltban szert tettek egy, eredetileg a TEE Rheingold/TEE Rheinpfeil vonatok számára épült panorámakocsira is és ezzel a járművel, valamint igény szerint több másik kocsival „Luxon” márkanéven, főleg a 103 222-essel vontatva exkluzív különvonat közlekedtetésére is adja a fejét a társaság.
Érdemes megemlíteni, hogy eredetileg a mozdonyt a 2014-es InnoTranson bemutatta volna az új gazdája, ám erre végül nem került sor sajnos a munkák elhúzódása miatt.
Érdemes megemlíteni, hogy eredetileg a mozdonyt a 2014-es InnoTranson bemutatta volna az új gazdája, ám erre végül nem került sor sajnos a munkák elhúzódása miatt.
Mindeközben a többi, még üzemképes 103-as sorsa meglehetősen bizonytalan. Mivel a DB AG-nál továbbra is mozdonyhiány van a 160 km/h-nál nagyobb sebességre is alkalmas gépekből, még akad munka az állományban lévő gépek számára. Igaz, az előző évekhez képest a frankfurti 103-as forda – itt jellemzően a 103 113-as serénykedik – meglehetősen rövidke lett és a müncheni fordulóba – ezt elvileg a 103 245-ös látja el – se jut mindig a parádéslóból.A DB Fernverkehr a mozdonyhiányt osztrák és magyar állami és magán gépekkel próbálja enyhíteni. A 103 235-ös sorsa eközben megpecsételődni látszik egy James Bond-film okán, míg a 103 184-es már jó ideje sorsát várja Dessauban. Talán a 235-ösből felszabaduló tartalékalkatrészekkel sikerül életet lehelni a 184-esbe. Kár, hogy ezért egy „hosszú” – 215 feletti pályaszámú – 103-asnak kell feláldoznia magát.Nem mellesleg az egyáltalán nem első (elvileg a másodiknak készült el a gép, az első az E03 002-es volt az időrendet nézve), ám legalacsonyabb pályaszámú 103-as, az egy időre meglehetősen megkérdőjelezhető módon „átfestett” E03 001-es egyelőre csak statikus kiállítási tárgy már évek óta a nürnbergi DB Museumban, holott elvileg ő maga is üzemképes volt még mintegy évtizede.
Halász Péter
