Az elmúlt időszakban egyre több ellenőr dolgozik a berlini tömegközlekedés járművein, sőt, a súlyponti ellenőrzéseket be is jelentik, ennek ellenére még mindig sok a potyázó – ráadásul a kiszabott bírságoknak csak mintegy felét fizetik be a renitens utazók.
Az elmúlt időszakban nem érezhették magukat biztonságban az érvényes jegy nélkül utazók a német fővárosban. A BVG egyre több ellenőrt küld az utcára és a legnagyobb razziákat még előre is jelzik a rádióban, tehát igazán minden adott arra, hogy valakit rávegyenek arra, hogy érvényes jegy birtokában szálljon fel a tömegközlekedési járatokra. Ám úgy tűnik, hogy ez még mindig nem sikerült teljesen: sokan inkább kockáztatják a 2,70 eurós vonaljegy helyett a 40 (illetve 2015-tól 60) eurós pótdíjat.
A metróhálózaton sokan utaznak jegy nélkül, de a BVG nem közölte, hogy az egyes ágazatokra bontva milyen arányú a potyázás – mindenesetre biztosan többen élnek a lehetőséggel, mint a buszoknál
A BVG adatai szerint 2014-ben gyakorlatilag a duplájára emelkedtek az ellenőrzések: az évi mintegy 970 millió utas közül 5,2 milliónak nézték meg, hogy érvényes-e a jegye – egy évvel korábban a 947 millió utas közül mindösszesen csak 2,8 millió utast ellenőriztek. A különbésget Petra Reetz, a BVG szóvivője azzal magyarázta, hogy 2014-ben megváltoztatták az ellenőrzési stratégiájukat – ám azt, hogy miben és hogy ez a következő időszakban is emelkedő számú ellenőrzéseket jelent, nem kívánta kommentálni érthető okok miatt. Azt viszont megjegyezte: a BVG nem nyer semmit az ellenőrzéseken, már anyagi értelemben. Sőt, a sokszor feltételezett részesedés sem igaz, azaz az ellenőrök a pótdíjazásokból nem kapnak „részesedést”. A BVG célja, hogy a potyázók okozta károkat csökkentsék, de a becsületes utasokat ne zaklassák folyamatosan az ellenőrzésekkel. Reetz hozzátette: a potyázók nagy része nem a buszokon utazik, hiszen a BVG járatain kötelező első ajtós felszállási rend van érvényben, ez pedig komoly visszatartó erővel bír a fizetni nem óhajtók számára, pedig időről időre felmerül a megszüntetése ennek a rendszernek. Mindazonáltal a forgalmasabb megállókban megvan a buszvezetőknek a lehetősége arra, hogy az első ajtós rendtől eltekintsenek és itt bizony felkerülhet a fedélzetre jegy nélküli utas.
Az autóbuszokon általános első ajtós felszállási rend van érvényben Berlinben – ez jelentősen visszaszorítja a jegy nélküli utazást, igaz, közel sem teljes mértékben, hiszen a forgalmas csomópontokban érthető okok miatt el lehet tekinteni az elsőajtózástól
(fotók. Halász Péter)
(fotók. Halász Péter)
A BVG adatai szerint a jegy nélkül utazók aránya mintegy hét százalék körül van – a berlini S-Bahn esetében ez a szám jóval alacsonyabb, mintegy 4% körüli, köszönhetően a jóval sűrűbb és szigorúbb ellenőrzéseknek. A 2014-es év során a metróhálózaton, a villamosokon összesen 355476 alkalommal fogtak el potyázókat, míg 2013-ban csak 228727 „Schwarzfahrer” akadt fenn az ellenőrzésekkor. Ám közülük csak minden második fizette be ténylegesen a 40 eurós pótdíjat – ez egyébként 2015-től 60 euróra emelkedett. A BVG potyázókkal szemben több mint 30 ezer alkalommal kezdeményezett büntetőeljárást, további 20 ezer feljelentést pedig az S-Bahn tett meg a jegy nélkül utazó és fizetni nem hajlandó utasokkal szemben.
Mindazonáltal a zöldpárti politikusok úgy tartják, hogy ezek az intézkedések túlságosan is leterhelik a feljelentések vizsgálatával megbízott hivatalokat és a jövőre nézve azt javasolták, hogy szabálysértés és ne bűncselekmény legyen a potyázás – kérdés, hogy ez milyen hatással járna a jegy nélkül utazók számára.
Halász Péter