2015. 01. 28.

Berlinbe jönnek az oroszok

Nemrégiben még éppen gyászolták a vasútbarátok és a néhány állandó utas a Berlin és Oroszország számos városa között közlekedő közvetlen vonatokat. Most viszont úgy néz ki, hogy már idén jöhet az új közvetlen Berlin és Moszkva közötti vonat – méghozzá nyomtávváltós Talgo-szerelvénnyel.



Üzembe helyezték a Talgo-vonatok számára létfontosságú automatikus nyomtávváltó berendezést Breszt vasútállomásán. A fehérorosz vasút, az Беларуская чыгунка avagy Belaruskaya chyhunka, röviden БЧ gondozásában épített nyomtávváltó berendezés elengedhetetlenül szükséges ugyanis a Moszkva–Minszk–Varsó–Berlin útvonalon közlekedtetni kívánt Talgo-vonatok üzeméhez.

Az RŽD tervei szerint az új vonatok nemzetközi forgalomhoz szükséges papírokat még az első negyedévben megszerzik, és a nyár folyamán, jó eséllyel a nyári menetrend életbe lépésétől fogva megindulhat a közvetlen Talgo-forgalom az orosz, a fehérorosz, a lengyel és a német főváros között.

Az 1520 és 1435 milliméteres nyomtávolságok közötti váltást – hasonlóan a Spanyolországban a széles és normál nyomtávú váltás esetén elterjedt módhoz – a lassan haladó szerelvény alatt folyamatosan és automatikusan végzi el a rendszer, emberi beavatkozás nélkül. A teljes szerelvény nyomtávváltásához mintegy fél óra szükséges, ez idő alatt elintézhetők a vonaton a határátlépéssel kapcsolatos formaságok is, ami jelentős időmegtakarítást jelent a mostani legalább két órás kényszerpihenőhöz képest.

A Talgo animációja a nyomtávváltós technológiáról...

...valamint ugyanez akcióban a RENFE hálózatán. A videón jól látszik, hogy a nyomtávváltás során a kerékpárokat tehermentesítik, a járművek futóművén található támasz egy vezetősínre fekszik fel, és ezen csúszik a kocsi a kritikus szakaszon

A Moszkva és Berlin közötti kapcsolat beindítása azért is érdekes, mert egybevág az orosz vasút láthatóan sikeres üzleti modelljével, azaz saját maga rendeli meg és üzemelteti a Moszkva és számos európai célpont (Párizs, Nizza, Bécs) között közlekedő járatait. Miután pedig az ukrán fél is kivonult a Németország és Oroszország közötti forgalomból az elmúlt évek során, egyedül a Párizs és Moszkva közötti járat maradt a két főváros közötti utazásra is (a párizsi járat Berlinen keresztül közlekedik) és láthatóan megéri az RŽD-nek az üzlet. Vagy legalábbis van akkora politikai hajtóerő a járatok mögött, hogy veszteségesen is megérje az orosz állami vasútnak a bolt – még üresen közlekedő vonatok esetén sem valószínű, hogy elérné a könyvelési hiba mértékét a nyugat-európai presztízsjáratok okozta veszteség a „birodalmi” vasút méretei mellett.

Mindazonáltal mégis úgy tűnik, hogy azért érzik a gazdaságtalanságot az oroszok is – ráadásul a rubel gyengülése miatti gondok is ránehezednek a kevés utas okozta fejfájás mellett az orosz vasútra. Egyelőre csak spekuláció, de valószínűleg heti egy vonatra redukálódhat a Moszkva–Párizs járatok száma (a nyári időszakban marad a heti öt vonat);a Moszkva–Prága, illetve Moszkva–Bécs járat a téli időszakban szintén megszűnhet, nyáron csak heti két vonat maradna. Ez utóbbi járat szentpétervári ágát teljesen megszüntetnék és a Moszkva és Cheb közötti közvetlen kocsit is törlik a meneterndből. Sőt, a dolog magyar vonatkozása, hogy a Budapest és Moszkva között még megmaradt hálókocsi-járat is megszűnik, bár a nyári menetrendi időszakban talán megmaradhat heti egy alkalommal.

Érdekesség az is, hogy korábban felmerült a Balti államok és Németország közötti vonatforgalom újraindítása a DB AG felszabadult Talgo-vonataival, ám erre nem került sor.

Halász Péter