Lezárult egy nem éppen jelentéktelen korszak a debreceni Nagyállomás történetében. Az utastájékoztató rendszer korszerűsítése jegyében november 29-én délelőtt leszerelték a pénztárcsarnokban az ország talán utolsó csehszlovák gyártmányú lapozós összesítőtábláját.
Megszűnt az évtizedeken át olyannyira jellemző hang a debreceni Nagyállomás pénztárcsarnokában: november 29-én leszerelték az országban talán utolsóként működő csehszlovák eredetű, Pragotron gyártmányú utastájékoztató táblát. A tíz soros érkező-induló táblát a szakemberek darabjaira szerelték és elszállították.
Az utolsó vonatok a táblán, a tábla alatt pedig a szintén Pragotron gyártmányú központi vezérlésű óra mutatja még a pontos időt
Szállításra készek a kibontott elemek
Nemrégen még információkat adtak az utasoknak
Rend a lelke mindennek, a tábla elemei szép kockába rakva várják a sorsukat
A fejléc elemei és a központi vezérlésű óra is lekerült a falról
Az összesítő sorsa egyelőre bizonytalan: bár szóbeli ígéretek vannak arra nézvést – és ezt a kezdeményezést támogató DERKE részéről is megerősítették –, hogy a helyiek számára mindenképpen komoly érzelmi értékkel bíró tábla Debrecenben maradhat, biztosat nem lehet még mondani. Egyes hírek szerint a fenti ígéretek ellenére a Magyar Vasúttörténeti Parkba is kerülhet még az ország utolsó ilyen táblája a vezérlőberendezéssel együtt – ez viszont a Tatai úti viszonyokat ismerve egyáltalán nem biztosíték arra, hogy a leszerelés pillanatáig is működőképes táblát a látogatók megtekinthetik, főleg nem működőképes állapotban.
Üresen tátong a tábla kerete
Majd ez is lekerül a falról
A lapozós tábla helye – hamarosan jönnek a „kistévék”
Szállításra előkészítve a tábla kerete is – lezárult egy korszak Debrecen vasúttörténetében
(fotók: DERKE)
(fotók: DERKE)
A most búcsúzó rendszer egyértelmű hátránya, hogy a kijelzők lapjait a menetrendváltozások eseté (különösen akkor, ha új célállomás vagy új vonatnem, vonatnév kerül a rendszerbe) újra kellett festeni. Emiatt is lehetett az, hogy számos olyan vonat maradt a táblák készletében, amelyek ma már nem léteznek – de hátha jók lesznek még valamikor. Így szerepelhet benne a Budapest-expressz, a Claudiopolis, a Varadinum, a Westel IC, az Arrabona, az Amicus, a Puskin-expressz - hogy csak néhány, mára már a menetrendek lapjairól eltűnt nevet említsünk.
Jönnek a csehszlovákok!
Az 1970-es és az 1980-as évek során a MÁV számos helyen telepített a csehszlovák gyártmányú kijelzőkből. A korszerűnek számító, számítógépes vezérlésű, az adatokat az akkori kor színvonalának megfelelően jellemzően lyukkártyán tároló rendszer komoly fejlődés volt a korábbi lehetőségekhez képest, amikor csak egy nagy táblára akasztott kisebb lapokkal és egy „játékórával” tájékoztatták az utasokat a várható vonatindulásokról. A moduláris, különféle elemekből álló rendszer üzemelt a Nyugati pályaudvaron, Kelenföldön, Kőbánya-Kispesten, Szolnokon, hogy csak néhány példát ragadjunk ki Debrecen mellett. A rendszer mára nyilvánvalóan elavult, költségesen üzemeltethető. Maga a gyártó, az Elektročas-Pragotron sem foglalkozik már a lapozós rendszerekkel, hanem korszerű, LCD-s vagy LED-es táblákat telepít a vasúti megrendelésekre. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a „szomszédvárnak” számító Nyíregyháza állomása már nem a vonal többi nagyállomására telepített Pragotron-kijelzőt kapta, hanem egy itthon ritka állatfajnak számít szovjet gyártmányú lapozós kijelzőt; ezt nehezen olvasható és nem túl üzembiztos berendezést még a kilencvenes évek első felében, az állomás korszerűsítésekor leszerelték.
A debreceni Nagyállomás kapcsán már 2013-ban megírtuk: küszöbön áll az utastájékoztató rendszer korszerűsítése. a Nagyállomásra összesen negyven darab kisebb és nagyobb méretű utastájékoztató kijelzőt helyeznek ki. A TFT-monitorokból álló rendszer a szabadban is megbízhatóan működik, napsütésben is jól olvasható. A most kiírt tender szerint a későbbi nyertesnek minden vágányhoz, mindkét irányba fel kell majd szerelnie egy-egy TFT-kijelzőt. Ezen túl perononként két-két, 107 centiméter átmérőjű külsőtéri összesítő kijelzőt is felszerelnek. Ugyanilyen összesítő kijelzőből öt darab kerül a felvételi épületbe, és elbontják a felvételi épület peronok felőli oldalán, a kijárat feletti falsíkon a meglévő pergőlapos berendezést is. Ehelyett két, egyenként 152 centiméter átmérőjű összesítő TFT-kijelzőt raknak fel. Emellett az ügyfélpontba is kihelyeznek egy 107 centiméter átmérőjű kijelzőt és egy infóoszlopot is. Az üzemi épületben, a forgalmi irodában pedig két 107 centiméter átmérőjű TFT összesítő kijelzőről tájékozódhatnak majd a vasutasok. A beruházás része a hangos utastájékoztatásban a TTS technológia telepítése. Ez a technológia képes arra, hogy a beírt szöveges információkat hangos formára alakítsa, azaz gyakorlatilag felolvassa. Így Szalóczy Pál megszokott hangját hamarosan Mátyus Kati válthatja majd a debreceni Nagyállomáson is.
Halász Péter, Magyarics Zoltán