A Vonatösszeállítás oldalán megjelentek szerint a menetrendváltástól valamennyi, Budapestről kiinduló elővárosi vonalon bevezeti a viszonylatszámozást a MÁV-START. Az ötlet önmagában üdvözlendő, hiszen a rendezett, jól szervezett, nyugat-európai gyorsvasúti hálózat képét mutatná a budapesti elővárosi vasúti közlekedés.
A feltételes mód abszolút helyes: maga a rendszer a kezdeti zűrzavar után még káoszosabb lesz: külön számot kapnak a viszonylatok, a gyorsított, zónázó és személyvonatok; de ezek egy része azonban még véletlenül sem kapcsolódik az adott vasútvonal „történelmi” számozásához: vajon hány utas fogja keresni az S60-as személyvonatokat a 60-as menetrendi mezőben? Pedig az S60-asok a Budapest és Sülysáp, Nagykáta, Szolnok közötti személyvonatok lesznek majd. Tök logikus, ugye?
Egy leendő Z60-as vonat indul Kőbánya felső állomásról a Keleti pályaudvar felé. Vajon hol jelenik majd ez meg a „csíkos ingákon?”
Az ehhez gyártott ideológia az, hogy – itt idézzük a Vonatösszeállítás összefoglalóját – „az új viszonylatszámoknál, ha a fővonal száma kétjegyű, ez változatlan formában került a megállási rendet jelölő betű mögé (70, 71, 80). Ha háromjegyű a vonalszám, akkor ennek kettővel osztott értéke (100 → 50, 120 → 60), vagy az utolsó két számjegy értékének fele (142 → 21, 150 → 25) lett a viszonylatszám. A csatlakozó vonalakon közlekedő személyvonatok háromjegyű számot kaptak, ebben lehetőség szerint szerepel a vonal száma is (például 75 → 750). Ha egy vonalon nagyon elkülönül az elővárosi rész, akkor a Budapesttől távolabbi szakaszon közlekedő járat szintén háromjegyű számot kap (például a 142-es vonalon a Bp.–Lajosmizse járat S21, a Lajosmizse–Kecskemét vonat pedig már S210).”
A viszonylatszámok összefoglaló táblázata
(grafika, forrás: Vonatösszeállítás)
(grafika, forrás: Vonatösszeállítás)
Így fest majd az elővárosi menetrend a 120a vonalon. Idén legalább már bekerültek a táblázatba a viszonylatszámok
(forrás: MÁV Zrt.)
(forrás: MÁV Zrt.)
Érthető, hogy kerülik a háromjegyű számokat, de akkor miért lehet egy S210-es vagy S820-as viszonylat? Miért nem volt jó a menetrendi mezőszámok mellett maradni és a 120-as vonalon a 120 és a 130 közötti számokat kiosztani? Nem lenne észvesztően sok szám és főleg nem keverné meg az utasokat az új jelzésrendszer. Arról már ne is beszéljünk, hogy a G, S, Z betűk alkalmazása tovább bonyolítja a rendszert, hiszen azonos számmal több eltérő viszonylat is üzemel majd: nem mindegy, hogy a külföldi turista, aki mondjuk Rákoshegyre tart, az S60-as, a G60-as vagy a Z60-as vonalra száll fel. És mire ezt megértetjük vele...
Viszonylatszám, „márkanév” már van. Vajon szolgáltatás mikor lesz?
Lehet persze azzal takarózni, hogy nyugaton is teljesen új rendszert vezettek be. Ez igaz, csak ott a hálózat is teljesen új volt, éppen akkor a menetrendi mezők számát igazították hozzá az élethez. Egy példa: a berlini S25-ös viszonylat vonatai a 200.25-ös; az RE1-esek meg a 209.1-es mezőben találhatók.
S-Bahn Berlinben. A viszonylatszám jelzés és garancia az ütemes, sűrű közlekedésre, még akkor is, ha a rendszer számos problémával küzdött az elmúlt évek során
A rendszer másik hibája, hogy a márkanév bevezetése nem tartalmaz érdemi szolgáltatást. Meglehetősen furcsa egy „S-Bahn”-nak, gyorsvasútnak nevezni egy olyan rendszert, ahol csúcson kívül és hétvégén nem 20-30, hanem egyenesen 60 perces követéssel járnak a vonatok – és akkor már a jobb esetekről beszélünk. Jobb helyeken az „S-Bahn-osítás”, a viszonylatszámok megjelenése, a kategóriák és márkák bevezetése jelentős szintű fejlesztést és főleg egységes szolgáltatást jelent. Megjelenik a menetrendkönyvben, a hirdetményeken, az utastájékoztatásban. Felkészítik az utasokat a változásokra, marketinget építenek fel köré... Itthon ez elmarad. Mégis, milyen az, hogy alig egy hónappal a bevezetés előtt egy, a MÁV-START-tól független oldalon jelenik meg az információ? Csak egy példa: a DB AG már most reklámozza az új repülőtéri kapcsolatokat, amelyek december 14-étől közlekednek majd... Mi ez, hanem előre tervezés és tudatos kommunikáció?
A MÁV-csoport kommunikációja az elmúlt időszakban kifejezetten csapnivaló. Egy magára valamit is adó közlekedési cég már hetek-hónapok óta propagálná a változásokat, próbálná elültetni az utasok fejében a gondolatot, hogy az a szutykos csíkos inga bizony más, nem holmi „sülysápi személy”, hanem az már az S60-as viszonylaton közlekedő, modern elővárosi személyvonat. Ám ennek se híre, se hamva. Sem a sajtón keresztül, sem a marketing-csatornákon keresztül. Majd egy-két héttel a bevezetés előtt talán informálódhatnak az utasok, ám akkor is csak megszokott hatékonytalansággal sikerül teljesíteni a feladatot a MÁV-csoport immáron központosított kommunikációjának. Forrásaink szerint ugyanis a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága vezetőjének közbenjárására centralizálják a MÁV-csoport kommunikációját, így a MÁV-START Kommunikációs Szervezetét is megszüntetnék. A központosítástól akár azt is várhatnánk, hogy hatékonyabb lenne a kommunikáció, ám erről láthatóan szó sincs, sőt...
A G43-as vonal vonatain van egy kis nyúlfarknyi viszonylatjelzés, de legalább van kijelző a vonatokon
Ugyancsak érdekes megoldás lesz majd a viszonylatszámok jelzése. A „kísérleti területen”, a Déli pályaudvar környékén túlnyomó többségben vannak a motorvonatok. De nem így a Keleti pályaudvaron vagy a ceglédi vonalon? Érdekes és igazán „magyaros” megoldást tudunk javasolni: a mozdony és a vezérlőkocsi szélvédője mögött egy busztáblára pont ráférne a viszonylatjelzés... A szolgáltatás színvonala pedig marad az, ami. Csak éppen a nem éppen jó illatot árasztó végterméket kissé kilakkoztuk, hogy kellemesebbnek tessék...
Az S21-es viszonylaton közlekedő Desiro indul Zuglóból Lajosmizsére
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Halász Péter