Egyre több kritikus véleményt hallani a németországi mozdonyvezető-sztrájk kapcsán. A Gewerkschaft der Lokomotivführer, a GDL november 6-án 04:00-tól november 10-én 02:00-ig hirdetett újabb munkabeszüntetést, mert nem sikerült megegyezni még mindig a DB AG-val. Pedig a vasúttársaság minden követelésükről megállapodott volna legutóbb, csak éppen az maradt ki a megállapodásból, hogy a GDL-t ismeri el a DB AG a jövőben a vonatkísérők nevében tárgyaló szakszervezetnek – ez nem is volt a bértárgyalások része! Csak éppen a pár tízezer tagot tömörítő GDL és a több százezer taggal bíró EVG közötti hatalmi harc része.
A vonatkísérőket a GDL akarja képviselni a bértárgyalásokon az EVG helyett. Vagy mellett. A DB viszont nem akar konkurenciaharcot és egy szakmacsoportnak több bérmegállapodást kötni
Claus Weselsky legutóbbi sztrájkfelhívásában türelmet és megértést kért az utasoktól és azt, hogy támogassák követeléseiket. Ám azt elfelejti, hogy ebben az évben ez a második olyan ünnepnap, amelyet pont az ő munkabeszüntetésük tesz tönkre az átlagpolgár számára: az október 3-i hosszú hétvégét is a GDL sztrájkja miatt szakították meg sokan és különös ízléstelenségről tesz tanúbizonyságot, hogy éppolyan cinikusan, mint néhány éve a VDSZSZ és vezetője, Gaskó István, pontosan ilyen cinikus módon jelenti be az újabb munkabeszüntetést Weselsky.
Claus Weselsky, a GDL elnöke
Ne felejtsük el: most, november 9-én lesz 25 éve annak, hogy az NDK megnyitotta határait, azaz leomlott a berlini fal. Az évforduló hétvégéjén számos rendezvényt, megemlékezést tartanak a német fővárosban, amire rendkívül sok vendéget, egyes becslések szerint akár másfélmillió látogatót is várnak. Ráadásul pont az utazási szabadság ünnepe is lehet a vasárnap, ám pont ezt a lehetőséget korlátozza sztrájkjával a GDL, így sokak számára különösen pikáns felhangot kap a munkabeszüntetés. Ráadásul szintén apró figyelmesség a GDL részéről: mivel a sztrájk a teherforgalomban november 5-én már 14:00-kor megkezdődik, így ez lesz a DB AG két évtizedes történetében a leghosszabb munkabeszüntetés.
Weselsky megértést kért az utasoktól, ám láthatóan ennek hiányában vannak: szinte mindenki, aki az interneten, a médiában vagy bárhol megszólalhatott, elítélte a munkabeszüntetést és céltalannak, ésszerűtlennek, ízléstelennek tartja a hosszát, az időzítését. Egy valaki hallgat és ez komoly felelősséget ró rájuk: a szövetségi kormányzat. Sem Angela Merkel szövetségi kancellár, sem Alexander Dobrint, szövetségi közlekedési miniszter nem szólalt meg és főleg nem tesznek érdemben semmit, hogy a helyzet mielőbb rendeződjön. Mondjuk ez nem is meglepő: a CDU-s kancellár nem fog tiltakozni az ugyancsak CDU-tag Weselsky kampánya ellen. A „Berlin-központú hétvége” korlátozásai kapcsán kifejezte egyet nem értését számos turisztikai szervezet, az utasjogi civil szervezet az IGEB és az évfordulós programok szervezői is értelmetlennek nevezték a sztrájkot és hasonlóan fogalmazott a városi közlekedési cég, a BVG is, hiszen ezen a hétvégén mindenki Berlinre figyel majd.
A láthatóan jól táplált Weselsky egyre kevésbé hitelesen képviseli a mozdonyvezetőket
(a képek forrása: Das Erste)
(a képek forrása: Das Erste)
Mindeközben a DB AG szükségmenetrend kidolgozásán ügyködik, ám ez nagyjából a távolsági forgalom egyharmadát jelenti majd a „békeidőkhöz” képest. Szerencsére a magán szolgáltatókat nem érinti a sztrájk, ám ők főleg a regionális forgalomban vannak jelen. A berlini S-Bahn részéről is jelezték: lehetőségeikhez mérten fenntartják a forgalmat a hálózaton és arra kérte a berlini mozdonyvezetőket: a történelmi évfordulóra tekintettel ne tegyék le a munkát.
Az egyik felhívás úgy fogalmazott: „Vasárnap a fal leomlását ünnepeljük. Mit tesz a szakszervezet? Ünnepli a berlini falat.” – ez a rövid idézet is sokat elmond arról, hogy a közvélemény milyen állásponton van a megértést kérő Weselskyvel és a GDL-el szemben. Pedig magában a szakszervezetben sem egységesek az álláspontok: sokan támadják Weselskyt, hogy a szeptemberi szavazást hamisan interpretálja: való igaz, hogy a szavazatok 91%-a támogatta a munkabeszüntetést, ám arról nem szól senki, hogy a tagok kevesebb mint negyede voksolt egyáltalán.
Mindezeken felül, az időzítés ízléstelenségén túl elgondolkodtató, hogy milyen hatásai lesznek, lehetnek a sztrájknak és pont ez az, amit annak idején Gaskó István és a VDSZSZ sem gondolt végig: az utasok már most a távolsági buszokra váltanak, vagy éppen repülővel utaznak – esetleg előveszik ismét az autót. Vonatra azonban nem szállnak. Egyre kevesebb utas pedig kevesebb vonatot jelent, az pedig kevesebb mozdonyvezetőt igényel és lényegében elintézik a sztrájkolók azt, hogy hosszú távon egyre kevesebb munkalehetőségük lesz, egyre több embert bocsáthat el emiatt a vasút. Vajon tényleg megéri?
Mindezeken felül, az időzítés ízléstelenségén túl elgondolkodtató, hogy milyen hatásai lesznek, lehetnek a sztrájknak és pont ez az, amit annak idején Gaskó István és a VDSZSZ sem gondolt végig: az utasok már most a távolsági buszokra váltanak, vagy éppen repülővel utaznak – esetleg előveszik ismét az autót. Vonatra azonban nem szállnak. Egyre kevesebb utas pedig kevesebb vonatot jelent, az pedig kevesebb mozdonyvezetőt igényel és lényegében elintézik a sztrájkolók azt, hogy hosszú távon egyre kevesebb munkalehetőségük lesz, egyre több embert bocsáthat el emiatt a vasút. Vajon tényleg megéri?
A szükségmenetrendek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a www.bahn.de/ris és a www.bahn.de/liveauskunft webcímeken percre pontos tájékoztatást ad a DB AG. Magyar viszonylatban fontos tudni, hogy a – bár a MÁVINFORM ismét nem viszi túlzásba a tájékoztatást – Prága felől érkező vonatok csak Budapest és Drezda között jártak a korábbi munkabeszüntetések idején, a mücheni Kálmán Imre EN és a Railjet-vonatok menetrend szerint közlekedtek.
Halász Péter
