Az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül a távolsági autóbuszok forgalma. A berlini központi buszpályaudvar is bővítésre szorul, ám erre 2016 előtt nem kerül sor a tervek jelenlegi állása szerint.
A németországi távolsági buszközlekedés liberalizálása óta jelentősen megugrott a berlini ZOB, a központi buszpályaudvar forgalma a Messe tőszomszédságában. A Haus des Rundfunks mellett található létesítmény néhány éve még egészen csendes volt, már azonban már (ismét) komoly forgalmat bonyolít le: az üzemeltetője, a városi közlekedésért felelős BVG adatai szerint 2012-ben 64 ezer járat érintette a pályaudvart, addig 2013-ban már mintegy 100 ezer indulás volt a menetrendben és az idei esztendőre ez tovább fog nőni: 2014-ben a számítások szerint 175 ezer autóbuszjárat indul a ZOB-ról.
A ZOB forgalma az elmúlt évek során jelentősen megnőtt, köszönhetően a távolsági buszos piac megnyitásának
A trend miatt is régóta terítéken volt már a a létesítmény bővítése, ám erre a városvezetés álláspontja szerint legkorábban 2016-ban kerülhet sor a még nem konkretizált tervek miatt. Az elképzelések szerint a jelenlegi 35 felállóhely helyett 49 felállóhely lenne a területen és mintegy 83 ezer járattal többet tudna fogadni a buszpályaudvar. A bővítés költségigénye mintegy 3,7 millió euró.
A buszpályaudvar egészen pontosan a Internationalen Omnibusbahnhof Betreibergesellschaft, az IOB működtet, amely a BVG leányvállalata. A városvezetéssel 2001-ben kötött szerződés értelmében erre 2019-ig van jelenleg lehetősége; az IOB ebben az évben felmondhatta volna a szerződést, ám erre nem került sor, így az automatikusan meghosszabbodik öt évvel.
A BVG-hez kötődő üzemeltetőre utal a LUMINO-kijelzőkkel működő utastájékoztató rendszer is a pályaudvaron
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Mindazonáltal az egyre növekvő buszos piacból nem csak a városi cégek szeretnének kihasítani egy kisebb-nagyobb falatot: a DB AG is érdeklődik a téma iránt és saját buszpályaudvarra fáj a foga. Bár a forgalmas Messegelände – itt tartották többek között az InnoTrans szakkiállítást is – közelében fekvő létesítmény üzemeltetési joga is érdekelné őket, ám azon is gondolkodnak, hogy a város keleti felében, az Ostbahnhof térségében építsenek egy buszvégállomást, amely elsősorban a „fapados” szolgáltatók számára lehet érdekes és versenyképes lehet az ZOB szolgáltatási díjaival a létesítmény igénybe vétele.
A berlini központi buszpályaudvart 1966 májusában adták át a közönségnek, ekkortól váltotta ki a létesítmény az 1951-től a nyugat-berlini Stuttgarter Platzon működő állomást. A Berlin és az NSZK közötti buszforgalom jelentős volt, annak ellenére, hogy az 1930-as évektől fogva a vasúti közlekedést védte a törvény a buszos közlekedéssel szemben – csak az elmúlt évek során oldották fel ezt a korlátozást. Ám a város megszállása és különleges státusa miatt a tranzitútvonalakra nem vonatkozott a tiltás, lévén a vasút, egészen pontosan az NDK államvasútja, a DR közel sem biztosított versenyképes feltételek a távolsági vonatok számának bővítéséhez. A ZOB helyét a Ringbahn és a városi autópálya-gyűrű, az A100-as és a városba bevezető autópálya-szakasz, az AVUS, azaz az A115-ös közelében jelölték ki: a buszoknak nem kell átpöfögni a városon, hanem közvetlenül az autópályákról érkezve juthatnak el a 35 felállási hellyel rendelkező végállomásra. Korábban innen indult a városi nosztalgiabusz, a 218-as járat is, ám ezt a forgalom bővülése miatt száműzték a buszpályaudvar előtti területre, a Messedammon található a megállója.A ZOB látépe műholdról
Halász Péter
