A csehországi vasúti közlekedés megindulásának 175. évfordulójához kapcsolódva idén számos vasúti rendezvényt tartanak Csehországban. Mindezek között a földrajzi érintettség okán a szombaton, Břeclav vasútállomásán megrendezett járműparádé a legfontosabb – 1839-ben ugyanis a határmenti vársoban nyílt meg az első cseh vasútvonal. A rendezvény élvezeti értékét a meglepően nagy tömeg csökkentette ugyan, ám így is kiadós dózist kaphatott az érdeklődő vasútbarát a XX. századi cseh (és jelentős részben csehszlovák) vasúti járművekből.
Idén 175 éves a cseh vasút - a mai Csehország területén az első vasútvonalat 1839-ben nyitották meg, méghozzá a Bécs–Brno vasút részeként Břeclav és Brno (német nevükön Lundenburg és Brünn) között. Ennek apropóján a „gőzöstől a Railjet-ig” mottóval komoly járműparádét tartottak szombaton Břeclav állomáson és az állomás mögötti vontatási telephelyen. A valódi első vasútvonal állomásán rendezett parádé egy országos sorozatba illik: idén szinte minden régió megtartja a maga vasúti napját. Břeclav esetében a szlovák és osztrák határ közelsége miatt jelentős számú külföldi látogatót is vártak. A szervezők összesen 30 000 főre számítottak, és a helyszínen úgy érezhettük, ezt a számot el is érték. A hazai vasúti témájú rendezvényeken talán példa nélküli tömeg sajnos egyik-másik attrakciót élvezhetetlenné tette, de természetesen nem volt haszontalan kilátogatni – már csak azért sem, mert a rendezők valóban kitettek magukért, és igazán színes programot kínáltak.
A délelőtt fő attrakcióit a szélrózsa minden irányából érkező, majd a 10 órás megnyitó után oda induló különvonatok jelentették. Az Ostravából és Prágából érkező Pendolino, illetve Railjet-vonatok a parádé megnyitása után Břeclav vasútállomásán statikus kiállítási tárgyakká váltak. Eközben jöttek-mentek a többnyire gőzvontatású különvonatok a környező városok felé, és befutott az osztrák vasútbarátok két gőzmozdonnyal továbbított vonata is Bécsből. Az állomás szomszédságában lévő rakodóterületen pályafenntartási járműveket, illetve étkező- és szalonkocsikat állítottak ki, a legifjabb korosztályt pedig számos ugrálóvár (a legtöbb természetesen mozdonyt mintázott) várta. Az alábbi képeken a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg a különvonati forgalomban részt vevő járműveket!
A délelőtt fő attrakcióit a szélrózsa minden irányából érkező, majd a 10 órás megnyitó után oda induló különvonatok jelentették. Az Ostravából és Prágából érkező Pendolino, illetve Railjet-vonatok a parádé megnyitása után Břeclav vasútállomásán statikus kiállítási tárgyakká váltak. Eközben jöttek-mentek a többnyire gőzvontatású különvonatok a környező városok felé, és befutott az osztrák vasútbarátok két gőzmozdonnyal továbbított vonata is Bécsből. Az állomás szomszédságában lévő rakodóterületen pályafenntartási járműveket, illetve étkező- és szalonkocsikat állítottak ki, a legifjabb korosztályt pedig számos ugrálóvár (a legtöbb természetesen mozdonyt mintázott) várta. Az alábbi képeken a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg a különvonati forgalomban részt vevő járműveket!
A fesztivál egyik látványos darabja a ČSD 1954-ben készült 477.043-as szertartályos gőzöse. A ČKD gyárában épült gépet a gőzmozdonykorszak alkonyán az elővárosi és rövid városközi személyforgalom ellátására szánták, és a csehszlovák államvasút legmodernebb gőzöse volt
A 477.043-as lő ki Břeclav állomásáról Znojmo felé egy keletnémet eredetű emeletes szerelvény élén
Időgép: a keleti blokk számos vasútjánál ismeretes négy kocsis emeletes szerelvény a ČSD színeiben még jó eséllyel szolgálhatott a 477-es gépekkel
A 475.101-es gyorsvonati gőzös a Brünnből kacifántos útvonalon érkező nosztalgiavonattal jár be Břeclav állomásra. A 475-ös sorozatot a pilzeni Škoda-művek 1947 és 1950 között, 147 példányban gyártotta, így a maga korában elterjedt járműnek számított. A négy hajtott kerékpárral szerelt (2'D1'h2 kerékképletű) gőzös 100 kilométer/órás tempóra volt képes
Az eseményre érkező összes különvonat telt házzal közlekedett - nem volt ez másként a a Brünnből érkező vonat veterán, harmadosztályú kocsijainak esetében sem
Az 534.03 sorozatba tartozó 534.0432-es gőzös a korábban látott 475-ös széria kortársa, ám amint öt kapcsolt kerékpárja és 60 kilométer/órás maximális sebessége sejtetni engedi, ezúttal a ČSD standard tehervonati gőzöse áll előttünk. A masinát a nyár elején Pozsonyban már látott 556.036-ossal együtt egy Břeclav–Staré Město u Uh. Hradiště kanyarra fogták be egy nosztalgiavonat élére
Az osztrákok Bécsből érkező különvonatát a 310.23-as és 109.13-as gyorsvonati gőzösök továbbították; utóbbi a mi 109.109-esünk márkatársa, és mindkét mozdony a strasshofi vasúti múzeum lakója
A 423.009-es nyitott peronos veterán harmadosztályú személykocsikkal ingázott Břeclav és Lednice között, kétórás ütemben. Az 1921 és 1946 között 231 példányban készült mellékvonalakra szánt sorozat utolsó példányai egészen 1980-is szolgáltak a ČSD kötelékében
A csehek nem aprózták el, igazi méretes fotóstehervonatot is közlekedtettek elől-hátul Szergejjel. A vonat élén a T679.1168-as, míg végén...
...a T679.1600-as szovjet nagyvas dolgozott
A szombati, a cseh(szlovák?) vasúti közlekedés 175 éves jubileumának alkalmából rendezett fesztiválon furcsa volt viszontlátni a 25 évvel korábban, a 150. évfordulóra elhelyezett emléktáblát az állomás falán. Azóta sok minden változott – sokszínűbb lett a forgalom az állomáson, és a szlovákok immár (újra?) külön ünnepelnek...
A cseh pályavasút, az SZDC hozott pár sárga és vörös pályás járművet, ám nagyjából ezek a gépek voltak a rendezvény mindazon járművei, melyeket nem borított el a tömeg...
Warszawa személyautóból kialakított pályafelügyeleti jármű a kiállítás egyik félreeső sarkában; legnépszerűbb alkatrésze természetesen a duda volt
Míg az állomást délelőtt minden irányból ostromolták a veterán járművek, napjaink vonatait is le kellett közlekedtetni; a képen a pár perces késést elszenvedett, Villachból Hamburgba tartó EC172-es jár be az állomásra egy szinte festékszagú 380-as géppel az élén
Az első vágányon kiállított Pendolino Ostravából érkezett különvonatként a járműparádéra, majd egész nap állta a kíváncsi látogatók rohamát; ebbe a szerelvénybe és a szomszédos vágányon leállított Railjet-be (ez Prágából érkezett különvonatként) csak hosszas várakozás árán lehetett benyomulni
A járműparádé másik felét az állomás túloldalán lévő vontatási telepen találhatták meg az érdeklődők. Itt szinte minden akadt, szovjet viszonylatokra szánt ódivatú cseh „batár” hálókocsitól az ötvenes évek villamosmozdonyaitól egészen a szinte festékszagú Búvárig. Délben kezdtetét vette az éppen nem különvonatozó mozdonyok felvonulása a nagyobbik körfűtőház fordítókorongján, ám ez a viszonylag kis hely és a hatalmas érdeklődés miatt fotózhatatlannak bizonyult. A 200 éves évfordulóra muszáj lesz ideiglenes lelátókat ácsolni... A gazdag járműfelhozatal miatt azonban így is akadt minden zugban valami érdekesség - lássuk, mit találtunk hátul!
Egy velünk élő legenda: a fűtőház területén futottunk össze a ČKD-gyárban 1963-ban épült T669.0001-es dízelgéppel. A hattengelyes, 112 tonnás szolgálatkész tömegű, 1000 kW teljesítményű dízel-villamos nehéz tolatómozdony ízére a csehszlovák vasúton kívül a szovjet vasút és rákapott. A végeredmény: a Dongó becenevű gépből bő nyolcezer (!) példány készült, ezzel pedig a sorozat bekerült a világ legnagybb példányszámban gyártott mozdonyai közé
Fűtőházi életkép Dongóval és Bzmot-al
Az egyik félreeső fűtőházi vágányra beállított M120.417-es benzinmotoros, mechanikus erőátvitelű motorkocsi igazán különleges megjelenésű jármű a tetőből kimagasodó kupolába helyezett vezérállásnak köszönhetően. Az M120-as sorozatot 1930 és 1935 között gyártotta a Tatra Kopřivnice-i gyára, és fontos szerepet játszott a csehszlovák mellékvonalak dízelesítésében
Cseh járműparádé és történelmi áttekintés valószínűleg nem is létezhetne a csehszlovák ipar dízel-villamos fővonali mozdonyremeke, a Búvár („Brejlovec”) nélkül... a sorozatot a makulátlan megjelenésű 754 023-as képviselte
A statikus bemutató egyik érdekes darabja volt az 1955-ben épült E499.047-es, 3 kilovoltos egyenáramról üzemelő villamosmozdony. Az 1953-ban megalkotott E499.0 sorozat a plzeňi Škoda első modern, jelentős részben svájci licensz-alapokon nyugvó villamosmozdony-konstrukciója volt. A típus később komoly exportkarriert futott be: továbbfejlesztett változatát szovjet exportra gyártották személyvonati célokra, ám a formavilág még a helyi gyártású kínai és észak-koreai villanymozdonyokról is rendszeresen visszaköszön
Fűtőházi csendélet; dél körül a romosabbik körfűtőház területéről kiterelték a látogatókat és kordonokat állítottak fel - szerencsére még ez előtt be tudtunk is nézni
Látszólag az elfeledés határán egyesúlyoz ez a két 742-es (korábbi nevén T466.2-es) sorozatba tartozó tolatómozdony. A ČKD 1977 és 1988 között 453 darabot gyártott a T466-os sorozatból - a T669-es szériához fogható exportsiker már nem lett ebből a típusból, ám egyes források szerint két gép a közelmúltban eljutott Kongóba is
A körfűtőház tövében kiválóan megfért az atomvillanással felérő látványt adóan tiszta Laminátka (polgári nevén 230-as, korábban S499-es sorozat) és a veterán osztrák „Krokodil”, az 1020.37-es
Bár az érdeklődőket leginkább a járműparádé résztvevői kötötték le, a műsor közben az állomáson komoly felhozatal volt a kortárs cseh gépekből is
A járműparádét a hazai praxisból szinte ismeretlen méretű érdeklődés övezte – ez a kép kifejezetten szellős területről készült, máshol szó szerint lépni nem lehetett a tömegtől
(a felvételek a szerző munkái)
(a felvételek a szerző munkái)
Magyarics Zoltán