Továbbra sem egyeznek meg a szakszervezetek a német vasúttal, sőt, egymással sem a bértárgyalásokon. A minapi GDL-féle figyelmeztető sztrájk gyakorlatilag hatástalan volt és csak a saját szakszervezetükön belül voltak támogatók.
Nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok a a DB AG, az EVG és a GDL bértárgyalásain. Pedig a cél elvileg közös: munkabér-emelés és munkaidő-csökkentés. És miközben az érdekvédők és a munkáltató nem tud közös nevezőre jutni, a két szakszervezet sem tud megállapodni abban, hogy ki kit képvisel. Ebből következik, hogy mindkét jelentős érdekvédő-csoport eltérő követeléseket fogalmaz meg a munkáltatóval szemben. Bár nem ritkaság mondjuk a magánvasutaknál, hogy a különböző szakszervezetek eltérő megállapodásokat kötnek a munkáltatóval, a DB AG ezt a nehéz helyzetet – joggal – igyekszik elkerülni.
A két érdekvédő csoportosulásról a GDL első embere, Claus Weselsky a Süddeutsche Zeitung szerint a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy „két beteg, ha gyermeket nemz, akkor abból valami nyomorék születik” – ezzel egyértelműen arra utalt, hogy néhány eévvel ezelőtt a Transnet és a GDBA nevű szakszervezetek egyesültek és megszületett az EVG. Weselsky arra utalt, hogy a deklaráltan mozdonyvezetőket képviselő GDL (nevük is ezt jelenti németül: Gewerkschaft der Lokomotivführer, azaz Mozdonyvezetők Szakszervezete), de pont az EVG, akik eddig inkább a pályavasúti dolgozók érdekeiért léptek fel, most a mozdonyvezetők védelmét és képviseletét is szeretnék magukénak tudni.
Az mindenesetre biztos, hogy Alexander Kirchner, az EVG első embere sem hagyta szó nélkül kollégája meglehetősen becsmérlő megjegyzését. Jelezte visszautasítja a minősítést és azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban számos, meglehetősen szélsőséges, a nácik ideológiai meggyőződéséhez közel álló tartalmú levelet kapott és ezért feljelentést is tett izgatás miatt – egyelőre ismeretlen tettes ellen. Ezzel a lépéssel pedig úgy tűnik, hogy olajat öntött a tűzre az EVG-vezér is. Sokan ugyanis pont emiatt veszik majd egy kalap alá a GDL nagyhangú vezérével, Weselskyvel és ezt nem igazán nézik jó szemmel a vasutasok. Hiszen Weselsky sem túl népszerű közöttük.
A szakszervezetek közötti harcban pedig elveszik a cél: és ezt a Süddeutsche Zeitung által megkérdezett szakszervezeti középvezetők és a vasutasok is sérelmezik: úgy gondolják, hogy az egymás zirkálása helyett a szakszervezeteknek inkább a munkáltatóval kellene érdemi egyezségre jutni. Pedig javaslat már van, ráadásul a GDL-től: a heti munkaidőt ne csak a mozdonyvezetőknél, hanem általában az utazószemélyzetnél csökkentsék 39-ről 37 órára; emellett pedig emelkedjenek a munkabérek átlagosan öt százalékkal. Érdekes, hogy az EVG konkrét javaslatot nem tett eddig, de még véletlenül sem ért egyet a GDL javaslatával. Ők –azaz az EVG – ugyanis nem csak az utazószemélyzetet érintő kérdésekről, hanem valamennyi vasutas számára érvényes megállapodásról akarnak csak tárgyalni.
A GDL erejét egyébként megmutatta a hétfő esti figyelmeztető sztrájk is: közlésük szerint a vonatok mintegy 90%-át bénította meg a 18 és 21 óra közötti munkabeszüntetés. Ám a sztrájk miatt a DB AG szószegéssel vádolja a GDL-t, hiszen még folynak a tárgyalások és a munkabeszüntetés levét az utasok itták meg. Ráadásul a DB AG hozzátette, hogy a sztrájkban alig vettek részt a vonatkísérők, jobbára csak mozdonyvezetők tették le a munkát – utaltak a szakszervezetek közötti nézeteltérésre. És azt is kijelentették: továbbra sem szeretnének egy-egy foglalkoztatotti csoport kapcsán több bérmegállapdást kötni, hanem a két szakszervezettel közösen szeretnének tető alá hozni mihamarabb egy megállapodást. Ez viszont nem megy a szakszervezetek közötti együttműködés nélkül. A DB AG ennek ellenére új javaslattal állt elő: hajlandók tárgyalni a GDL által megfogalmazott követelésekről.
Eközben a GDL jelezte: bár határozatlan idejű sztrájkra egyelőre nem készülnek, de hosszabb figyelmeztető sztrájk akár egy héten belül is lehetséges. Ám miután számos kritika érte az érdekvédőket, hogy többek között a berlini és a hamburgi S-Bahn-hálózaton és a távolsági és regionális forgalomban is sztrájkoltak a hét elején, ráadásul érdemi előrejelzés nélkül, a jövőben – egyelőre – csak a teherszállításra korlátoznák a munkabeszüntetést.
Ehhez képest azonban a ZDF reggeli műsorában szerdán Claus Weselsky már arról beszélt, hogy a „következő napokban valamikor” ismét munkabeszüntetést szerveznek – és nem határozzák meg sokkal korábban a munkabeszüntetés időpontját, mint legutóbb, amikor a sztrájk kezdte előtt 14 órával szóltak csak szándékukról – ezzel komoly káoszt okoztak a délutáni-esti csúcsidőszakban. Úgy vélik, hogy előbb azért nem szerencsés szólni, mert a vasút különböző átvezénylésekkel elveheti az erejét a munkabeszüntetésnek.
Eközben a szövetségi kormányzat azt vette fel, hogy az egy-egy réteget képviselő „miniszakszervezetek” jogait alaposan megnyirbálja. Minden bizonnyal van okuk rá: a Cockpit nevű pilóta-szakszervezet a légiközlekedést bénítja meg néhány fő sztrájkba lépésével, míg a GDL pont a vasúti közlekedést lehetetleníti el. Mindazonáltal alkotmányjogilag aggályos a lépés a Stuttgarter Zeitung által megkérdezett szakértők szerint. A szövetségi kormányzat tervezete szerint, amelyet az SPD-s munkaügyi miniszter, Andrea Nahles jegyez, a jövőben a bérmegállapodást a tagok száma szerint legnagyobb szakszervezetekkel kellene és lehetne megkötni és a munkabékére vonatkozó megállapodás érvényes lenn a kisebb érdekvédő szervezetekre is, így ők sem tehetnék le a munkát a bérmegállapodások értelmében arra hivatkozván, hogy ők nem is írták alá az egyezséget. A szövetségi kancellár, Angela Merkel egyelőre egyeztetésre hívta a tervezet kapcsán a Deutsche Gewerkschaftbund, a Német Szakszervezeti Szövetség elnökét, Reiner Hoffmannt és úgy nyilatkozott, hogy közelednek az álláspontok a törvénytervezet kapcsán.
Ehhez képest azonban a ZDF reggeli műsorában szerdán Claus Weselsky már arról beszélt, hogy a „következő napokban valamikor” ismét munkabeszüntetést szerveznek – és nem határozzák meg sokkal korábban a munkabeszüntetés időpontját, mint legutóbb, amikor a sztrájk kezdte előtt 14 órával szóltak csak szándékukról – ezzel komoly káoszt okoztak a délutáni-esti csúcsidőszakban. Úgy vélik, hogy előbb azért nem szerencsés szólni, mert a vasút különböző átvezénylésekkel elveheti az erejét a munkabeszüntetésnek.
Eközben a szövetségi kormányzat azt vette fel, hogy az egy-egy réteget képviselő „miniszakszervezetek” jogait alaposan megnyirbálja. Minden bizonnyal van okuk rá: a Cockpit nevű pilóta-szakszervezet a légiközlekedést bénítja meg néhány fő sztrájkba lépésével, míg a GDL pont a vasúti közlekedést lehetetleníti el. Mindazonáltal alkotmányjogilag aggályos a lépés a Stuttgarter Zeitung által megkérdezett szakértők szerint. A szövetségi kormányzat tervezete szerint, amelyet az SPD-s munkaügyi miniszter, Andrea Nahles jegyez, a jövőben a bérmegállapodást a tagok száma szerint legnagyobb szakszervezetekkel kellene és lehetne megkötni és a munkabékére vonatkozó megállapodás érvényes lenn a kisebb érdekvédő szervezetekre is, így ők sem tehetnék le a munkát a bérmegállapodások értelmében arra hivatkozván, hogy ők nem is írták alá az egyezséget. A szövetségi kancellár, Angela Merkel egyelőre egyeztetésre hívta a tervezet kapcsán a Deutsche Gewerkschaftbund, a Német Szakszervezeti Szövetség elnökét, Reiner Hoffmannt és úgy nyilatkozott, hogy közelednek az álláspontok a törvénytervezet kapcsán.
Halász Péter
