Ismét napirendre került a német fővárosban a 2004 óta kötelező első ajtós felszállási rend felfüggesztése. Ezúttal az ellenzék vette elő a kártyát és a civilek is beálltak a támogatók közé.
2004 óta kötelezően és kizárólag az első ajtónál lehet felszállni a berlini autóbuszokra – ez alól kivételt csak babakocsival, kerekesszékkel utazók képeznek. Az érvényben lévő első ajtós felszállási rend elvetését ezúttal a zöldpártiak és a kalózpárt vetette fel ismét és az utasok jogait képviselő civil szervezet, az IGEB támogatásáról biztosította az ötletet. A politikusok felvetik: az utas felszáll a buszra, kér egy szakaszjegyet (jelenleg 1,50 €) és a buszvezetőnek egy ötveneurós bankjegyből kell visszaadnia. Ez idő és türelem kérdése – mindeközben pedig az utasok, akik csak felszállnának a járatra, várnak a sorban. A politikusok szerint ez az időpocsékoló megoldás nem hatékony. Úgy gondolják, hogy a 2004-es bevezetés óta jelentősen megnőtt a megállóhelyi várakozási idő és a buszok kevésbé tartják be a menetrendet a hosszabb menetidő miatt – adott hangot véleményének a kalózpárti szakpolitikus, Andreas Baum. Igaz, ez utóbbit az első ajtós felszállási rend bevezetése Hamburgban és térségében érdemben nem befolyásolta az ottani tapasztalatok szerint.
Az viszont biztos: a városatyák köreiben is napirenden van a téma, gondoskodott erről a zöldpárt is a kalózok mellett.
A legforgalmasabb járatok esetében sem okoz gondot az első ajtós felszállási rend a BVG szerint. A képen a népszerű városnéző járatok egyike, a 200-as állja az utasok ostromát
Mindeközben a BVG a politikusok felvetésére reagálva közölte: az elmúlt tíz év során a buszok átlagsebessége mintegy 2 km/h-val csökkent, ez azonban nem feltétlenül az első ajtós felszállási rendnek köszönhető: elsősorban a szaporodó forgalomkorlátozások, építkezések és általában a torlódások miatt késnek az autóbuszok. Emellett pedig az első ajtós felszállási rendnek köszönhetően növekedtek a bevételek és csökkent a potyázók aránya, hiszen a buszvezetők ellenőrzik a felszálló utasok menetjegyét. Bár azt nem tudják megoldani és nem is várják el, hogy alaposan ellenőrizzék az utasok jegyét, de a rátekintéses megoldás egyfajta pszichikai nyomás az utasokon, hogy tessék jegyet venni – vagy legalábbis valami bérlethez hasonlót felmutatni. A BVG azt sem tagadja, hogy bár hatékony a rendszer, nem száz százalékos: sokszor valami bérletnek látszó igazolvánnyal próbálnak meg az utasok feljutni a járatra, ezért rendszeresen visszaellenőrzik a járművezetők munkáját a fedélzeti ellenőrzéssel. Mindazonáltal a BVG jelezte: éves szinten mintegy 4,6 millió euróval több menetdíj-bevétele keletkezik a BVG-nek az első ajtós felszállási rend és a járművezetői jegyértékesítés okán.
Az első ajtós felszállási rendnek köszönhetően a BVG-nél több millió eurós pluszbevétel jelentkezik. A jegyek harmadát veszik meg a sofőröktől a közlekedési cég szerint
A BVG-nél úgy vélik, hogy a hátsó ajtón való felszállási lehetőség nem jelentene semmi időbeli nyereséget, mert itt a jegyváltó utasok helyett a leszálló utasokat kellene megvárni és ez ráadásul tumultuózus jelenteket is okozna. Mindazonáltal a buszvezetőknek megvan a lehetősége arra, hogy indokolt esetben megengedjék a hátsó ajtón való felszállást is: rendkívüli tömeg esetén vagy csoportok utazásakor rendszeresen alkalmazott megoldás ez.
A zöldpártiak viszont úgy vélik, hogy a 4,6 millió eurós növekedést hiba az elsőajtózás számlájára írni és egyáltalán nem tartják reálisnak, hogy ilyen mértékben emelkedett volt a BVG bevétele. Sőt, a járművezetői ellenőrzés hatékonyságát sem tartják jónak. Ráadásul a buszvezető nem szabhat ki pótdíjat a potyázóra, emiatt közel sincsenek akkora következményei ennek, mint a „rendes” ellenőrzés során fennakadó utasok esetében. A pártok szakértői ráadásul azt is a BVG számlájára írják, hogy az elmúlt évek során érdemben nem reagált a menetidő-növekedésre a menetrend változtatásával.
A buszvezetőknek lehetősége van felülírni az első ajtós felszállási rendet, ha az utasok létszáma ezt indokolja. A tegeli reptéren rendszeresek ezek a jelenetek
Azt is felvetik, hogy a csuklós autóbuszok hosszából adódó előnyök is elvesznek az első ajtós felszállással, mert az utasok nem oszlanak el egyenletesen az autóbusz területén, hanem az első ajtó mögött megállnak, nem engedve fel a többi utast. Ez ez utóbbi hibára hívta fel a figyelmet az IGEB is.
A városvezetés azonban jelezte: a pénzügyi érvek mellett komoly biztonsági okai is vannak az első ajtós rendszernek: a buszokon láthatóan kevesebb a rongálás és a bűncselekmény a korábbi időszakokhoz képest. Az ellenzék ezt a problémát úgy oldaná meg, ahogy azt Lipcsében teszik: ott minden nap 20 óra és másnap reggel 6 óra között érvényes az első ajtós rend, ezen az időszakon kívül azonban mindegyik ajtó használható.
Az autóbuszokon az első ajtós felszállási rendnek biztonsági megfontolásai is vannak a BVG szerint
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
A BVG viszont nem csak belföldi, hanem – és nagyobb hangsúllyal – a külföldi példákat keresik: London és Párizs az, amit követnének és ezekben a városokban a BVG szerint jól működik az első ajtós rend. Igaz, kevesebb jegyet vesznek a buszvezetőktől: Londonban egyáltalán nem lehet, míg Párizsban csak az adott viszonylatra érvényes jegyet lehet vásárolni a sofőröktől. A BVG azt is jelezte, hogy a jegyértékesítés megszüntetése nem lehet megoldás, hiszen jelenleg 5733 autóbuszmegállójuk van és ezek mindegyikébe jegykiadó gépeket telepíteni lehetetlen. Éppúgy lehetetlennek tartják a mintegy 1300 autóbusz jegyautomatákkal való teljes felszerelését. Azt is hozzáfűzték végül, hogy 2013-ban mindegy harmadik menetjegyet a buszokon a vezetőktől vásárolták meg.
Halász Péter
