Németországban és Európa boldogabbik felén nem ismeretlen találmány a részleges vagy időszakos autóbuszsáv – bár ez utóbbi már Budapesten is megjelent kísérletképpen. Van olyan sáv, ami a teherautók és taxik előtt is nyitott, de van olyan, ami csak a nap egy bizonyos időszakában számít buszsávnak, egyébként parkolóhelyeknek ad otthont vagy sima forgalmi sávként használatos. És persze vannak a hagyományos buszsávok is, amik viszont csak a tömegközlekedési eszközök számára nyitottak.
A világos, hogy a német szövetségi kormányzat támogatni szeretné az elektromobilitást, ilyen módon is segítve a fenntartható közlekedést. Ám a szövetségi közlekedési miniszter, Alexander Dobrindt és a környezetvédelmi tárca vezetője, Barbara Hendricks javaslata szerint nem csak anyagilag támogatnák a villanyautókat és gazdáikat, hanem ingyenes parkolóhelyekkel és – alighanem ez komoly felhördülést vált ki – a buszsávok megnyitásával is segítenék őket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ugyan még a döntés nem végleges, a szövetségi kormány a nyáron foglalkozik a javaslattal, amit 2015 februárjától vezetnének be.
A javaslat szerintem nem kötelezően és nem minden buszsávot nyitnának meg, ezeket a szakaszokat az önkormányzatok maguk határozhatják meg és azt is, hogy emellett kijelölnek-e ingyenes parkolóhelyet mondjuk egy-egy elektromos töltőoszlopnál.
Buszsávban halad a belváros felé a BVG autóbusza. Ha az elektromos autók előtt megnyiták ezeket a forgalmi sávokat, igen hátrányos helyzetbe kerülne a tömegközlekedés
Érdekes módon, az autóipari szövetség elnöke, Matthias Wissmann is szkeptikus: a megnyitott buszsávok és az ingyenes parkolóhelyek nem igazán összeférhető fogalmak. Emellett pedig érdemes végiggondolni azt is, hogy milyen helyzetet idézhet elő, ha egy cég az autóflottáját elektromos járművekre cseréli, milyen kétes előnyt szerezhetnének például ilyen formán?
De nem csak ők szkeptikusak: a BVG első ember, Sigrid Nikutta is úgy látja, hogy Berlin esetében szabad utak és parkolóhelyek kellenek ezeknek az autóknak, ebből pedig kevés van és ezeket a közúti kapacitásokat pont a tömegközlekedés elől vennék el. Hasonlóan vélekedik a FAZ áltla megkérdezett müncheni cégvezető is, Herbert König: ő korábban írásban fordult a szaktárcához, jelezve, hogy a buszsávok sokszor már így is zsúfoltak, a helyzetet tovább rontaná az, ha megnyitnák a sávokat az elektromos járművek előtt is, hiszen ezzel akár el is lehetetlenülhet a tömegközlekedés és az utazókat az egyéni közlekedés felé terelné a szövetségi kormányzat.
A forgalom a nagyvárosokban így is többszöröse a néhány évvel ezelőttieknek – az elektromos autók elterjedése miatt pedig komoly baj lehet a tömegközlekedési sávok megnyitásából
A kormány képviselői azzal védekeznek: 2020-ra a számítások szerint egymillió elektromos jármű lesz Németországban és a szövetségi tanács, a Bundesrat már 2013 novemberében úgy döntött, hogy privilegizálni és külön jelölni kell a környezetbarát közúti járműveket. Az alternatív hajtású járműveknek biztosított előnyök jogosulatlan használata ellen úgy védekeznének a két miniszter javaslata szerint, hogy külön jelölnék, jól láthatóan, hogy a jármű tisztán elektromos vagy hibridhajtású, netán üzemanyagcellás megoldásokkal rendelkezik. Ezt várhatóan az autók rendszámán jelzik majd valamilyen formában.
Bár csak lehetőség lesz a buszsávok megnyitása a városok számára, azzal biztosan élni fognak akár csak rövidtávú politikai célok miatt is. Ez viszont hosszú távon a tömegközlekedésnek nem tesz jót
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Halász Péter
