1924. augusztus 8-án vették fel a villamos üzemet Berlinben, az első, nem próbapályának tekinthető gyorsvasúti vonalon. A Berlin-Stettiner Bahnhof és Bernau közötti pályát a ma is használt 750 V-os egyenárammal, harmadik sín segítségével villamosították – kereken 90 éve.
Kilenc évtizeddel ezelőtt, 1924. augusztus 8-án vették fel a későbbi Nordbahnhof, illetve akkori nevén a Stettiner Bahnhof és Bernau közötti villamos üzemet. Ez a pályaszakasz lett az első, amelyet nem kísérletnek szántak, így innentől fogva számolhatjuk a mai gyorsvasúti üzem kezdeteit.
Az első hat próbaszerelvényt az ABC első betűivel jelezték. A különféle kialakítású vonatokkal szerzett tapasztalatok segítésével tervezték meg a később legendássá vált formavilágú vonatokat. A szerelvények rendszerint két motor- és három rövidebb betétkocsiból álltak
Az F betűvel jelzett próbaszerelvény Sziléziában, a jármű kiszállításakor
A vonatok közötti kapcsolatot Willison rendszerű kapcsolószerkezetek biztosították
Bár a villamosítást már 1913-ban elhatározták, az I. Világháború miatt csak később kerülhetett sor a megvalósításra. A korábbi évtizedek tapasztalatai alapján döntöttek a harmadik sínes rendszer és a 750 voltos egyenáram alkalmazásáról. A bernaui vonal tapasztalati alapján kezdődött meg a többi vonal, a Ringbahn, a Stadtbahn és számos más elővárosi vonal villamosítását. Érdekesség, hogy a forgalmas, a Potsdamer Bahnhofról induló Wannseebahn az első körből kimaradt, csak az 1930-as évek elején fogtak neki a villamosításának.
Az első sorozat, a Bernau osztályú járművek a próbavonatokhoz hasonló kialakításban épültek
A korszak legkorszerűbb berendezéseit kapták a szerelvények, így tehermentesítették a járművezetőt is, aki jobban koncentrálhatott a pályára és a jelzésekre
Az 1930-as évek második felére már a hálózat villamosítása készen volt és további fejlesztésekhez fogtak: 1939-re elkészült a teljes Nord-Süd-Tunnel, de Hitler és Speer további terveiből nem lett semmi, Berlin nem lett Germania világfőváros. Lett viszont megosztott város a II. Világháború végén és 1961-ben felhúzták a berlini falat. Ez utóbbi jelentette a nyugat-berlini S-Bahn végét, legalábbis mindaddig, amíg a BVG át nem vette a DR-től az üzemeltetési jogokat. 1994-ben pedig a DB AG lépett színre és folyamatosan igyekeztek fejleszteni a járműparkot, de nem mindegyik régi vonalat építették újjá. A közelmúlt botrányai nyomán pedig pályázaton hirdették meg az üzemeltetés jogát, ám ebből 2020-2023 előtt nem lesz semmi...
Mindezek ellenére vagy talán pont ezért bizonyított a rendszer. Így hát nincs más hátra, minthogy kijelentsük:
Boldog születésnapot, berlini gyorsvasút!
A születésnapi programokról az S-Bahn Berlin GmbH honlapján lehet bővebben olvasni, a www.s-bahn-berlin.de/90jahre címen.
A Bernau sorozatú járművek 1962-ig szolgáltak, ám az utolsó évek során a Stadtbahn-motorkocsik pofáját kapták meg. Később műhelykocsiként használták a vonatokat. A képen az S-Bahn 75. születésnapja alkalmából vonul fel a frissen felújított Olympiastadion állomásnál a segélyvonattá alakított szerelvény. A kép 1999-ben készült
(fotók: Rundfunk Berlin-Brandenburg)
(fotók: Rundfunk Berlin-Brandenburg)
Halász Péter