A következő években bevonják a magánszektort a tömegközlekedés működtetésébe a kantonok Svájcban. Mégpedig úgy, hogy a tartományok tulajdonában lévő vállalatok egy részét privatizálják.
A közelmúltban hozta nyilvánosságra a svájci közlekedési szaktárca, a Bundesamt für Verkehr (BAV) a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó elképzeléseit a tömegközlekedés kapcsán. Nem csak a városi, hanem a regionális és távolsági közlekedésre vonatkozó elképzeléseket is tartalmazza a doktumentum.
A legérdekesebb kitétel: be kell vonni a magánszektort is a tömegközlekedésbe. A BAV ezt úgy képzeli, hogy a megrendelői szerep és a infrastruktúra kezelése marad az állami, tartományi szektornál, míg a közlekedési szolgáltatás lesz a magáncégek feladata. A BAV elképzelései szerint ez a lépés nem csak az üzemeltetési költségeket csökkentheti, hanem új, színvonalasabb szolgáltatást is kínálhatnak az utasok számára.
Lehet, hogy hamarosan az Appenzeller Bahnen vonalain nem az AB lesz a szolgáltató
A rendszer a meglehetően nagyvonalú elképzelések szerint hasonló lenne a Németországban működő megoldáshoz, ahol a közlekedési szövetségek egy vagy több tartomány, régió képviseletében eljárva rendelik meg a szolgáltatást az adott szolgáltatóktól, akiket nyilvános tendereken vagy ritkábban meghívásos alapon tárgyalnak a szolgáltatókkal. A Németországban 1994-ben elindított „Bahnreform” keretében a regionális vasúti közlekedésben komoly versenyhelyzet teremtődött így, de a távolsági forgalomban azonban még nincs igazi verseny, a magánszolgáltatók pont, hogy feladják elképzeléseiket.
Tovább elemezve a BAV dokumentumát, kiderül belőle, hogy tovább kívánják növelni a teherszállításban a vasút részesedését, ennek megfelelően fejlesztik az észak-déli tranzitútvonalakat, többek között e program része a Gotthard- és a Ceneri-bázisalagutak építése is. Ugyancsak célként jelöli meg a komolyabb teherforgalommal rendelkező üzemek, logisztikai bázisok vasúti kapcsolatának kiépítését és fejlesztését.
Az SBB Brüningbahn és a Luzern-Stans-Engelberg Bahn „érdekközössége” a Zentralbahnen. Hasonló formációkból akár új operátorok is születhetnek a jövőben
A tarifarendszert is az utasok és a fuvaroztatók számára kedvezően, rugalmasan szeretnék átalakítani, amely valóban a legolcsóbb és ár-érték arányban kedvező szolgáltatást kínál a tömegközlekedést választóknak.
Érdekes célként fogalmazódik meg az EU-tól tartózkodó, de hozzá meglehetősen közeledő tendenciát mutató Svájc részéről az, hogy 2030-ig megvizsgálják és az eredmények függvényében átveszik az uniós vasúti szabályozásokat és ugyancsak megvizsgálják az ERA-ba, az Európai Vasúti Ügynökségbe, az EU vasúti ernyőszervezetébe való belépést. Pinkás helyzetet teremt az is, hogy az európai vonatbefolyásoló rendszer, az ETCS igen komoly hálózati lefedettséggel bír pont Svájc esetében és e rendszer szerepét tovább kívánják növelni a jövőben. Eme „európaizálódás” eredményeként egyszerűbben használható határátmeneteket vizionalizálnak a helvétek és a határokon átnyúló regionális közlekedés fejlesztését is fontosnak látják.
A teherforgalomban már nyitott a piac, de még komoly kihívásokkal kell megküzdeni a svájci fuvarokra pályázó magánvasutaknak. A helvétek lehet, hogy átveszik az EU-s szabályozásokat is, könnyítendő a szabad, piaci alapú szolgáltatások elterjedését
A BAV elképzelései szerint a jövőben a menetvonalak árszabását is átgondolják, fontos szempont lesz majd a vonatok zajterhelése is az árak kiszabásakor és természetesen kulcsszerepet játszik majd az energiahatékony vontatás is. Cserében az infrastruktúra oldaláról komoly minőségi garanciákat kérnek majd és szövetségi támogatást nyújtanak az infrastruktúra színvonalának megőrzéséhez is.
A BAV összeállítása ide kattintva olvasható.
A határokon átívelő együttműködések szép példája a TILO: a svájci Tessing és az olasz Lombardia együttműködésében megszületett S-Bahn-hálózat Bellinzona és Milánó között
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Halász Péter
