Véget ért egy korszak Budapesten, a Keleti pályaudvaron: a régi utastájékoztató rendszer a múlté, június 6-ára virradó éjjel lekapcsolták a régi hangos utastájékoztató rendszert is, miután egy nappal korábban beüzemelték a vágányvégi kijelzőket. Szalóczy Pál hangját már nem hallhatjuk, de a hangosbemondás rádiós kézben maradt azért.
Szalóczy Pál hangját most már nem hallhatjuk a Keleti pályaudvaron. A MÁV-csoport szakemberei beüzemelték a vágányvégi kijelzők után a digitális hangosbemondó rendszert is. A Budapesti Műszaki Egyetemen fejlesztett berendezés magyar mellett angol nyelven is ad információkat – azonban németül nem. Ez utóbbi vezető döntés eredménye, úgy tűnik, a közeli német nyelvterületet nem kell megbecsülni azzal, hogy a saját nyelvükön szólunk hozzájuk. Megjegyezzük: Ausztriában a hazánk felé tartó Railjetek esetében azért adnak, adtak magyar nyelven információt a forgalmasabb állomásokon.
Válogatás a korábbi hangosbemondásokból
Az új hangosító rendszer látható elemeit, a pályaudvar hangosítását profik végezték: akiknek már sikerült megbirkózni az esztergomi vagy éppen a budapesti bazilika belső terével, azoknak nem lehet kihívás a Keleti csarnoka.
Első tapasztalataink alapján azonban az új hangosbemondás, bár a technikai alapjai a hangzórendszernek jók, nem a legjobb. Rövid felmérésünk eredménye, hogy az utasok nem örülnek az új hangnak, zavaró, rosszul hangsúlyozó rendszerről van szó első hallásra. Ráadásul női hangot használnak, ami azért is meglepő, mert a korábbi sajtóválaszokban férfihangot ígértek a MÁV-START részéről. Ez azonban csak apró nüansz a számos információ eltűnéséhez képest.
Zavaró az is, hogy nincsenek szignálok, az EC- és az IC-dallamról nem is beszélve. A MÁV-szignál itt-ott még elcsíphető, de halk, szinte nem is hallani. Ráadásul a különleges közlemények – betolás, kihúzás, egyéb tolatási mozgások – hangja nem a gépi hangosból, hanem élőszavasan történik, ami ugyancsak rossz megoldásnak tűnik. Remélni tudjuk csak: átmeneti bakiról van szó s nem többről.
Különösen zavaró, hogy az új rendszerben a beszélő sokszor az eddigiekhez képest lassú, sok információ elmarad, szokatlan mondatfordulatokat használ, főleg az idegen nyelvű tájékoztatás során, ami még nem az igazi – ez azonban nem a hang tulajdonosát, hanem a szövegkönyv íróját minősíti: sokkal elegánsabb lett volna az ÖBB-től átvenni pár fordulatot, mint a „Rigó utcai nyelvjárás” merev kereteit követni.
Egy dolgot viszont érdemes megjegyezni: tudomásunk szerint a hangosbemondó rendszer „modellje” a Magyar Rádió bemondója, Mátyus Kati volt.
Végezetül pedig: ha valódi TTS-szoftverről van szó, akkor Mátyus Kati lehet még akkora legenda MÁV tekintetében, mint amilyen Chris Lohner az ÖBB-nél: utóbbi az ORF bemondója volt, de már több mint három évtizede közli az utasokkal a legtöbb ÖBB-s állomáson a fontos információt. Így tehát reméljük, hogy a csinos rádiós is hasonló babérokra törhet a kezdeti buktatók után.
Első tapasztalataink alapján azonban az új hangosbemondás, bár a technikai alapjai a hangzórendszernek jók, nem a legjobb. Rövid felmérésünk eredménye, hogy az utasok nem örülnek az új hangnak, zavaró, rosszul hangsúlyozó rendszerről van szó első hallásra. Ráadásul női hangot használnak, ami azért is meglepő, mert a korábbi sajtóválaszokban férfihangot ígértek a MÁV-START részéről. Ez azonban csak apró nüansz a számos információ eltűnéséhez képest.
Válogatás az új hangosbemondó szövegekből
Zavaró az is, hogy nincsenek szignálok, az EC- és az IC-dallamról nem is beszélve. A MÁV-szignál itt-ott még elcsíphető, de halk, szinte nem is hallani. Ráadásul a különleges közlemények – betolás, kihúzás, egyéb tolatási mozgások – hangja nem a gépi hangosból, hanem élőszavasan történik, ami ugyancsak rossz megoldásnak tűnik. Remélni tudjuk csak: átmeneti bakiról van szó s nem többről.
Különösen zavaró, hogy az új rendszerben a beszélő sokszor az eddigiekhez képest lassú, sok információ elmarad, szokatlan mondatfordulatokat használ, főleg az idegen nyelvű tájékoztatás során, ami még nem az igazi – ez azonban nem a hang tulajdonosát, hanem a szövegkönyv íróját minősíti: sokkal elegánsabb lett volna az ÖBB-től átvenni pár fordulatot, mint a „Rigó utcai nyelvjárás” merev kereteit követni.
Egy dolgot viszont érdemes megjegyezni: tudomásunk szerint a hangosbemondó rendszer „modellje” a Magyar Rádió bemondója, Mátyus Kati volt.
Végezetül pedig: ha valódi TTS-szoftverről van szó, akkor Mátyus Kati lehet még akkora legenda MÁV tekintetében, mint amilyen Chris Lohner az ÖBB-nél: utóbbi az ORF bemondója volt, de már több mint három évtizede közli az utasokkal a legtöbb ÖBB-s állomáson a fontos információt. Így tehát reméljük, hogy a csinos rádiós is hasonló babérokra törhet a kezdeti buktatók után.
Vissza a gyökerekhez2014. június 6-án az esti órákban egyelőre ismeretlen okok miatt visszatértek a régi hangosbemondó rendszer használatához. Ennek okait nem tudjuk, az ügyben keressük a MÁV-csoport illetékeseit, kíváncsian várjuk válaszukat. Hogy pontosan meddig és mikor lehet hallani a régi hangosbemondó rendszert, azt nem tudjuk megmondani.
Halász Péter
