Nem százötven, hanem kétszáz buszt vesz Berlin és nem is csapnak akkora felhajtást körülöttük, mint egyes kelet-európai fővárosok közlekedésszervezői. A buszok teszik majd a dolgukat és kész. De biztos, hogy ilyen kocsik kellenek?
Összesen kétszáz, 12 méter hosszú autóbusz beszerzésére vonatkozó tendert írt ki a berlini BVG. A beszerzés nem mellesleg az eddigi legnagyobb – egy csomagban történő – rendelés a közlekedési cég történetében. Minderről a városi cég igazgatótanácsa döntött május első hétfőjén.
A kiírás szerint 2020-ig kell az összesen legalább 200 darab, 12 méteres szóló, „földszintes” autóbusznak forgalomba állnia. Ez utóbbi jellemző hangsúlyozása fontos, ugyanis a BVG továbbra is rendelt emeletes autóbuszokat is.
A beszerzés oka egyrészt az, hogy a BVG jelenlegi mintegy 1300 autóbuszának egy része cserére érett, emellett pedig az április végén bevezetett járatsűrítések (amelyekről a RegionalBahn hónapokkal korábban beszámolt már) többlet járműveket igényelnek, mivel az utasok száma amúgy is emelkedik.
A mostani tender kiírása szerint a leendő buszgyártónak előbb 40 darab autóbuszt kell a berlini igényeknek megfelelően leszállítania. Mielőtt a további kocsikat megrendelik, ez a közel félszáz kocsi alapos teszteken megy majd át.
Kétajtós Merdeces-Benz Citaro Hönowban, mint az U5-ös metrót pótló szóló autóbusz. A kötelező elsőajtózás miatt is bőven elég a két ajtó
Egyes részletek, elvárások már most ismertek: a buszokon lesz majd a tolatást segítő kamera, valamint az utastérben bukóablakokat szerelnek fel.
Sok vitát váltott ki az, hogy a BVG a buszokat csak egy mozgássérült-rámpával kéri: mivel Berlinben a teljes hálózaton kötelező első ajtós felszállási rend és kötelező járművezetői jegyértékesítés van – és ezt az évtizedek óta működő intézményt egyes, magukat érdekvédőnek beállító szervezetek sem kritizálják, mert nincs miért –, így jellemzően minden utas a busz első ajtajánál csoportosul. Az eddig beszerzett buszok esetében vagy itt volt egyedül; vagy pedig az első és a többcélú térrel szomszédos második ajtónál is volt egy-egy kihajtható rámpa, illetve korábban elektromos lift. Most viszont a BVG úgy döntött, hogy csak a hátsó rámpát írja elő kötelezően. Emiatt kritikát fogalmaztak meg a mozgássérülteket képviselő szervezetek, mondván, nem mindig lehetséges az, hogy a buszok a pontosan a járda mellé álljanak be, emiatt a második ajtó távol esik a járdától, így nem használható majd a rámpa és nem utazhatnak a mozgásukban korlátozott utasok, vagy ha mégis, az rendkívül körülményes lesz. Emiatt is fontos és célszerű az első ajtónál kialakított rámpa is a hátsó mellett – érveltek a kerekesszékesek. Valamelyes mértékben igazuk van: a ma még érvényes (lévén újabb nem született helyette), eredetileg a 2006 és 2009 között időszakra szóló közlekedési keretterv a két rámpával rendelkező buszok közlekedésével számol. A BVG jelezte: a hátsó ajtónál kialakított többcélú tér a mostaninál jóval nagyobb lesz majd – ezzel próbálta meg a cég leszerelni az érdekvédők érveit.
A régebbi beszerzésű kocsikon mindkét ajtónál van rámpa, de a kerekesszékesek számára – ahogy a buszon a piktogram is jelzi – a hátsó ajtónál alakítottak ki helyet. Az első rámpa felesleges „urizálásnak” tűnik
(fotó: Óvári Péter)
(fotó: Óvári Péter)
A BVG felügyelőbizottsága elfogadta a busztender kiírását, a közeljövőben tehát napvilágot láthat a részletes felhívás. Ennek ellenére az utasjogi civil szervezet, az IGEB már felhívta a figyelmet arra, hogy a látható utasszám-emelkedés miatt nem jó döntés a szóló buszok, legalábbis mind a kétszáz jármű szóló buszként való megrendelése. Véleményük szerint a BVG mostani döntése figyelmen kívül hagyja a közösségi közlekedésben az utasszámok emelkedését, az utazási igényeket és emiatt érdemben nem korszerűsödhet a járműpark és főleg nem tud megfelelni a napi igényeknek.
Egyébként felmerült már az az ötlet is, hogy pótkocsis buszokat vegyenek müncheni mintára, ám egyelőre ez a lehetőség lekerült a napirendről.
Egyébként felmerült már az az ötlet is, hogy pótkocsis buszokat vegyenek müncheni mintára, ám egyelőre ez a lehetőség lekerült a napirendről.
Az IGEB szerint a szóló buszok beszerzése nem jelent előrelépést a kocsipark fejlesztésében. A B-V 1266-os nem, de testvérei közül néhány már a BKV kötelékében szolgál
A buszok, ahogy a fenti információkból is sejthetők, várhatóan kétajtós kivitelű, részben alacsonypadlós kocsik lesznek. Mivel az első ajtós felszállási rend miatt lényegében irányított utasáramlás van, ez a szóló buszokkal operáló vonalakon nem okoz majd gondot. Berlinben egyébként jellemzően a csuklós autóbuszok három ajtóval rendelkeznek, míg a szóló, nem emeletes kocsik két ajtós kivitelben épültek és csak elvétve találni három ajtós, 12 méteres szóló buszt vagy éppen négy ajtós csuklós kocsit.
Három ajtóval főleg a 15 méteres szóló buszok rendelkeznek
Négy ajtós csuklóst viszont erősen kell keresni. A ritka példányok egyike ez a már-már öregnek mondható Solaris Urbino 18-as
(a másképpen nem jelzett képeket Halász Péter készítette)
(a másképpen nem jelzett képeket Halász Péter készítette)
A BVG legutóbb a Scaniától rendelt 140 csuklós autóbuszt, illetve jelenleg is zajlik az emeletes buszok beszerzésére vonatkozó pályázat.
Halász Péter
