2014. 05. 15.

Balatoni nyár idén is

Megjelent a 2013-2014-es vasúti menetrend második módosítása. Bár a hangsúlyt a kommunikációban a MÁV-csoport a balatoni fejlesztésekre helyezte, azért sok más is változott – például az egri IC-k esetéről már írtunk. De a balatoni forgalom mellett sem mehetünk el szó nélkül, hiszen a nyár slágere mindig a magyar tenger és annak elérhetősége – vonattal. Az idei szezonra a tavaly debütált menetrendi struktúra finomhangolásával készült a MÁV-csoport – nézzük hát, mi változik, és mi marad a régi!


A MÁV-csoport az idei évben is komoly hangsúlyt fektet a balatoni menetrendre, különösen a nyári időszakban. Amíg télen erősen „takaréklángon” üzemel a 29-es és a 30-as menetrendi mezőszámú vonal, addig nyáron csúcsra járatják pályás és járműves szempontból is a balatoni vonalakat. Nézzük, hogyan változik, milyen újdonságokat hoz az idei nyár! Előtanulmányként érdemes elolvasni tavaly szeptemberi bejegyzésünket az előző szezon értékeléséről.

Az általános helyzetképpel kezdve: a MÁV-csoporttól kapott tájékoztatás szerint a székesfehérvári állomás átépítése nem zavarja majd a vasúti forgalmat, míg a 30a vonal befejezett felújítása idén már jótékony hatással lehet a menetrendszerűségre. A vasúttársaság szakemberei ezen hatások eredményeként kedvezőbb menetrendet tudtak tervezni és nagyságrendekkel jobb menetrendszerűségre számítanak a tavalyi szezonhoz képest. Az északi part, azaz a 29-es vonal menetrendjét illetően marad a tavaly bevezetett rendszer, ám azt a tapasztalatok alapján finomhangolták az idei szezonra. A déli partra a zónázó rendszer a jelenlegi adottságok mellett a MÁV-csoport szerint nem terjeszthető ki, így itt nagyjából marad az eddig is megszokott rend. A megrendelő (NFM/KTI) kérésének megfelelően az idei menetrendben a hétvégi mentesítő vonatok szinte mindegyike megáll majd Érd alsón.

Átlós fürdősök


Az átlós szezonális vonatok terén jelentős újdonság, hogy hétvégén és ünnepnapokon Szolnok és Siófok között 16818/16819 vonatszámon új átlós vonatpár közlekedik majd, a hagyományos záhonyi vonatoknál korábbi (Szolnok indul 6:41), ellenirányban későbbi (Szolnok érkezik 22:16) menetrendi fekvésben kínálva eljutást a 100a vonal vonzáskörzetében élőknek – ezt a szerepet erősíti a monori megállás is.

A Miskolc és Szeged felől érkező átlós „fürdősvonatok” rendje marad, beleértve az Aranyhíd és Ezüstpart expresszvonatok tarifális „fából vaskarika” (távolsági felártól mentes, ám kötelező helyjegyes expresszvonat) státuszát is. Jó hír viszont, hogy mindkét vonatpár hosszabb útvonalon Keszthelyig, illetve ellenirányban Keszthelytől közlekedik.

A miskolci fürdős Balatonszentgyörgyön 2010 nyarán. Azóta már „minőségi” expresszvonat lett belőle
(fotó: Halász Péter)

A Záhonyból érkező átlós vonatok esetében a Kelet-Magyarországon folyó pályafelújítások továbbra is gondokat okozhatnak a menetrendszerűségben – a Szolnok és Szajol közötti vasúti pálya felújítása jelentheti ezen a téren a legnagyobb veszélyt idén és jövőre is. Ennek kivédésére jelentősen módosították a Záhonyból érkező szezonális vonatok menetrendjét. Idén a Balaton felé ismét külön közlekedik majd a tapolcai és keszthelyi stokk – ezt részben a 30a vonal felújításának befejezése teszi lehetővé. Ezzel nem csak az utasok számára kellemetlen helyzeteket szüntetik meg – sokan nem találták meg a megfelelő vonatrészt –, hanem a szerelvény szétcsatolása és a vonat hossza miatti üzemviteli korlátokat is megszüntették. A gyorsabb utascsere révén a tavaly jellemző állomási túltartózkodások is megszűnhetnek, ami végső soron az ütemen felüli vonatok pontos közlekedésének esélyét javítja a feszes vágányzári techonológia adottságai között. Újdonságként a 16907 számú tapolcai mentesítő Szolnoktól a 120a vonalon közelíti meg Budapestet, és Nagykátán is megáll majd, ezzel biztosítva közvetlen kapcsolatot a Tápiómente utasainak. Ezen kívül a tapolcai vonatrész a korábbinál jóval későbbi menetrendi fekvésben közlekedik, így Szolnok állomásra sem a reggeli csúcs közepén esik be ütemen felüli vonatként. Itt jegyezzük meg, hogy ezt a módosítást tavalyi írásunkban mi is szorgalmaztuk. A notórius késő záhonyi vonatok menetrendjének tervezésekor megfelelő tartalékidőket is beterveztek, elvileg 15-20 perces késés is ledolgozható lesz Székesfehérvárig. 

Északi part


A tavaly debütált rendszer a vasúttársaság szerint bevált, így az idei szezonra a nagyjából változatlan alapkoncepció finomhangolásával készültek. A tapasztalatok szerint a szerint a „Tekergő” márkanévvel említett gyorsvonatok napközben nem voltak kihasználtak. Idén ezért a tavaly nagyon is kihasznált  „Katica” sebesvonatokat megpróbálják tehermentesíteni a „Tekergők” több helyen történő megállításával, így több forgalmas északi-parti állomást kiszolgálhatnak a nagyobb kapacitású gyorsvonatok: Balatonakarattya és Balatonalmádi között valamennyi állomáson és megállóhelyen megállnak. Kivétel a csak hétvégén közlekedő 1971-es, amely Balatonkenese-Üdülőtelepet továbbra is kihagyja.

A „Tekergőket” érintő változások mellett a rendszerbe illeszkedő Budapest–Balaton északi part–Szombathely viszonylatú gyorsvonatok többlet megállásokat kapnak Balatonfüred és Tapolca között is. Amíg 2013 nyarán az S 19606/S 19607 számú vonatpár Balatonfüred és Tapolca között csak Balatonakali-Dörgicse, Zánka-Köveskál, Balatonszepezd, Szepezdfürdő, Révfülöp, Ábrahámhegy, Badacsonytomaj és Badacsony állomásokat és megállókat érintette (és ez már egyébként is sűrűbb megállási rend volt a több „Tekergőhöz” képest!), addig idén Balatonakali-Dörgicse és Badacsonytördemic-Szigliget között mindenhol megáll az S-betűt immáron elvesztő, országos megrendelésű járatpár.

Vonattalálkozás Badacsonytördemic-Szigliget állomáson. Az északi parti vonatok közül a „Kék Hullám” nem változik, de a „Tekergők” megállási rendjét a „Katicák” tehermentesítésére hivatkozva átalakították az idei szezonra
(fotó: Halász Péter)

Ebbe a módosított rendszerbe illesztik majd be napközbeni „Tekergőként” a záhonyi közvetlen vonatot is. Pénteken délután Budapest felől; vasárnap este pedig a főváros felé tehermenesítő többletvonatot is indítanak majd (19608 illetve 9701). A páratlan irány menetrendjében egy érdekes ellentmondást is felfedezhetünk: míg 15 és 17 óra között két órán át nem indul Balatonfüredről Budapest felé vonat, az esti órákban hétvégén kifejezetten túlzásnak tűnik a kínálat (1971 és 9701 számú vonatok). Bennfentes forrásaink szerint ez komoly dilemmát okozott a menetrendszerkesztés során, ám mivel a 16 óra körüli indulásra kedvezőtlen menetvonal adódott volna a 30-as vonal párhuzamos hétvégi mentesítője (18603) miatt, inkább a két esti vonat maradt a kínálatban. Az idei tapasztalatok fényében szükség esetén ez az elosztás változtatható lesz majd.

Déli part


A déli part adottságai miatt nem igazán vehető át az északi parti zónázó menetrendi struktúra – ennek okairól bővebben keretes írásunkban olvashatnak. A vasúttársaság megítélése szerint a romló infrastruktúra miatt a déli parti ütemes gyorsvonatok menetrendje már most is feszes, ebbe pedig nem fér bele a „Tekergő” vonatokhoz hasonló, kifejezetten csoportokra és kerékpáros utasokra optimalizált funkció. A MÁV-csoport taktikája ezért az északi parttól eltérő: több közvetlen sebesvonatot kínálnak Budapest felől/felé, a csúcsidei zsúfoltságot pedig ütemen felüli vonatok indításával (például 18700, 18712, 18708, 1872) tervezik kezelni az ütemes gyorsvonatok lehetőség szerinti tehermentesítése érdekében. A sebesvonatok menetideje a tavalyihoz képest jelentősen, 15-20 perccel csökken Kelenföld és Székesfehérvár között, köszönhetően a vágányzári menetrend végének és a pálya felújításának – ez vonzóbbá teheti az első ránézésre lassabb alternatívát. Ami a technológiát illeti, a menetrendszerkesztők a sebesvonatokat is igyekeztek ütembe rendezni, ezzel együtt pedig néhány állandóan problémás vonatkeresztet (például a tavalyi 18517 × 852) kigyomlálni.

Némi késéssel érkezett 2013. július 15-én a 853-as számú gyorsvonat Siófokra. A Szili mögött az idén is előforduló klímás-helyjegyes kocsi közlekedik, ezúttal egy CAF-gyártású 1. osztályú személykocsi formájában
(fotó: Magyarics Zoltán)

A 30-as vonalon újdonság lesz a korábbi „Siófok Expressz” feltámasztása. Emlékezetes, hogy pár éve Budapest-Déli és Siófok között járt ilyen névvel egy pár gyorsvonat az akkor még vadonatúj FLIRT-motorvonatokból kiállítva. Ez a járat idén ismét közlekedik majd 1872-es vonatszámon, és a tervek szerint idén is FLIRT-motorkocsikból kerül kiállításra a hétvégén és ünnepnapokon közlekedő járat.

A Siófok Expresszként közlekedő FLIRT 2008 nyarán, Siófokon. Akkor a vadonatúj motorvonatok jártak – vajon idén jut az új, kék FLIRT-ekből a járatra vagy maradnak a már ismert pirosak?
(fotó: Halász Péter)

Mi húz és mit?


A vonatok összeállítása és a vontatójárművek kérdése folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll. Az utasok vagy keveslik a kocsik számát vagy éppen a klímát, büfét és még ki tudja mi mindent hiányolnak a szerelvényekből. Ezeket az igényeket is igyekszik kielégíteni a vasúttársaság a lehetőségeihez mérten.

Idén is közlekednek majd az északi parton a zsúfoltságuk miatt nem éppen pozitív emlékeket hagyó „Katicákban” a Desiro motorvonatok. Remélhetőleg az északi parti gyorsok megállási rendjének átvariálásra azonban enyhít a nem éppen népszerű zsúfoltságon. A vasúttársaságtól kapott tájékoztatás szerint a nyári menetrendben a tervek szerint 12 darab Desiro motorkocsi szolgál majd az északi parton, Budapest és Balatonfüred között.

Idén is dolgoznak Desirók a Balaton partján. Vajon a tervszerű karbantartás, a személyzet továbbképzése javít a motorvonatok üzemkészségén?
(fotó: Halász Péter)

A járművek korábban tapasztalt meghibásodásait tervszerű karbantartásokkal, a mozdonyvezető és karbantartó személyzet továbbképzésével, valamint hibaelhárítási útmutatók összeállításával kezeli a vasúttársaság. Ezek a MÁV-csoport reményei szerint garantálják a kedvezőbb rendelkezésre állást. Bennfenntes forrásaink ehhez még azt tették hozzá, hogy nem csak, vagy főleg nem a mozdonyvezetők ismereteivel volt a baj – szerintük a vasúttársaság hiánygazdaságba illő karbantartási színvonala miatt voltak bajok. Akárhogyan is legyen, az biztos, hogy a Desirókat nem pont ilyen üzemre tervezték, illetve a járművek immár közel sem fiatalok, tehát a sikerhez muszáj lesz a megfelelő erőforrásokat (mind anyagi, mind „szoftveres” vonalon) mozgósítani.

A dízelvontatású szerelvények élén idén is főleg a remotorizált Csörgők szerepelnek majd. Magyarics Zoltán felvétele Balatongyöröknél készült a Celldömölkről Pécsre tartó S 8801-esről 2013. június 21-én

A MÁV-csoport válaszából azt is megtudtuk, hogy idén tovább bővül a kerékpárszállító kocsik száma a gyorsvonatokban, a lehető legtöbb nagy kapacitású kerékpáros kocsit beveti majd a MÁV-START. Emellett idén is megjelennek az IC-kocsik a déli parti gyorsokban, azaz idén is közlekednek a nyári „hibridek” – a jobb minőségű szolgáltatást kínáló kocsikba helyjegyet kell majd váltani az utasoknak. A technológiát érintő változás, hogy az ütemes gyorsvonatok szerelvényében közlekedő Budapest–Keszthely viszonylatú minőségi személykocsikat (melyek állandóan szűken mért kincset jelentenek...) a mozdonnyal együtt „léptetik” majd, tehát az érkező szerelvény mozdonya mellett az IC-kocsi is az eggyel korábbi, már visszaindulásra kész szerelvény élére áll. Ennek fontos hozadéka, hogy a feláras, légkondicionált kocsi mindkét irányban a szerelvény elején található majd.

A nagy kapacitású kerékpárszállító kocsik idén is közlekednek majd az utasok örömére. Igény biztosan lesz rájuk
(fotó: Magyarics Zoltán)

Nosztalgia-mozdonyok


A sor végére marad a kínzó kérdés: lesz-e idén is Nohab-vontatta gyorsvonat? A MÁV-csoport válasza szerint írásunk megjelenése idején terítéken van a téma és folynak a tárgyalások a népszerű dízelgép bevetéséről.

Púpos biztosan lesz az idei menetrendben, ismét Győr és Székesfehérvár között hordja majd a győri fürdősöket. Felvételünk 2009. július 12-én készült a Győr felé tartó vonatról Nagyigmánd-Bábolna állomáson
(fotó: Halász Péter)

A Nohab északi parti szereplése egyelőre még bizonytalan, folynak a tárgyalások az idei bevetéséről
(fotó: Magyarics Zoltán)

Amit viszont biztosan lehet tudni: a győri fürdős továbbításában a Rába-parti város és Székesfehérvár között ismét jeleskedhetnek majd a Púposok, Hatvanból idén is kirendelnek Győrbe egyet a népszerű dízelek közül. A Balaton partján felbukkanhat az ugyancsak régi színterv szerint fényezett 418 143-as és a a 431 001-es gép is, de fix fordulót nem kapnak majd a jelenlegi állás szerint – ellentétben a Púpossal, és talán a Nohabbal. Ami viszont szinte biztos: a „retró hullámból” kimarad az egyes Szergej, ez a gép – villamosfűtés híján – nem vesz majd részt a nyári forgalomban, mivel a kocsik energiaellátását nem tudja biztosítani a gép. A villamos fűtőkocsi, a „Rezsó” szolgálatba állítása pedig rendkívül komoly többletterhet jelent az üzemvitel számára is.

Ahol dolgoznak, ott hullik a forgács...
A címben megfogalmazott axióma bizonyítását a kipróbált és finomhangolt balatoni menetrend peremvidékein azért idén is megtaláljuk, főleg értelmetlen okból hiányzó csatlakozások formájában. Az egyik kézenfekvő példa a 19612 és 19607 vonatok közötti mínusz két perces „csatlakozás” Tapolcán – itt a „Tekergő” egyébként is öszvér megállási rendjével operálva kicsikarhatónak látszik a szükséges eltolás, de a megállási rend változatlanul hagyásával is feloldhatónak látszik a dilemma a 18807 és 19612 vonatok balatonedericsi keresztjének előbbre hozásával. Ennél is egyszerűbbnek tűnik a 8831-es fonyódi indulásának kérdése. Ez az esti utolsó járat 17 perccel a 18608 érkezése előtt indul, hogy aztán 25 perccel a „pók” előtt – látszólag feleslegesen korán – odaérjen Kaposvárra. Ellenirányban Kaposvárról a 8838-as 6 perccel megy el a Gyékényes felől érkező 8233-as előtt, pedig a menetrend itt is igazíthatónak tűnik. Hasonló ügy a 8511-8913 nagykanizsai „majdnem eléri” jellegű kapcsolata. Sebaj, legalább marad jövőre is javítani való – vagy ki tudja, talán lesz a pótléknak (ti. a balatoni szezonális menetrendet meghirdető 2. menetrendi módosításnak) is pótléka? Az ilyesmiben hagyományosan erős a magyar vasút.
A fonyódi KÖFI-ben idén is komoly munka várja a vasutasokat. A menetrend sem mindenhol lett tökéletes, így a gyakorlatban mutatkozik majd meg, hogy hogyan is működik mindez? A fonyódi KÖFI működését bemutató írásunkért pedig érdemes ide kattintani!
(fotó: Magyarics Zoltán)

Kisvasút a Balatonnál


A közelmúltban került át (vissza?) a MÁV személyszállításért felelős ágazatához a pályavasúttól a balatonfenyvesi GV. A  MÁV-START az idei esztendőben számít arra, hogy tovább bővül a Nagyberek felé közlekedő vasútvonal forgalma. A tavalyi évben megvalósult technológiai fejlesztések és kerékpárszállító kocsi üzembe helyezését követően az idei szezonban a kisvasút népszerűsítésére is több energia, pénzügyi forrás jutott.

A balatonfenyvesi GV-n idén inkább a helyi forgalom számára kedvező menetrendi módosításokra került sor
(fotó: Halász Péter)

A kisvasút menetrendjében olyan, főleg a helyi forgalmat segítő változásra került sor, hogy az iskolai időszakon kívül, a reggel 8 órai vonat a korán kelő kirándulók igényeinek megfelelően közlekedjen. A kisvasút eszközállományának fejlesztését is a kirándulók igényeinek kiszolgálása mentén tervezi a vasúttársaság. 

Balaton Mix


Az elmúlt évek során kialakult a balatoni „napijegy” a MÁV-START Balaton Mix ajánlatának egyfajta törzsvásárlói közönsége – derül ki a vasúttársaság válaszából. Ennek megfelelően a korábban megszokott feltételekkel ismét megvásárolható – már április 19. óta – ez a menetjegy, ami október 5-éig használható fel, tehát az elő- és utószezonban is remek utazási lehetőséget biztosít. Bár a jegytípusnak megvan a bevált vásárlói köre és évek óta így van ez, ennek ellenére a termék ismertségét tovább kívánja növelni a MÁV-START a rendelkezésére álló, bár érthető módon anyagilag behatárolt eszközök segítségével. A jegyben foglalt szolgáltatások, a választható jegytípusok 2010 óta lényegében változatlanok, hasonlóan az árak meghatározásának módjához és a Balaton Mix igénybevételének feltételeihez – beleértve a hozzá kapcsolódó kedvezményeket is. A termék évről évre hasonló statisztikai eredményeket hoz, mind az értékesített darabszám, mind a menetdíjbevétel tekintetében.

Felmerül a kérdés, hogy a balatoni jegyet meg lehet-e venni a jegypénztárak mellett az internetes jegyértékesítési felületen? A válasz – sajnos – határozottnak tűnő nem. A MÁV-csoport válasza szerint a balatoni nyaralók nem tudják kinyomtatni a jegyeket, míg jelenleg a kioszkos jegyátvételre is csak néhány állomáson van lehetőség a térségben. Emellett akadályként merül fel, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (mivel a jegytípus a hajójáratokra is érvényes) nem tudná telefonon leolvasni az e-ticket rendszerben vásárolt, de nem kinyomtatott, hanem elektronikusan bemutatott jegyet. Itt jegyezzük meg, hogy a Balaton Mix jegytípusról minden fontos információ elérhető a MÁV-START honlapján.

És ha megfogadnak olvasóink egy jótanácsot: lehetőleg ne az utazás előtt közvetlenül váltsák meg jegyüket. Ha mégis, akkor érdemes az internetes jegyeladási rendszert használni, ahol kényelmesen és sorbanállás nélkül válthatjuk meg a jegyünket. Ha valaki idegenkedik az otthoni jegynyomtatástól vagy csak nincs erre lehetősége, akkor válassza a kioszkos jegyátvételi lehetőséget, hiszen a menettérti jegyet is ki tudja adni a Budapesten és több más pontos is működő terminál vagy az új jegykiadó automaták.

Menetrendet rajzolni mások is tudnak?
A MÁV Vonatösszeállítás oldalán megjelentek a tavasz folyamán egy civil menetrendtervezet részletei. Ennek értékelésére is kértük a MÁV-csoport szakembereit, akik – örömmel konstatáltuk – meglepő nyíltsággal fogalmazták meg a sajtóválasz vonatkozó részét.
Megtudtuk, hogy az egész tervezet komplex és korrekt értékeléséhez elengedhetetlen lenne a 30a vonal menetrendje, a pontos pálya- és technológiai paraméterek ismerete a Balaton-parti vonalakon, ám ennek hiányában csak általánosságban lehet beszélni és véleményt alkotni a külsősök által készített tervek kapcsán.
A déli part tekintetében a szakemberek jelezték, hogy a zónázó rendszer a déli part átépítése kapcsán többször vizsgálatra került, hasonlóan az északi parti struktúrához, ugyanakkor a két part adottsága teljesen más: Siófok előtt nagyobb balatoni település gyakorlatilag nincs, míg Balatonfüred előtt már Balatonkenese vagy Balatonalmádi komolyabb utasforgalmat generálnak. Ezen túl Balatonfüred Budapesttől messzebb is van, mint Siófok, tehát több települést tud kiszolgálni a belső zóna, mint a déli parton. Félő, hogy a déli parton egy kevésbé kihasznált siófoki sebesvonatot, míg egy zsúfolt balatonszentgyörgyi sebesvonatot eredményezne ez a megoldás. Véleményük szerint egy ideális zónahatár a déli parton Siófok és Fonyód között lenne, ugyanakkor ezen a szakaszon ugyan jelentős lélekszámú és forgalmat adó, de Siófokhoz, Fonyódhoz vagy Balatonfüredhez nem mérhető települések vannak.
„A „Tekergő” típusú, a mostani ütemes gyorsvonatokkal megegyező járatok menetvonalát (amennyiben azt elsősorban kerékpáros és csoportos utazások kiszolgálása érdekében kívánjuk közlekedtetni) érdemes lazábbra szerkeszteni, hogy a fenti funkciókból adódó, esetleges lokálisan kialakuló késések rugalmasan kezelhetőek legyenek.” – írják. A mostani déli parti ütemes gyorsvonatok menetvonala a vasúttársaság szerint kifejezetten feszes – köszönhető az egyre romló déli parti infrastruktúrának is. Információink szerint Balatonlelle felsőn és Fonyódon 40 kilométer/óra helyett már 80-al járható az átmenő vágány, ám cserében jelenleg Zamárdi felsőn és Sóstón a kitérőkön, Balatonföldvár–Balatonszárszó között pedig a nyílt vonalon vannak új 40-es lassújelek.
Az északi parti vonatok tekintetében megtudtuk, hogy a MÁV Vonatösszeállítás által vázolt struktúra gyakorlatilag megegyezik a tavaly bevezetett menetrendi szerkezettel, annyi különbséggel, hogy a „Tekergő” járatok helyett a jelenlegihez képest 25 perccel eltolva expressz-vonatok közlekednének. Ebben az esetben ugyancsak felmerülő dilemma – hasonlóan a déli parthoz – hogy mely vonatra tereljék a csoportos és a kerékpáros utazásokat. Egy feszes menetvonalú vonatot nem szerencsés ilyen funkciókkal ellátni, mert egy esetleges hosszabb le- és felszállással, megállóhelyi túltartózkodással komoly zavar keletkezhet a teljes menetrendi szerkezetben. (Ebben a tekintetben elrettentő példának tűnik a tavalyi egyesített záhonyi fürdős.)
Felmerült az átlós éjszakai vonatok közlekedésének lehetősége is, melyet egyébként a szomszédblog szerzői is megemlítettek korábban. Kiderült, hogy néhány éve volt egy vizsgálat, mely arra irányult, hogy érdemes-e tervezni egy, a civil javaslatban szereplő éjszakai járatot, azaz egy éjszaka több ponton kocsicsoportok összeakasztásával létrejövő balatoni „Göncölszekér” vonatot. Azonban dilemmaként jelentkezett a megállási rend és az, hogy a csatlakozó vonalakon az éjszakai vonathoz passzoló időfekvésben nem közlekedik vonat, így ráhordás nem vagy csak nagyon nehezen megvalósítható. A Balaton és az ország keleti részei között a távolság „rövid”, az éjszakai vonat ideális kelet-magyarországi indulás mellett nagyon korán érne a Balatonra, míg a túl késői indulás és ideális balatoni érkezés a keleti országrészben lenne probléma. (Tavalyi bejegyzésünkben mi is hasonló meglátások miatt vetettük el ennek lehetőségét.) A vasúttársaság tapasztalatai szerint Kelet-Magyarországról az utasok többsége nem egy napra megy a tópartra és az éjszakai vonatozás tipikusan egy napos kikapcsolódás esetén lenne ideális menetrendi fekvésű. A turnusváltások figyelembe vételével azonban nem feltétlenül elvetendő egy későbbi oda és korábbi vissza irányú vonat közlekedtetése, hiszen általánosságban délután lehet elfoglalni a szállásokat és délelőtt el kell hagyni azokat, így a több napra utazóknak ez lenne az igazán jó megoldás – vélik a vasúttársaságnál.

Halász Péter, Magyarics Zoltán