Az osztrák főváros tömegközlekedése az összes utazásból továbbra is 39%-kal részesedik. Ez az érték 2012-ben is azonos volt, 2011-hez képest azonban két százalékpontos emelkedést jelent. Akkor a számítások szerint az autósok pártoltak át a közösségi közlekedésre, hiszen 2011-ről 2012-re a gépkocsi-közlekedés részaránya 29-ről 27%-ra csökkent. Érdemes megnézni, hogy 2013-ra viszont az autóforgalom részesedése kis mértékben nőtt, nevesül egy százalékponttal, 28%-ra. Eközben a gyalogosok részesedése csökkent ugyanennyivel, így feltételezhető, hogy újabb bécsi autósok jelentek meg az utakon.
A tavalyi, ezúttal bázisévnek számító adatokról viszont egy fontos dolgot érdemes tudni: 2012 őszén számos olyan bécsi kerületben vezették be a közterületeken a fizető parkolást, melyek korábban „P+R kerületként” szolgáltak a Bécsen kívülről érkező ingázóknak. Így például Ottakring és Penzing kerületekben számos hétköznapokon zsúfolásig telt utca ürült ki egyik napról a másikra, míg a környékbeli bérletes P+R szolgáltatást kínáló parkolóházak reggel 8 óra körül kiteszik a korábban ismeretlennek számító „megtelt” táblát. A 2011-2012 közötti növekedést tehát nagyrészt adminisztratív változások generálták, melyek 2012-2013 viszonylatában nem voltak adottak.
A tavalyi, ezúttal bázisévnek számító adatokról viszont egy fontos dolgot érdemes tudni: 2012 őszén számos olyan bécsi kerületben vezették be a közterületeken a fizető parkolást, melyek korábban „P+R kerületként” szolgáltak a Bécsen kívülről érkező ingázóknak. Így például Ottakring és Penzing kerületekben számos hétköznapokon zsúfolásig telt utca ürült ki egyik napról a másikra, míg a környékbeli bérletes P+R szolgáltatást kínáló parkolóházak reggel 8 óra körül kiteszik a korábban ismeretlennek számító „megtelt” táblát. A 2011-2012 közötti növekedést tehát nagyrészt adminisztratív változások generálták, melyek 2012-2013 viszonylatában nem voltak adottak.
A 2013-as modal split adatok
(grafika: APA / Wiener Linien)
(grafika: APA / Wiener Linien)
A kerékpáros forgalom aránya egyébként évek óta állandó, mindösszesen hat százalék. A Wiener Linien adatai szerint egyébként 1993 óta 29-ről 39%-ra nőtt a tömegközlekedés; 3-ról 6%-ra pedig a kerékpáros forgalom részesedése. A gyalogosforgalom lényegében állandó maradt, 27-28%-kal részesedik minden esztendőben. A legnagyobb mértékben az autóforgalom csökkent: 1993-ban még száz utazásból negyvenet tettek meg autóval, 2013-ban pedig már csak 28-at.
A 2012-es év adatait elemző írásunk ide kattintva; a 2011-es beszámoló pedig ide kattintva olvasható.
A 2012-es év adatait elemző írásunk ide kattintva; a 2011-es beszámoló pedig ide kattintva olvasható.
Az utasszámok némileg visszaestek 2013-ban a megelőző évhez képest
(grafika: APA / Wiener Linien)
(grafika: APA / Wiener Linien)
Érdekes adatok ezek annak fényében, hogy az utasszám 2012-ről 2013-ra némileg visszaesett: 906,6 millió utas helyett „csak” 900,1 millió utas választotta a Wiener Linien járatait. Alighanem a tömegközlekedés részesedése is csökkent volna, ám 2013-ban komoly hálózati fejlesztéseket hajtottak végre mind a villamos-, mindpedig a metróhálózat tekintetében. Emellett pedig még 2011-ben döntöttek az éves bérlet rendkívüli mértékű árcsökkentéséről, hiszen a zöldpárti képviselők javaslatára napi 1 euróban, azaz összesen 365 euróban határozták meg az árát. Ezzel kapcsolatos lehet a másik érdekes hatás: míg a 2012-es évet az olcsóbb vált bérlet miatti eufória jellemezte, a járművek zsúfoltsága is a 2013-as év során vált egyre érezhetőbbé, és beszéd-, illetve sajtótéma lett a tömegközlekedés kényelmének csökkenése. Ez együtt járhatott az utasok egy részének elpártolásával is, ám ennek megítélése majd csak néhány évnyi távlatból lesz lehetséges.
Halász Péter, Magyarics Zoltán