2014. 03. 10.

Denevérvédelmi vágányzár

Kötelező vágányzárat rendelt el a Landratsamt Villingen a Wutachtalbahn vonalán december elején, mert az egyik alagútban védett állatok, nevesül a nyugati piszedenevér komolyabb csapata ütött tanyát az egyik alagútban. Emiatt minden évben november 1-jétől március 31-ig megtiltotta a járási hatóság a vonatközlekedést a múzeumvasúton.


Megtiltotta a vonatok közlekedését minden év november 1-jétől a következő év március 31-éig a Landratsamt Villingen, azaz a villingeni járási hivatal a Wutachtalbahnon, avagy ahogy a helyiek emlegetik a kanyargós vonalvezetés miatt, a Sauschwänzlebahn vonalán. Történt ugyanis, hogy a nyugati piszedenevér (amely nem mellesleg védett faj) több csapata az alagutakat, többek között a Weiler Kehrtunnelt nézte ki téli pihenőhely gyanánt. A fajtából egyébként a térségben mintegy 250 példány él, így komolyan veszi a hatóság a védelmüket. Emiatt is tiltotta meg a bármi néven nevezendő vonatközlekedést a hatóság.

A múzeumvasúti üzemet jelentősen korlátozza a járási hatóság intézkedése. De nem csak a téli üzemet, hanem a tavaszi szezonkezdést is akadályozza az alagutak használatára vonatkozó tiltás
(a képek forrása: Wikipedia)

A tiltás érzékenyen érintette a múzeumvasutat üzemeltető Bahnbetriebe Blumberg GmbH & Co KG nehéz helyzetbe került, le kellett mondani a népszerű decemberi Mikulásvonatokat és a téli programokat is. Emellett pedig megnehezíti a döntés a téli csendes hetek során a pálya karbantartását, felújítását is a tiltás.
Emiatt az üzemeltető társaság bíróságon támadta meg a járási hivatal határozatát, amely 2014. január 8-i keltezésű ítéletében helybenhagyta a járási hivatal tiltását, de jelezte: a tiltás ellenére rendkívül kivételes esetben a vasúttársaság használhatja vonatközlekedésre az alagutat, azonban csak üzemi menetek céljára, utasok nélkül és csak lassan haladó, dízelüzemű járművel. Az első kísérlet helyszíne az egyik legnagyobb építmény, Lausheim-Blumegg és Grimmelshofen közötti, 1205 méter hosszú Weiler Kehrtunnel lesz. A többi alagútban egyelőre fennmarad a tiltás és feloldásáról csak akkor döntenek, ha eredményesen zárul a kísérlet és a denevéreket érdemben nem zavarja és nem veszélyezteti a vonatok közlekedése. Mindezek mellett pedig a természetvédőkkel együttműködve technikai berendezésekkel figyelik a denevéreket és próbálják meg feltérképezni szokásaikat és azt, hogy ezek mennyire egyeztethetők össze a vasúti közlekedéssel.
A „Disznófarok-vasút”
A Wutachtalbahn, avagy ahogy a helyiek emlegetik, Sauschwänzlebahn (magyarul: Disznófarok-vasút) Baden-Württemberg tartomány egyik legismertebb múzeumvasútja. A vasútvonalat 1890-ben nyitották meg és stratégiai okok miatt igyekeztek viszonylag enyhe emelkedőket építeni, emiatt lett olyan kanyargós a vonalvezetés. A katonai célú használat miatt a pálya bár egyvágányú vonalként épült meg, az alépítmény, a viaduktok hídfői és az alagutak kialakítása két vágány fogadására is alkalmas volt. Az 1960-as években elvégzett „NATO-felújítás” során az alagutaknál az addig szélső fekvésű vágányokat az alagutak közepére helyezték. A vasútvonalon a forgalom 1976-ban szűnt meg, de 1977-től fogva vasútbarátok múzeumvasútként vették kézbe a pályát. A vasútvonal tulajdonosa Blumberg városa. A múzeumüzem a Blumberg-Zollhaus és Weizen közötti szakaszra korlátozódik. 2004. december 12. óta észak felől a tartományi Ringzug-hálózat vonatai ismét menetrend szerinti utasforgalomban használják Blumberg-Zollhaus állomást.
Érdekesség, hogy a pálya elkészült a Zusihoz is, többféle változatban is tekereghetünk a Wutach völgyében vezető vaspályán virtuális vonatunkkal.
A Wutachtalbahn középső, múzeumvasúti üzemben használt szakaszának térképe
(forrás: Wikipedia)
Múzeumvasúti üzem 2013. szeptember 29-én és 30-án – mozgóképen megörökítve

Halász Péter