Orbán Viktor és Tarlós István adta át a budapesti M4-es metrót 2014. március 28-án délelőtt. Az ünnepségre Demszky Gábort azért biztos, ami biztos, nem hívta meg a főpolgármester. Az utasok déltől nézhetik meg az új vonalat, a főváros felszíni tömegközlekedési hálózata pedig március 29-én üzemkezdettől módosul.
A kormányfő, a főpolgármester és kíséretük metróval érkezett a kelenföldi állomásra fél tíz előtt néhány perccel, majd Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke átadta Tarlós Istvánnak a metró vasútbiztonsági tanúsítványát és engedélyét. Az MTI híradása szerint a 2010-ben létrejött és azóta is fennmaradt összefogásnak és egységnek köszönhető a 4-es metró átadása – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az új metróvonal átadási ünnepségén, a kelenföldi végállomáson.
Azonban mikor 2006-ban megkezdődött az építkezés, „eleinte nem volt benne sok köszönet”, mert a költségek egyre magasabbra rúgtak, a megvalósulás esélye pedig egyre távolodott - mondta, hozzátéve: akkoriban a fővárosiak kezdtek megbarátkozni a gondolattal, hogy a 4-es metrót csak unokáik fogják használni vagy még ők sem. A Chuck Norris-viccekre utalva úgy fogalmazott: „ma már nem kell Chuck Norrisnak lennünk ahhoz, hogy utazhassunk a 4-es metrón”. Beszédében felidézte, hogy 2010 előtt, húsz éven át a főváros és az éppen aktuális kormány kutya-macska barátságban élt, „a főváros folyamatosan dackorszakba merevedett”.
Budapest akkor lesz újra büszke főváros – mondta –, ha nagy dolgokra vállalkozik, ám ezt csak akkor teheti meg, ha megtalálja az együttműködés módját a mindenkori kormányzattal. A cselekvéshez ugyanakkor erő is kell, az erőhöz pedig egység – folytatta Orbán Viktor, aki ezért azt javasolta a budapestieknek, őrizzék meg a 2010-ben létrehozott egységet.
Tarlós István az átadási ünnepségen kijelentette: megvalósult Magyarország utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb beruházása. „Zűrzavaros előkészületeket, majd komoly erőfeszítéseket követően” befejeződött Budapest negyedik metróvonalának építése – fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: pénteken az utasok is birtokba vehetik a létesítményt.
Azonban mikor 2006-ban megkezdődött az építkezés, „eleinte nem volt benne sok köszönet”, mert a költségek egyre magasabbra rúgtak, a megvalósulás esélye pedig egyre távolodott - mondta, hozzátéve: akkoriban a fővárosiak kezdtek megbarátkozni a gondolattal, hogy a 4-es metrót csak unokáik fogják használni vagy még ők sem. A Chuck Norris-viccekre utalva úgy fogalmazott: „ma már nem kell Chuck Norrisnak lennünk ahhoz, hogy utazhassunk a 4-es metrón”. Beszédében felidézte, hogy 2010 előtt, húsz éven át a főváros és az éppen aktuális kormány kutya-macska barátságban élt, „a főváros folyamatosan dackorszakba merevedett”.
Budapest akkor lesz újra büszke főváros – mondta –, ha nagy dolgokra vállalkozik, ám ezt csak akkor teheti meg, ha megtalálja az együttműködés módját a mindenkori kormányzattal. A cselekvéshez ugyanakkor erő is kell, az erőhöz pedig egység – folytatta Orbán Viktor, aki ezért azt javasolta a budapestieknek, őrizzék meg a 2010-ben létrehozott egységet.
Orbán Viktor köszöntőjét mondja. A háttérben Tarlós István főpolgármester (jobbra) és Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke (középen)
(fotó: Beliczay László / MTI)
(fotó: Beliczay László / MTI)
Tarlós István az átadási ünnepségen kijelentette: megvalósult Magyarország utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb beruházása. „Zűrzavaros előkészületeket, majd komoly erőfeszítéseket követően” befejeződött Budapest negyedik metróvonalának építése – fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: pénteken az utasok is birtokba vehetik a létesítményt.
Azt mondta, a fővárosi metróhálózat mostani gyarapodása azt mutatja, hogy Budapest és az ország vezetősége „akar és képes együttműködni”.
Tarlós István beszélt arról, hogy a 4-es metrót nem Demszky Gábor volt főpolgármester találta ki, hanem közel húsz évvel korábban már megszületett az ötlet. A korábbi főpolgármester azonban szinte a „megszállottjává vált” a 4-es metrónak; nem tudtuk meg pontosan, hogy miért nem az orosz államadósság terhére állapodtak meg a kivitelezésben – jegyezte meg. Tarlós István szerint „szerencsésebb lett volna”, ha Demszky Gábor regnálása idején hangsúlyosabban a műszaki, gazdasági és kevésbé a politikai, kommunikációs kérdésként kezelték volna az ügyet.
A 2010-ben hivatalba lépő városvezetésnek emberpróbáló harcot kellett folytatnia, hogy a félkész állapotban lévő metró korábban kötött szerződéseit korrigálja, életre keltse, megmentse és befejezze a projektet – mondta Tarlós az MTI híre szerint.
A főpolgármester emlékeztetett: a 2005-ben és 2006-ban kötött nemzetközi szerződések 2010-ben már nem engedték meg a beruházás folytatásának a mérlegelését. A szerződések újratárgyalásával azonban tízmilliárdokat szereztünk vissza a városnak, és „metrópolitizálás helyett metróépítést folytattunk” – tette hozzá. Az előző főpolgármester és munkatársai a Medgyessy-kormány idején elkezdték, mi viszont az Orbán-kormány idején és annak segítségével befejeztük a „gigaberuházást” – jelentette ki Tarlós István.
Felhívta a figyelmet, hogy a 4-es metró vonalán kezdetben előfordulhatnak „kisebb kényelmetlenségek, zavarok”. Ezek egy bonyolult rendszer gyermekbetegségeinek tekintendők világszerte – fűzte hozzá.
Közölte, a 4-es metró szerelvényei csúcsidőszakban két-három percenként járnak majd.
Az ünnepségen felavatták a metró elindításának talajba gravírozott emléktábláját, majd Orbán Viktor és Tarlós István – később pedig a jelentős számú sajtómunkatárs is – végigutazott a vonalon.
Az ünnepségre egyébként csak korlátozott számú, „válogatott” újságírókat hívtak meg, ráadásul a rendezvényt nem a közlekedési megrendelőszervezet, a Budapesti Közlekedési Központ és nem is az üzemeltető BKV, hanem a Fővárosi Önkormányzat és a Miniszterelnöki hivatal szervezte. A válogatás azonban nem csak az újságírókat érintette. A portfolio.hu úgy értesült, hogy
A 7,3 kilométeres, tíz állomást magába foglaló első szakasz építése 2006-ban kezdődött el. A két különálló alagútból álló 4-es metró a budai végállomásáról, a kelenföldi vasútállomásról indulva a Bikás parknál, Újbuda-központnál, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren, majd a II. János Pál pápa téren áll meg, a végállomása a pesti oldalon pedig a Keleti pályaudvar.
A vonalalagutak belső átmérője 5,2 méter, a vasúti nyomtáv 1,435 méter, az állomások mélysége 14,5-31 méter közötti, az állomásszerkezetek hossza 69-257 méter közötti, az állomási peronok hossza 80 méter, az állomások jellege pedig középperonos.
Az eseményen kiosztott ismertetőben azt írták, hogy a vonalra összesen 15 darab, egyenként négy kocsiból álló, egy légterű metrószerelvény érkezett, amelyek automata irányításúak. Az utasforgalmi próbaüzem idején, minimum hat hónapon keresztül a teljes biztonság érdekében még tartózkodik ugyan vonatkísérő személyzet a szerelvényeken, de azt követően a járművekben található vezetőfülkéket elbontják.
A projekt az állam és a főváros közös finanszírozásában, az EU társfinanszírozásával valósult meg. A beruházás összköltsége 452,5 milliárd forint – ebből 180 milliárd forint az uniós forrás –, amely tartalmaz 67,5 milliárd forint maximális kockázati tartalékot a szerződéses vitás kérdések, az esetleges többletkövetelések rendezésére.
A Kelenföldön tartott ünnepséggel egy időben a Keleti pályaudvarnál a liberálisok tartottak alternatív metróátadást, így bátran kijelenthető, hogy valamennyi politikai oldal részéről inkább kampányeseménnyé vált a rendezvény.
Tarlós István beszélt arról, hogy a 4-es metrót nem Demszky Gábor volt főpolgármester találta ki, hanem közel húsz évvel korábban már megszületett az ötlet. A korábbi főpolgármester azonban szinte a „megszállottjává vált” a 4-es metrónak; nem tudtuk meg pontosan, hogy miért nem az orosz államadósság terhére állapodtak meg a kivitelezésben – jegyezte meg. Tarlós István szerint „szerencsésebb lett volna”, ha Demszky Gábor regnálása idején hangsúlyosabban a műszaki, gazdasági és kevésbé a politikai, kommunikációs kérdésként kezelték volna az ügyet.
A 2010-ben hivatalba lépő városvezetésnek emberpróbáló harcot kellett folytatnia, hogy a félkész állapotban lévő metró korábban kötött szerződéseit korrigálja, életre keltse, megmentse és befejezze a projektet – mondta Tarlós az MTI híre szerint.
A főpolgármester emlékeztetett: a 2005-ben és 2006-ban kötött nemzetközi szerződések 2010-ben már nem engedték meg a beruházás folytatásának a mérlegelését. A szerződések újratárgyalásával azonban tízmilliárdokat szereztünk vissza a városnak, és „metrópolitizálás helyett metróépítést folytattunk” – tette hozzá. Az előző főpolgármester és munkatársai a Medgyessy-kormány idején elkezdték, mi viszont az Orbán-kormány idején és annak segítségével befejeztük a „gigaberuházást” – jelentette ki Tarlós István.
Felhívta a figyelmet, hogy a 4-es metró vonalán kezdetben előfordulhatnak „kisebb kényelmetlenségek, zavarok”. Ezek egy bonyolult rendszer gyermekbetegségeinek tekintendők világszerte – fűzte hozzá.
Közölte, a 4-es metró szerelvényei csúcsidőszakban két-három percenként járnak majd.
Az ünnepségen felavatták a metró elindításának talajba gravírozott emléktábláját, majd Orbán Viktor és Tarlós István – később pedig a jelentős számú sajtómunkatárs is – végigutazott a vonalon.
Az ünnepségre egyébként csak korlátozott számú, „válogatott” újságírókat hívtak meg, ráadásul a rendezvényt nem a közlekedési megrendelőszervezet, a Budapesti Közlekedési Központ és nem is az üzemeltető BKV, hanem a Fővárosi Önkormányzat és a Miniszterelnöki hivatal szervezte. A válogatás azonban nem csak az újságírókat érintette. A portfolio.hu úgy értesült, hogy
„Az előzetes tervek szerint az új metróvonal kivitelezésében részvevő műszaki és pénzügyi szakemberek is részt vettek volna a hivatalos átadáson, azonban alig órákkal a hivatalos ceremónia előtt, biztonsági kockázatra hivatkozva, kitiltották őket. Egyedül egy, az építési folyamatban részt vevő főosztályvezető lehet ott, amikor Orbán és Tarlós ünnepélyesen átadja a 4-es metrót.”A kelenföldi végállomást egyébként magas biztonsági készültség jellemezte az átadó előtt. A jelen lévő újságíróknak rendőrök hadán és több ellenőrző ponton is át kellett haladniuk, hogy lejussanak az állomásra.
A 7,3 kilométeres, tíz állomást magába foglaló első szakasz építése 2006-ban kezdődött el. A két különálló alagútból álló 4-es metró a budai végállomásáról, a kelenföldi vasútállomásról indulva a Bikás parknál, Újbuda-központnál, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren, majd a II. János Pál pápa téren áll meg, a végállomása a pesti oldalon pedig a Keleti pályaudvar.
A vonalalagutak belső átmérője 5,2 méter, a vasúti nyomtáv 1,435 méter, az állomások mélysége 14,5-31 méter közötti, az állomásszerkezetek hossza 69-257 méter közötti, az állomási peronok hossza 80 méter, az állomások jellege pedig középperonos.
Az eseményen kiosztott ismertetőben azt írták, hogy a vonalra összesen 15 darab, egyenként négy kocsiból álló, egy légterű metrószerelvény érkezett, amelyek automata irányításúak. Az utasforgalmi próbaüzem idején, minimum hat hónapon keresztül a teljes biztonság érdekében még tartózkodik ugyan vonatkísérő személyzet a szerelvényeken, de azt követően a járművekben található vezetőfülkéket elbontják.
A projekt az állam és a főváros közös finanszírozásában, az EU társfinanszírozásával valósult meg. A beruházás összköltsége 452,5 milliárd forint – ebből 180 milliárd forint az uniós forrás –, amely tartalmaz 67,5 milliárd forint maximális kockázati tartalékot a szerződéses vitás kérdések, az esetleges többletkövetelések rendezésére.
A Kelenföldön tartott ünnepséggel egy időben a Keleti pályaudvarnál a liberálisok tartottak alternatív metróátadást, így bátran kijelenthető, hogy valamennyi politikai oldal részéről inkább kampányeseménnyé vált a rendezvény.
Az utasok déltől vehetik igénybe az új metróvonalat, amelyet vasárnap üzemzárásig – bár a BKK újabban „az utolsó járatindulásnak” mondja – ingyenesen vehetnek igénybe az utasok. A kedvezmény nem vonatkozik a többi járatra, így például a többi metróvonalra való átszálláskor a BKK munkatársai ellenőrzik az utazásra való jogosultságot. A metró déltől 2-3 percenként, a késő esti órákban pedig 5 percenként indul majd fél tizenkettőig. Március 29-étől pedig megváltozik a felszíni nappali tömegközlekedési hálózat (az éjszakai hálózaton már pénteken estétől változásokra kell számítani), erről részletesen a www.bkk.hu/m4 oldalon ad részletes tájékoztatást a közlekedésszervező társaság.
RegionalBahn információk, MTI
