Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára hangsúlyozta: büszkék lehetünk azokra, akik Szolnokon 1,4 milliárd forint költséggel kifejlesztették a járművet, és minden remény, szándék szerint megvalósulhat majd a sorozatgyártás. Ezzel lehetőség nyílhat 200 új munkahely teremtésére – köztük a fogyatékkal élők számára is – a beszállítóknál pedig további 200-250 új munkahely jöhet létre – tette hozzá.
Ungvári Csaba, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója elmondta: a járművek utolsó tesztpróbájukra, a zajmérésre indulnak hamarosan Svájcba az eddigi osztrák pályákon végzett futás- és fékpróbák után, ezt követően kezdődhet az engedélyeztetési folyamat. Várhatóan az idén ősszel állítják forgalomba a két IC+ vasúti kocsit. Hangsúlyozta, hogy a járművek korszerű feltételeknek is megfelelnek, alapvetően a belföldi forgalomban járnak majd, de a terveznek velük a nemzetközi forgalomban is.
Prototípus IC+-kocsik a Nyugatiban - vajon mikor láthatjuk ugyanitt a szériapéldányokat utasforgalomban is?
Fónagy János kiemelte, hogy a kormány számára a vasút nem csak egy vállalat, hanem a magyar gazdaság és társadalom egyik legfontosabb tartóeleme, amely biztosítja az állampolgárok mobilitását, a hazai ipar működését, a Magyarországon átmenő tranzitforgalmat. A kormány célja a vasúti közlekedés színvonalának fejlesztése, az utazási körülmények javítása, hogy még többen válasszák a vasutat az egyéni közlekedéssel szemben – hangsúlyozta az államtitkár. Fónagy János rámutatott arra, hogy a 2010-ben indított változások eredményeként 2013-ban 8 százalékkal emelkedett a főbb országos vasútvonalakon az IC-ken utazók száma, tavaly decemberben forgalomban állt a magyar vasúton a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonalon két Flirt motorvonat, és hamarosan újabb motorvonatok érkeznek Magyarországra.
Az eredmények között említette az államtitkár, hogy a belföldi vasúti forgalomban több mint 700 wifi-vel ellátott jármű közlekedik, az idén befejeződik a tavaly elkezdett program, 300, a távolsági forgalomban közlekedő vasúti kocsi felújítása, illetve a MÁV adósságállományát 334 milliárd forintról négy év alatt 265 milliárd forintra csökkentették. A vállalatcsoport 100 gazdasági egységét a felére csökkentették, folyik a párhuzamos tevékenységek megszüntetése, a költséghatékony technológiák bevezetése, a korábban külső vállalkozók által végzett munkák vállalatcsoporton belüli visszaszervezése – fejtette ki.
Az eredmények között említette az államtitkár, hogy a belföldi vasúti forgalomban több mint 700 wifi-vel ellátott jármű közlekedik, az idén befejeződik a tavaly elkezdett program, 300, a távolsági forgalomban közlekedő vasúti kocsi felújítása, illetve a MÁV adósságállományát 334 milliárd forintról négy év alatt 265 milliárd forintra csökkentették. A vállalatcsoport 100 gazdasági egységét a felére csökkentették, folyik a párhuzamos tevékenységek megszüntetése, a költséghatékony technológiák bevezetése, a korábban külső vállalkozók által végzett munkák vállalatcsoporton belüli visszaszervezése – fejtette ki.
Az államtitkár szerint a magyar közlekedési gépgyártás a sajátfejlesztésű vasúti kocsikkal bizonyította, hogy megfelel a 200 éves tradícióknak és folytatni tudja a hagyományokat.
A MÁV 2012 januárjában jelentette be, hogy a MÁV Gépészet Zrt. 1,4 milliárd forint felhasználásával – amelyből 462 millió forintot tett ki az Európai Unió támogatása – két darab IC+ vasúti kocsit fejleszt.
Az IC+ kijelzője tart tükröt a vasúti vezetőknek és politikusoknak
Mit és miért is mutattak be éppen ma?Az IC+-projektről rendszeresen beszámolunk, és törzsolvasóinknak bizonyára feltűnt: a két új prototípus kocsi engedélyezése és forgalomba állítása jelentős késésben van. Valamikor a projekt indulása táján 2013 őszi határidő is elhangzott a forgalomba állítást illetően, illetve a tesztmenetek kapcsán még az utóbbi időben is tél végét jelölték meg várható befejezésnek. Ez rendben is lenne, ugyanis egy ilyen komplex fejlesztési projekt esetében a határidők sokszor csak a csúszás mérésére alkalmas referenciapontok. Ennél sokkal érdekesebb azt végiggondolni, hogy mi értelme volt a mai eseménynek. Egyrészt kész termékről még nem beszélhetünk – extrém esetben még akár az is előfordulhat (szigorúan elvi szinten persze) hogy nem is „kap papírt” a két kocsi, vagy mondjuk csak az Alstom-metrókhoz hasonló vesszőfutás után. Másrészt, és gyakorlati szempontból ez az érdekesebb téma, a sorozatgyártást illetően még mindig nagybani ködösítés zajlik. Igen, mindenki szeretné, van elkötelezettség (hát még igény...), éppen csak dátumokat és darabszámokat nem mond senki. Nyilván azért sem, mert nincs kész termék, amiről dönteni lehet - de miért is a felhajtás épp most, valahol az engedélyeztetési folyamat háromnegyedénél? A mai mosolyalbum mellé kiváló lett volna egy ilyesfajta „coming out” a sorozatgyártási tervekről, ám az egész eseményt a választások előtti rózsaszín felhős kommunikációs hangulat lengi körül – a sorok között olvasva a mai eseményben az egyetlen érdemi információ az IC+ projekt kapcsán az, hogy még egy kicsit csúszik a forgalomba helyezés. Minden mást már 4-5 hónappal ezelőtt is tudtunk. Jön a választás, aratni kell – nagy kár, hogy ez a gyümölcs még igencsak zöld.Magyarics Zoltán
MTI
