Új-Zélandról Dél-Afrikába költözik harmincnégy magyar gyártású villamos motorvonat. A járműveket 1982-ben építette a Ganz-MÁVAG és most úgy döntöttek, hogy Afrikában dolgoznak tovább az Óceániában feleslegessé vált motorvonatok.
Az NZR, a New Zeland Railways 1982-ben és 1983-ban összesen 44 villamos motorvonatot vásárolt a Ganz-MÁVAG-tól. A kétrészes járművek villamos berendezéseit a GEC-Alsthom, a járműszerkezeti részeket pedig a magyar gyár szállította. Az EM/ET sorozatú motor- és pótkocsikból álló szerelvények 1067 milliméter nyomtávolságú vágányokon, 1500 V-os egyenáramú felsővezeték alatt üzemelnek. A vonatokat 1996 és 2002 között teljesen felújította az NZR utódaként a vonatok üzemeltető Tranz Metro. Eredetileg úgy tervezték, hogy 2010 körül újabb felújítást kapnak a vonatok, ám ezt a projektet végül a prototípus felújítása után lefújták, miután inkább dél-koreai gyártású motorvonatok vásárlása mellett döntöttek.
Még üzemben a Ganz-MÁVAG motorvonatai Új-Zélandon
A járművek tulajdonosa, a Greater Wellington Regional Council (a főváros és térségének adminisztrációs szerve) úgy határozott, hogy a vonatokat egy Afrikai megrendelőnek adja el. Pontosabban nem mindegyiket, csak 42 vonat áruba bocsátásáról volt szó. Két vonat, a 1062/3062 és a 1494/3494 pályaszámú szerelvények ugyanis Új-Zélandon maradnak, egyikük nosztalgiajárműként, másikuk pedig alkatrészbányaként.
A Ganz-motorvonatok behajózása
A végül 35 vonatra az új vevő egy dél-afrikai közvetítőn keresztül a National Railways of Zimbabwe, az NRZ lett, akik a motorvonatokat átalakítják majd és mozdonyvontatású vonatokban közlekedek majd a tanzániai Dar es Salaamban, mint reptéri gyorsvonatok és a mostani nyomtáv helyett 1000 milliméteres nyomtávolságra átépítve. A kocsik másik részét nemzetközi forgalomban is tervezik a járművek bevetését, itt a zimbabwei Harare és a mozambiki Beira vonalon élesztenék velük újra a személyszállítást, ahol jelenleg napi mintegy félezer autóbusz rója az utakat.
Behajózott Ganz-motorvonatok
(forrás: IRJ)
(forrás: IRJ)
Az afrikai bevetés előtt a vonatokat új forgóvázakkal látták el még eredeti szolgálati helyükön, majd február 17. és 19. között Wellingtonban behajózták a járműveket az MV Pangani nevű teherhajóba, amelyik Afrikába vitte a járműveket. A dél-koreai motorvonatok forgalomba állításával a következő hónapok során további vonatok selejtezését tervezik, amelyek ugyancsak Afrikában lelhetnek új otthonra.
A vonatok 1982 májusától szolgáltak Új-Zélandon és az EM 1004-1528 és az ET 3004-3528 pályaszámokat kapták. A 43,06 méter hosszú vonatokon 148 ülőhely volt 2,72 méter széles és 3,73 méter magas járműszekrényekben. Az utascserét kocsinként és oldalanként 2-2 széles ajtó biztosítja a 0,73 méter magas peronok mellett. A vonatok engedélyezett legnagyobb sebessége 68 mérföld/óra, azaz 110 km/h.
Halász Péter
