Komoly vitákat gerjesztett a BVG tavaly őszi lépése, ami szerint csak indokolt esetben kell használni a városi autóbuszok térdeplő funkcióját, a kneelinget – mert így tovább tartanak a kopó alkatrészek és biztosabb a járművek üzeme. A kérdésbe a városi politika is beleszólt: a városatyák alapfelszereltségnek írnák elő az automatikus knellinget.
2012 októberében adtunk hírt arról, hogy nem vagy csak indokolt esetben használhatják a berlini buszvezetők a „kneeling” funkciót az autóbuszokon Berlinben. A járműszekrény belépőmagasságának a járdához való igazításában segédkező funkció használatának tiltását magas karbantartási igénnyel indokolta a BVG. Arra kérik a buszvezetőket, hogy csak rendkívül indokolt esetben döntsék meg a járműveket. Ehhez a kocsikat felszerelték egy speciális leszállásjelzővel is, amelynek segítségével az utasok, jobbára a nehezen mozgó vagy kerekesszékkel, babakocsival utazók kérhetik a járművezetőtől, hogy a következő megállóban, ahol leszállnak, használja a korábban általánosságban is használt funkciót.
2012 óta csak opció volt, de most ismét kötelezővé lett a buszok térdepeltetése a felszállás megkönnyítésére
A nyáron viszont a városi képviselőház felkérte a BVG-t, hogy szüntesse meg ezt az állapotot, ez azonban nem talált meghallgatásra. Ennek eredményeként a városatyák egyhangúlag döntöttek úgy, hogy a jövőben kötelező funkcióként minden busznak rendelkeznie kell automatikus kneelinggel. E döntés eredményeképpen még az év végéig 560 autóbuszt kell át-, illetve visszaalakítani az automatikus térdepléshez.
A BVG szerint az állandó kneeling alaposan igénybe veszi a buszokat – a városatyák ennek ellenére ezt követelik a közlekedési cégtől
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
A városatyák döntése nem volt alaptalan: mozgáskorlátozottak és idősek, valamint utasjogi szervezetek is panaszt emeltek a BVG „spórolása” miatt, de van aki viszont azért emelt szót, mert felesleges minden megállóban sokszor teljesen indokolatlanul is „letérdepeltetni” a buszokat. Ennek ellenére a BVG továbbra is kitartott álláspontja mellett, azaz a kötelező térdeplés, a „Zwangskneeling” fokozottan igénybe veszi az autóbusz szerkezetét és emellett pár másodperces többletidőt is igényel, ami viszont egy hosszabb vonal esetében akár értékes percekké is összegyűlhet. Így a BVG továbbra is csak az indokolt esetben való térdeplést, a „Bedarfskneeling” opcióját támogatja. Mindez azonban a városatyák között komoly vihart kavart és végül november közepén felszólították a BVG-t arra, hogy a jövőben kötelezően, minden megállóban, mérlegelés nélkül alkalmazzák a kneelinget.
Halász Péter