Az elmúlt évtizedben itthon is széles körben ismert gazdasági modell lett a public private partnership (PPP), azaz a közszféra és a magántőke együttműködése olyan feladatok megoldására, melyeket a szereplők külön-külön sokkal nagyobb kockázattal vagy drágábban valósíthatnának meg. Az Egyesült Államokban, ahol a teherszállító vasúttársaságok magáncégként üzemelnek, a PPP vasúti területen is létezik. Mai válogatásunk a gazdasági érveken túl érdekes számokat és műszaki megoldásokat is bemutat.
A public private partnership (PPP) alapötlete, hogy a magáncégek számára (többnyire a hosszú időtáv miatt) kockázatos megtérülésű, ám a köz számára hasznos beruházásokat az állam valamilyen formában pénzügyileg támogatja. A támogatás formája sokféle lehet, kedvezményes kamatozású hitelektől kezdve hosszútávú bérleti szerződéseken át az állami tulajdonú földterületek bizosításáig. Itthon a PPP konstrukcióban megvalósult autópályaépítések és néhány kétes hasznú projekt kapcsán elsősorban a rendszer kritikája került előtérbe a közbeszédben, mely nem egészen alaptalan felvetés: a PPP-t értékelő vizsgálatok egy része rámutat a törékeny egyensúlyra, mely az elenyésző végső haszon és a minden fél számára kedvező végkimenetel között van. Ez a szempont mai témánk szempontjából is érdekes, ugyanis a Norfolk Southern (NS) vasúttársaság most bemutatott projektjeit is főleg emiatt támadják. Miért kell egy nyereségesen működő magán vasúttársaságot a szövetségi kormányzatnak közvetlen és közvetett pénzügyi ösztönzőkkel támogatni?
Első rövidfilmünkben a Norfolk Southern vezetői (köztük a NS elnök-vezérigazgatója, Wick Moorman) a fenti kérdésekre is igyekszenek választ adni. Fontos érv az intermodális forgalom vasútra terelése mellett az amerikai autópályákon tapasztalható zsúfoltság, melyhez nagyban hozzájárulnak a kamionok is. A NS egyik válasza erre a problémára 2007-ben a 150 millió dolláros költségvetésű Heartland Corridor nevű projekt volt. A cél az volt, hogy az Atlanti-Óceán partján fekvő Norfolk kikötője és az USA legnagyobb áruforgalmi központja, Chicago közötti, egykor főképp szénben érdekelt vasútvonalat alkalmassá tegyék az emeletes konténerszállító vonatok (stacktrain) közlekedésére. A három tagállamot (Virginia, Nyugat-Virginia és Ohio) érintő fejlesztés társadalmi hatásainak és a PPP szükségességének bizonyítására a NS profi imázsfilmet készített, amely az itthoni infrastruktúra-projektek számára is érdekes mintául szolgálhat.
Első rövidfilmünkben a Norfolk Southern vezetői (köztük a NS elnök-vezérigazgatója, Wick Moorman) a fenti kérdésekre is igyekszenek választ adni. Fontos érv az intermodális forgalom vasútra terelése mellett az amerikai autópályákon tapasztalható zsúfoltság, melyhez nagyban hozzájárulnak a kamionok is. A NS egyik válasza erre a problémára 2007-ben a 150 millió dolláros költségvetésű Heartland Corridor nevű projekt volt. A cél az volt, hogy az Atlanti-Óceán partján fekvő Norfolk kikötője és az USA legnagyobb áruforgalmi központja, Chicago közötti, egykor főképp szénben érdekelt vasútvonalat alkalmassá tegyék az emeletes konténerszállító vonatok (stacktrain) közlekedésére. A három tagállamot (Virginia, Nyugat-Virginia és Ohio) érintő fejlesztés társadalmi hatásainak és a PPP szükségességének bizonyítására a NS profi imázsfilmet készített, amely az itthoni infrastruktúra-projektek számára is érdekes mintául szolgálhat.
Marketing után egy kis vasúti technológia: a NS következő filmje már a megvalósítás gyakorlatát mutatja be. A Heartland Corridor fő kihívásai az Appalache-hegységen átvezető vonal alagútjai voltak. Az alábbi filmen több lehetséges forgatókönyvet is vázolnak az alagutak űrszelvényének bővítésére - ezek közül a pálya süllyesztése triviális, ám az alagút boltozatának részleges kibontása és újraépítése már annál érdekesebb megoldás.
A Heartland Corridor mellett a NS nagyobb fába is belevágta a fejszéjét PPP-vonalon. Az előzőekben látottakhoz képest a Crescent Corridor igazi grandiózus vállalkozás: az északkeleti New Jersey államtól a déli Louisiana államig terjedő 2300 kilométeres, két párhuzamos vasútvonalon zajló fejlesztés összköltsége nagyjából két és fél milliárd dollár. A 2007-ben indult, 2013-ban befejezéséhez közeledő program fő célkitűzése a fontos belföldi áruszállítási korridoron az intermodális vonatok átlagsebességének növelése, ezáltal a párhuzamos 81-es számú autópálya terhelésének csökkentése. A Crescent Corridor igazi komplex fejlesztés, mely a vasúti pálya átépítése és kapacitásbővítése mellett új intermodális terminálok építését is magában foglalja. Emellett gondoltak a járművek beszerzésére és a csatlakozások - például a fontos kelet-nyugati átadópontnak számító Memphis városa, illetve délebbre a Kansas City Southern társaság „Meridian Speedway” vonala - színvonalának javítására is. A film ismét profi munka, mely jó példaként szolgál arra, hogyan lehet mozgóképes marketingeszközökkel „eladni” egy alapvetően vasútüzemi előnyökkel járó programot.
Magyarics Zoltán
