Van-e szebb program egy őszi hétvégére, mint kirándulás a hegyekbe? Természetesen: kirándulás a hegyekbe kisvasúttal. Vagy legalábbis a kisvasúthoz. Következzen néhány őszi kép a Nagybörzsönyi Erdei Vasút alsó végállomásáról — extraként néhány télidéző, behavazott képpel is, még 2010-ből.
Mivel a nagybörzsönyi szigetüzem, tehát az országos közfogalmú hálózathoz sehol sem csatlakozik, a helyszínre történő eljutás sajnos nem oldható meg vaskeréken, illetve csak akkor, ha gumiabroncs is van rajta. A háttérben a falu határában látható kis templom látható
A csendes végállomás hamar benépesült, mert vonat érkezett…
… mégpedig nagy számú érdeklődővel
A hétvégén ugyanis – a jó időre való tekintettel – viszonylag nagy volt az utasforgalom, és a teljesen fedetlen, házilag készült fapados kocsik is közlekedhettek. A kocsikon csavarorsós kéziféken kívül más fékberendezés nincs
A vonóerőt az 1954-ben az Északi Főműhelyben készült, nagyon szép állapotban lévő GV 3739 szolgáltatta.
A csonkában ezúttal egy Uba sorozatú, önürítős kocsi üdült. A sorozat példányait 1961–63 között gyártotta a MÁV Székesfehérvári Járműjavító Üzem, …
… alájuk pedig egészen komoly, nagyvasúti fékberendezés került: a kocsik KE-kormányszeleppel kiszolgált önműködő fékkel, valamint kézifékkel is el vannak látva; a kocsihoz raksúlyváltó is tartozik
A kerekek csak az egyik oldalról fékezettek
2010 januárjában a járműtelep …
… és a végállomás is nyugodtabb képet mutatott, mivel ekkor éppen üzemszünet volt, …
… akkoriban még a csonkavágányon is egy másik kocsi töltötte pihenőjét, …
… a dolgozók közül pedig egyedül egy fekete macska volt ügyeletben
(fotók: Nánási Zoltán)
(fotók: Nánási Zoltán)
Nánási Zoltán