A berlini BVG jelenleg nem éppen könnyű módon adja a jegyeket az utasok számára, ha elővételről van szó. Bár a város számos pontján vehetünk különféle jegyféléket elővételben a megannyi értékesítési ponton, azonban ha ezek zárva vannak, maradnak az automaták. A legtöbb metróállomáson egy-két gép biztosan van, azonban ezek működése az idő előrehaladtával egyre inkább bizonytalan lesz, kezelésük nehézkes lesz és bizony lassúak. Egy-egy jegy kinyomtatása fél perc is lehet, ha pedig kártyával vásárol az ember, akkor még több, hiszen a vásárlást igazoló cetlit is a gép nyomja ki. Emellett az sem mindegy, hogy milyen bankjegyet vagy érmét adunk a gépnek, van amelyiket egyszerűen nem „szereti.” Márpedig ha megnézzük, akkor bizony apró eltérések lehetnek az egyébként szigorú normáknak megfelelő euró-érmék között, hiszen minden euróövezeti tagország maga veri az érméit, egy pénztárcában pedig akár 21 országból érkező érme is lehet. Sokszor gondot okoz a pénzvisszaadás is, hiszen egy nagyobb címletből is csak érmében tudnak visszaadni a gépek. Nem utolsó sorban pedig a masinák ki vannak téve a rongálók kényének-kedvének.
A BVG jelenleg alkalmazott jegyautomatája: lassú, öreg és sok baj van vele
(fotó: Markus Jurziczek / Berliner Verkehrsseiten)
(fotó: Markus Jurziczek / Berliner Verkehrsseiten)
A BVG a számos hozzájuk beérkező utaspanaszra reagálva határozta el magát, hogy a teljes, összesen 1267 gépet számláló „flotta” nagy részét, kilencszáz jegykiadó automatát lecserél a következő évek során.
A 900 gépből a tervek szerint 580 darab a metróállomásokra kerül majd, 300 gép pedig mozgó járművekre, egészen pontosan villamosokra kerül majd – a buszokon a buszvezetőnél lehet megvásárolni a jegyeket továbbra is.
A berlini BVG-s buszokon a buszvezető – Budapesttel ellentétben – felár nélkül adja a jegyeket. És ezt igénybe is veszik az utasok
Megjegyzendő: a szomszédos Potsdam esetében a buszvezető nem ad jegyet; erre a célra ott van a buszon is az automata. A Berlintől keletre eső Schöneiche-Rüdersdorfer Straßenbahn vonatain pedig van automata és persze a villamosvezető is rendelkezik egy erősen korlátozott jegykészlettel.
Visszatérve a berlini automatákhoz: a BVG nem kívánta megjelölni, hogy pontosan mennyibe kerül a csere, de az biztos, hogy több millió eurós tételről van szó. Az új automaták az ígéretek szerint megbízhatóbbak lesznek és a mostani gépekhez képest érezhetően gyorsabban működnek majd. A jövőben pedig a villamosokon is bevezetik a kártyás fizetési lehetőséget – a mozgó járműveken eddig csak érmét fogadtak el a gépek. Ráadásul nem csak az érmékkel nem lesznek gondok, hanem a tervek szerint valamennyi euró-bankjegyet is elfogadják majd a gépek. Jelenleg csak az 5 és a 10 eurós címletet kezelik a masinák. Azonban egy ABC zónákra érvényes hetijegy több mint harminc eurót kóstál, a havibérletről már nem is szólva, így komoly fejtörést okoz a felhasználóknak, hogy legyen megfelelő címletű pénzük. Érdekességképpen: a DB AG-nál működő gépek a kiválasztott jegy árának függvényében a 20 és az 50 eurós címletet is elfogadják. De a kis címletekkel is baj van: a közelmúltban bevezetett új formátumú 5 eurós bankjegyet a gépek egyszerűen nem fogadták el, nem ismerték fel az új bankjegyet. Nem a bankjegy kinézetével van baj azonban, hanem az alkalmazott biztonsági elemekkel. Ezek a 2013 májusa óta fogalomba lévő bankjegyek ugyanis „túl korszerűek” a régi gépekhez. Klaus Walzak, a BVG szóvivője a témában úgy nyilatkozott: hosszú munka volt a gépek szoftverének frissítése: júniusban kezdték el a munkát a szakemberek és a végleges változat szeptemberben került fel az automatákra.
Bankkártyával vásárolt jegy a BVG automatájából. A jegyet mátrixnyomtató nyomta a jegypapírra, majd külön kaptuk a láthatóan a jegynél nagyobb méretű nyugtát is a kártyás fizetésről
Egy hasonló, hőpapírra nyomott jegy – ezt (látható a jegy jobb alsó sarkán) az S-Bahn Berlin GmbH jegyautomatájából vettük. A DB AG gépeinél a kártyásfizetés adatai is a jegyre kerülnek, nem készül külön cetli. Minek is kellene?
Az egyelőre nem tisztázott, hogy mi lesz a most még közlekedő Tátra-villamosokon lévő gépekkel. Ezek a szerelvények a tervek szerint 2017-ig maradnak forgalomban, így mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy komoly összeget kell ráfordítani a gépek telepítésére, a villamosok esetleges átalakítására. Emiatt viszont komolyan át is kell gondolni a selejtezendő villamosokra az automata-telepítés kérdéseit.
Fedélzeti jegyautomata az egyik berlini KT4-esen. A csehszlovák eredetű Tátrák valószínűleg nem kapnak új jegykiadó gépeket, 2017-ig járnak csak a német fővárosban a mostani elképzelések alapján. Ez a gép csak érmét fogad el, se papírpénzzel, se kártyával nem próbálkozhat az utas
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
Az első új automaták 2014 végén jelenhetnek meg majd Berlinben és a tervek szerint a csere 2015-ig fejeződik be. A csere befejeztével még mintegy 200 régi automata megmarad majd, ezek azonban olyan helyekre kerülnek, amelyek kevéssé frekventáltak – ráadásul e gépek esetében jelzik majd, hogy gond lehet a bankjegyek elfogadásával, így könnyítve meg az utasok dolgát.
Érdemes még egy dolgot megjegyezni: Berlinben a BVG jegyautomatáinál nem csak a tömegközlekedési jegyeket vásárolhatjuk meg, hanem egyéb szolgáltatásokat is kínálnak a gépek. Számos kiállításra, eseményre is vehetünk – akár tömegközlekedési jeggyel kombinált – belépőt és a feltöltőkártyás telefonok közül számosat fel is tölthetünk a gépeknél. Igaz, ezt csak az állomásokra telepített automaták képesek elvégezni.
Érdemes még egy dolgot megjegyezni: Berlinben a BVG jegyautomatáinál nem csak a tömegközlekedési jegyeket vásárolhatjuk meg, hanem egyéb szolgáltatásokat is kínálnak a gépek. Számos kiállításra, eseményre is vehetünk – akár tömegközlekedési jeggyel kombinált – belépőt és a feltöltőkártyás telefonok közül számosat fel is tölthetünk a gépeknél. Igaz, ezt csak az állomásokra telepített automaták képesek elvégezni.
Berlin egy Budapestnél lépességében mintegy két-két és félszer nagyobb város, területét tekintve pedig pedig mintegy másfélszer nagyobb a magyar fővárosnál. Emlékezetes: a Budapesti Közlekedési Központ az elektronikus jegyrendszer bevezetésére felkészülve és a jegyautomaták jelenleg tarthatatlan állapotára tekintettel új gépek beszerzését határozta el. A BKK 2013 szeptemberének elején adta hírül közleményében: 300 új jegyautomata áll szolgálatba Budapesten – azaz a BVG-hez viszonyítva arányosan is kevesebb gépet telepítenek. Ráadásul Budapesten a buszvezetők közül csak némelyik árul jegyet, viszont Berlinnel ellentétben száz forinttal drágább náluk megvenni a vonaljegyet, mint elővételben. Ezt ellensúlyozza talán a budapesti, a berlinihez viszonyítva talán kis mértékben talán sűrűbb jegyértékesítői hálózat – legyen szó saját vagy éppen partner üzletről.A BKK-nál még csak ködös elképzelés, a MÁV-START-nál már a jelen a korszerűnek tekinthető jegykiadó automata. Csak ezekből sajnos nagyon kevés van
(fotó: Halász Péter)A MÁV-START a közelmúltban telepített 47 új automatát a budapesti elővárosban. Ezek azonban csak a vasúti jegyeket kínálják, a BKK járataira nem vehetünk itt jegyeket. Viszont online kapcsolatban vannak a központi szerverrel, így az elektronikusan megvásárolt és nem HPT-ként használni kívánt belföldi jegyeket is ki tudják adni a gépek. De ennek az adatkapcsolatnak köszönhetően a MÁVRES-ből ki tudjuk foglalni a nekünk tetsző IC-vonatra a helyjegyünket is.Budapest esetében – és ez érvényes mind a BKK tervezett és a MÁV-START jelenlegi automatáira is – a közlekedési jegy- és bérletvásárláson túl a gépek nem kínálnak semmilyen többletszolgáltatást, hiszen egyetlen szolgáltatóval sem kötöttek még ilyen jellegű szerződést. Pedig a számos virtuális mobilszolgáltató (Lidl, Tesco, MOL és így tovább), vagy éppen a „rendes” szolgáltatók esetében is könnyebbség lenne az utasoknak egyidejűleg a telefonkártyájuk feltöltése vagy akár különféle egyéb jegyek beváltási lehetősége. Akár a BKK illetékeseinek is adhatunk ötletet: nem lenne rossz dolog a HÉV közigazgatási határon kívüli szakaszaira jegyet venni e gépekből vagy akár a BKV szentendrei múzeumába belépőjegyet is lehetne váltani e gépekből. Az ötletek tárháza végtelen.
Halász Péter