Amint júliusban beszámoltunk róla, a Közlekedés Operatív Program (KöZOP) keretén belül Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata sikeresen pályázott a Nagyállomás helyén létesítendő Intermodális Közlekedési Központ létrehozásának előkészítésére. A nemzetközi tervpályázat eredményhirdetését követően a díjazott és megvásárolt pályamunkákat a nagyközönség kiállításon tekintheti meg, mai képriportunkban pedig a kiállított pályaművek közül válogattunk.A Nagyállomás helyén létesítendő Intermodális Közlekedési Központ létrehozásának előkészítésére 2012. április 20-án elnyert, 767 millió forintos összegért cserében a város vállalta, hogy legkésőbb 2014 végéig elkészíttetik az engedélyes terveket és a tenderterveket. A nemzetközi tervpályázat idén április végén jelent meg, erre 37 tervezőcsapat nyújtott be pályázatot. Az eredményhirdetés 2013. augusztus 26-án volt, a győztes pedig a debreceni Archiko Kft. és Lengyel Építész Műterem közös pályázata lett, melynek vezető tervezői Kovács Péter és Lengyel István. A díjazott és a megvásárolt pályaműveket két héten keresztül kiállítják.
A kiállított pályaművek 2013. szeptember 15-ig, minden nap 10 és 18 óra között tekinthetőek meg, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Széchenyi utca - Tisza István utca kereszteződésében található irodaházának földszintjén.
A kiállított pályaművek 2013. szeptember 15-ig, minden nap 10 és 18 óra között tekinthetőek meg, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Széchenyi utca - Tisza István utca kereszteződésében található irodaházának földszintjén.
A pályamunkákat megtekintve látható, hogy a tervezés során az egyik lényegi kérdés a Nagyállomás jelenlegi, hatvanas években épült betontömbjének megtartása, vagy teljes kiváltása volt. A tervek többsége a régi főépület teljes eltüntetésével számolt, míg a győztes néhány további versenyzővel (például a Középülettervező pályamunkája) egyetemben átépített formában megtartja a jellegzetes tetőszerkezettel bíró Nagyállomást. A győztes pályamű fő jellegzetessége a jelenlegi főépület előtt létrehozandó két, hatalmas üvegfelületekkel bíró új iroda- és kereskedelmi célú épület, mely megjelenésében kissé hasonlítana a város egy másik viszonylag fiatal középületére, az egyetemi campuson felhúzott Élettudományi Épületre. A terv további markáns vonása, hogy a Nagyállomás előtt a Petőfi teret kettészelő forgalmas Erzsébet utca - Wesselényi utca tengely közúti forgalmát a föld alá viszi. Ez a nagy forgalmú útvonal a 4-es főút várost elkerülő szakaszának elkészültével vesztett jelentőségéből, de már csak szélessége miatt is elválasztja a Petőfi tér két oldalát.
A győztes pályamunka látványtervei, illetve makettje északkeleti irányból tekintve. Kivehető a jelenlegi épület jellegzetes íves tetőszerkezete, középen az állomáshoz vezető utat szegélyező két új épület, valamint a bal oldalon a hajdani taxidroszt és parkoló helyén kiépítendő buszpályaudvar ás P+R parkoló tömbje
A Középülettervező Zrt. 29-es számú pályaműve (mely díjat nem kapott, de a város megvásárolta) is a régi épület megtartása mellett tette le a voksot. Itt az igazi innovatív elem a buszpályaudvar vasúti vágányok feletti elhelyezése - ilyen megoldással többek között a svájci Chur városában találkozhatunk. A buszok a Déli sor és a tégláskerti felüljáró felől rámpán közelítenének meg a kocsiállásokat. További érdekesség, hogy a tervben lehetőségként az időnként visszatérő tram-train opció is előkerül: a Nagyállomás előtti hurokvégállomástól a 100-as vonal páratlan (Hajdúszoboszló felé tartó) irányába bekötve került feltüntetésre ez a kapcsolat.
A Középülettervező pályaművének látványtervei és makettje - az elképzelés a főhomlokzat tekintetében egyértelműen a jelenlegi épületre támaszkodik, az igazi újdonságok a vágányok felőli oldalon vannak
A MARP Kft. Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál vezető tervezők nevével fémjelzett és alább bemutatott terve III. díjat nyert. Ez a pályamű azért érdekes, mert a főépület megtartása mellett a buszpályaudvart a győztes munkához hasonlóan a jelenleg jobbára kihasználatlan területre telepítené, ám teljesen fedett formában. A laikus szemlélő számára ez a terv tűnik legegyszerűbben, a jelenlegi forgalom legkisebb zavartatása mellett kiépíthetőnek. A jelek szerint a zsűri a formabontó elképzelések helyett a díjzazásban ezt a megközelítést részesítette előnyben. A MARP Kft. tervének további praktikus vetülete, hogy a jelenlegi 2-es posta épületének helyére különálló irodaházat álmodtak, ami illeszkedik a kortárs állomásfejlesztések trendjébe és üzleti szempontból jó megoldás a felszabaduló vasúti ingatlanok helyének hasznosítására. (Vö. bécsi Hauptbahnhof, vagy akár a füstbe ment budapesti Kormányzati Negyed.)
A MARP Kft. díjazott pályaművének jellegzetes vonása a teljesen fedett buszpályaudvar, melyet a mai állapotnak megfelelően a felszínen vezetett Wesselényi utca mellé álmodtak meg
Egyes pályaművek a "nulláról indultak", és a meglévő épületek kötöttségeitől mentes állomásépületet terveztek. Ezek közül is kiemelkedik a Napur Architekt Kft. 13-as számmal jelölt pályaműve, mely merészen (Merjünk nagyot álmodni?) hat emeletes, futurisztikus kinézetű főépületet képzel el a mostani állomásépület helyett. Ez mintegy ellenpontozná a 22 emeletes toronyházat, mely megítélésük szerint a múlt "vonalas" építészetének árnya, és mint ilyen, egyfajta szükséges rossz. A terv kétségkívül tetszetős, bár kissé túlméretezettnek tűnik a városhoz, már-már az berlini főpályaudvar dimenzióit juttatja a szemlélő eszébe.
Idegenforgalmi látványosságnak sem lenne utolsó a Napur Architekt Kft. tervezői által megálmodott intermiodális központ, mely minden lényeges funkciót egy tető alatt, a sajátos megjelenésű főépületben helyezne el
Hasonló elvek mentén építkezik az Építész Kaláka is, ám ők vertikális irány helyett horizontálisan terjeszkednek, így épületük teljesen kihasználja a jelenlegi állomásépület eltüntetésével felszabaduló és a már jelenleg is üresen álló területet. A terv egyik érdekessége, hogy a Mikepércsi út vágányokon átvezető felüljáróját egy alagúttal váltaná ki. Ez nem tűnik túl racionális húzásnak, mivel a kérdéses műtárgyat a kétezres években bővítették 2x1 sávosról 2x2 sávosra egy új hídszerkezet felépítésével, így lényegében egy bő évtized után kukába küldené a befektetett összeget. Koncepciónak mindenesetre érdekes, főleg a Petőfi térre álmodott vízfelület miatt.
A Építész Kaláka Kft. tervének helyszínrajza és makettje. Ez a terv a jelenlegi épület elbontásával számol, és szintén irodaépületeket képzel el a nyugat felé eső részeken
További koncepcionális vezérfonal, hogy a tervezők hogyan integrálták a Petőfi tér parkos részét. Ezt a kissé arculatát és funkcióját vesztett zöldterületet a Nagyállomás előterétől élesen elválasztja az Erzsébet utca - Wesselény utca tengely, mely 2x3 sávos városon belüli főútvonal. A legtöbb terv valamilyen formában - a forgalom jelentős korlátozásával vagy anélkül - a felszínen tartaná ezt az útvonalat, ám visszatérő elem a forgalmas út föld alá költöztetése is. Amint korábban említettük, a díjnyertes pályamunka is ez utóbbi megoldást javasolja. Hasonlóan egybenyitná a Petőfi tér két részét a Gereben Marián Építészek Kft. 10-es számmal jelölt terve is, ám Gereben Péter és Marián Balázs vezető tervezők ennél lényegesen tovább mentek. Az alább bemutatott pályamunka az állomás egy részének a vasúti vágányok fölé telepítésével és a vágányok széles áthidalásával egy zöld folyosót hozna létre a Petőfi tér északi torkolatától egészen a Monostropályi út elejéig. Az ötlet önmagában zseniális, hiszen a vasútállomáson túli terület igazi "isten háta mögötti" vidéknek számít városképi szempontból - maguk a tervezők a szebb napokat megélt amerikai iparvárosok jellemzésére született "rust belt", azaz rozsdaövezet kifejezést használják. Az egyetlen aprócska (?) probléma, hogy útban van a szintén a kétezres években felépült Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű... Úgy tűnik tehát, hogy egyelőre túl nagy falat a Tégláskert összekötése a város vasúton innen fekvő részeivel - ezt elsősorban a hatalmas kerülőre kényszerülő gyalogosok és kerékpárosok sínylik meg.
Természetesen egyes pályázók a realitásokkal, azaz a hőerőmű változatlan helyen tartásával is igyekeztek számolni. Ebben a műfajban az óvatosabbak közé tartozik az M-Teampannon Kft., akik a Gereben Marián Építészek Kft. tervéhez hasonlóan befedték a vágányokat, ám az üvegtetős épület íves, így némi további csavarással az erőmű szélénél a Csónak utca felé kivezethető átkötést nyújtana. Más kérdés, hogy a földszintes családi házas Csónak utca elején hogyan nézne ki egy hatalmas üveg tetőszerkezet. Éppen ezért itt említendő a másik, már jelen formájában reális megoldás: a korábban bemutatott Építész Kaláka Kft. munkáján feltűnik egy gyalogos és kerékpáros felüljáró, melyet a tervezők ívesen, a Csónak utcára kivezetve képzeltek el. Ez a részlet mindenképpen megfontolandó elem, mivel a győztes pályamunka semmilyen elképzelést sem tartalmaz a vasúton túli területek bekötésére.
Természetesen egyes pályázók a realitásokkal, azaz a hőerőmű változatlan helyen tartásával is igyekeztek számolni. Ebben a műfajban az óvatosabbak közé tartozik az M-Teampannon Kft., akik a Gereben Marián Építészek Kft. tervéhez hasonlóan befedték a vágányokat, ám az üvegtetős épület íves, így némi további csavarással az erőmű szélénél a Csónak utca felé kivezethető átkötést nyújtana. Más kérdés, hogy a földszintes családi házas Csónak utca elején hogyan nézne ki egy hatalmas üveg tetőszerkezet. Éppen ezért itt említendő a másik, már jelen formájában reális megoldás: a korábban bemutatott Építész Kaláka Kft. munkáján feltűnik egy gyalogos és kerékpáros felüljáró, melyet a tervezők ívesen, a Csónak utcára kivezetve képzeltek el. Ez a részlet mindenképpen megfontolandó elem, mivel a győztes pályamunka semmilyen elképzelést sem tartalmaz a vasúton túli területek bekötésére.
Gereben Marián Építészek Kft. megpróbálja egységbe foglalni a város vágányokkal egymástól teljesen elvágott két részét, mely mindenképpen dicséretes és megfontolandó irány
Az M-Teampannon Kft. pályaműve egy ívelt üvegtetővel fedett széles átjáróval köti össze a Petőfi teret és az állomáson túl fekvő városrészeket
Egy sajátos építészeti áthallás miatt érdemes kiemelni az Építészkohó Kft. 1-es számmal induló pályaművét. A formabontó megoldásokat kerülő terv érdekessége a vágányok oldalán található, ugyanis a tervezők a hajdani Tiszavidéki Vasút jellegzetes fa csarnokának formáját ültették át modern anyagokra. A megoldás vasúttörténeti szempontból mindenképpen érdekes ötlet, bár a mai városlakók számára az egykori fából ácsolt tetőzet már fényképről sem feltétlenül ismerős.
Az Építészkohó tervén a perontetők formavilága az egykori Tiszavidéki Vasút fából ácsolt csarnokát idézi fel (a felvételek a szerző munkái)
Magyarics Zoltán
