A nyári szezon végeztével itt az ideje a balatoni menetrenddel kapcsolatos tapasztalatok értékelésének, különös tekintettel az északi parton idén bevezetett új menetrendi struktúrára. A jéghegy csúcsának elemzése után a MÁV-START szakembereit és egy további forrást kérdeztük az üzemeltetői tapasztalatokról. Amint mai cikkünkből kiderül, az irány mindenképpen jó, azonban a személyszállító vasúttársaság az infrastrukturális adottságok dzsungelében igazi bozótharcosként kénytelen utat törni a fejlesztéseknek.
Az idei év nyári menetrendi szezonja egy komoly dobással és egy komoly kihívással indult. A nagy dobás, hogy a Balaton északi partján futó 29-es számú vonal kapcsán az érintett szakemberek „mertek nagyot álmodni”, és átfogó koncepciót tettek le az asztalra. Fontos momentum, hogy ehhez hasonló komplex, menetrendet és szolgáltatást (ti. járművek, fedélzeti szolgáltatások, célcsoportok) egységben kezelő csomagként ez úttörő kezdeményezés a hazai vasúti világban – és reméljük, hogy ez még csak a kezdet! Az ambiciózus tervek azonban már az elején komolyan veszélybe kerültek, ugyanis a 30a vonal felújításának aktuális munkafázisa nem készült el időre, így Tárnok környékén komolyan csökkent pályakapacitással vágott neki a MÁV a mindig hektikus balatoni nyárnak.
Utólag elmondható, hogy a feladatot a körülményekhez képest tűrhetően sikerült megoldani, és sikeres volt az északi parti koncepció is. Külön örvendetesek a most következő válaszok közül az értékesítési terület adatai, melyek szerint az északi parton közel ötödével nőtt az utasszám a korábbi évekhez képest. Azonban az is világos, hogy a MÁV-START – főleg a déli parton – továbbra is az infrastruktúra harapófogójában vergődik, és jó kezdeményezést lehetetlenít el a pályaviszonyok romlása. Ráadásként egy neve elhallgatását kérő szakembert is megszólaltattunk, aki érdekes szakmai részletekkel egészítette ki a hivatalos sajtóválaszokat. Kiegészítésképpen – vagy a téma iránt mélyebben érdeklődőknek akár kötelező előtanulmányként – jó szívvel ajánljuk a szomszédblog saját elemzéseit is az északi és a déli part menetrendjével kapcsolatban!
Utólag elmondható, hogy a feladatot a körülményekhez képest tűrhetően sikerült megoldani, és sikeres volt az északi parti koncepció is. Külön örvendetesek a most következő válaszok közül az értékesítési terület adatai, melyek szerint az északi parton közel ötödével nőtt az utasszám a korábbi évekhez képest. Azonban az is világos, hogy a MÁV-START – főleg a déli parton – továbbra is az infrastruktúra harapófogójában vergődik, és jó kezdeményezést lehetetlenít el a pályaviszonyok romlása. Ráadásként egy neve elhallgatását kérő szakembert is megszólaltattunk, aki érdekes szakmai részletekkel egészítette ki a hivatalos sajtóválaszokat. Kiegészítésképpen – vagy a téma iránt mélyebben érdeklődőknek akár kötelező előtanulmányként – jó szívvel ajánljuk a szomszédblog saját elemzéseit is az északi és a déli part menetrendjével kapcsolatban!
Általánosságban milyen tapasztalatokat szereztek az idei nyári menetrenddel?
Az idei nyári menetrend a korábban tervezettekkel ellentétben az utóbbi évekhez hasonlóan vágányzári menetrend volt, annyi különbséggel, hogy az északi parton egy - a korábbinál jobb kínálatot nyújtó - új menetrendi struktúra került bevezetésre. Az északi parti menetrendi struktúra népszerű volt az utasok körében, akik megkedvelték a különböző funkciókat ellátó vonatokat - különösen a KATICA sebesvonatot. A vonalon közlekedő járatok menetrendje kellő időtartalékokkal rendelkezett, ami sokat segített kisebb, lokális jellegű késések ledolgozásában, mely összességében növelte az északi parti vonal menetrendi struktúrájának stabilitását.
A déli parton javarészt változatlan menetrendi struktúra állt fenn. Tapasztalatok szerint az évről-évre kismértékben romló pályaparaméterek, a megállásoknál elhúzódó fel- és leszállások, valamint a nagyobb szerelvényből adódó menetdinamikai tulajdonságok miatt egyre kevesebb a menetrendi tartalék a kétóránként közlekedő ütemes gyorsvonatok menetrendjében. Nagy segítséget jelentett a sebesvonati rendszer stabilizálása (menetrendjük nagyobb tartózkodási időkkel történő ellátásával) a vonal menetrendszerűségében. A záhonyi vonat nem szerencsés menetrendszerűsége az esetek többségében további operatív intézkedést követelt meg (például forgalomszabályozás, személy-, szerelvény- és mozdonyforduló tekintetében). A 30a vonali vágányzárral járó pályakapacitás-szűkülésből adódó késések pedig az északi és déli partra is egyaránt kihatással voltak.
A déli parton javarészt változatlan menetrendi struktúra állt fenn. Tapasztalatok szerint az évről-évre kismértékben romló pályaparaméterek, a megállásoknál elhúzódó fel- és leszállások, valamint a nagyobb szerelvényből adódó menetdinamikai tulajdonságok miatt egyre kevesebb a menetrendi tartalék a kétóránként közlekedő ütemes gyorsvonatok menetrendjében. Nagy segítséget jelentett a sebesvonati rendszer stabilizálása (menetrendjük nagyobb tartózkodási időkkel történő ellátásával) a vonal menetrendszerűségében. A záhonyi vonat nem szerencsés menetrendszerűsége az esetek többségében további operatív intézkedést követelt meg (például forgalomszabályozás, személy-, szerelvény- és mozdonyforduló tekintetében). A 30a vonali vágányzárral járó pályakapacitás-szűkülésből adódó késések pedig az északi és déli partra is egyaránt kihatással voltak.
Siófokon keresztez a 856-os nagykanizsai gyors a Miskolcra tartó, felújított 29-05 középszámú Bp-kocsikból kiállított Ezüstpart-expresszel. A 856-os bő 10 perces késéssel ért a Balatonhoz de ez nem okoz komoly gondot – az összes ellenvonat hasonló mértékű késéssel közlekedett aznap. Ez persze díjszabási gondokat is okozott, a gyorspótjegyes 856-os ugyanis szinte percre pontosan a mezei 18516-os fekvésében közlekedett, ami az adott helyzetben sok félreértést szült a siófoki pénztárban
Az északi parton bevezetett új menetrendi struktúra kapcsán milyen visszajelzések érkeztek a vonatszemélyzet, a forgalmi szolgálattevők részéről? Milyenek az üzemirányítás tapasztalatai a 29-es vonalon idén debütált új, ütemes menetrendi struktúra kapcsán?
A 29. számú vonal ütemes menetrendi struktúrája a menetrendben meghirdetett feltételekkel elnyerte az utazóközönség tetszését, az elgondolás és a koncepció jó (az ütemes menetrendi struktúra az utasok szempontjából jó és kiszámítható, valamint széleskörű a vonatok között a választási lehetőség). A tapasztalatok alapján azonban a vonatok mennyisége alapján az egyvágányú pályán az első megkésett vonat után a menetrendszerűség nehezen volt helyreállítható. Továbbá a visszajelzések alapján megállapítható, hogy a nagy kapacitású kerékpárszállító kocsikat továbbító vonatok kihasználtsága magas volt, így a lehetőségek figyelembe vételével a kerékpárszállító kapacitást a következő nyári menetrendben még inkább növelni kell.
A „záhonyi fürdős”, azaz a Záhony–Keszthely és Záhony–Tapolca (és ellenirány) járatok menetrendje szakmai berkekben állandó anekdotázás tárgyává vált. Milyen volt a 16809/16907 és 16806/16906 vonatpárok menetrendszerűsége a 2013-as nyári menetrendi idényben?
Saját tapasztalataink szerint a 16809-es számú vonat menetrendszerűsége messze a távolsági szegmens országos átlaga alatt volt. Milyen okai voltak ezen járat gyakori késésének? Milyen módosításokat tervez eszközölni a MÁV-START a 2014-es nyári menetrendben a gyakori késések elkerülésére?
Saját tapasztalataink szerint a 16809-es számú vonat menetrendszerűsége messze a távolsági szegmens országos átlaga alatt volt. Milyen okai voltak ezen járat gyakori késésének? Milyen módosításokat tervez eszközölni a MÁV-START a 2014-es nyári menetrendben a gyakori késések elkerülésére?
A záhonyi átlós vonatok menetrendszerűsége valóban messze a távolsági szegmens országos átlaga alatt volt. A visszaútban azonban a külön-külön közlekedő záhonyi átlós vonatok menetrendszerűsége nem sokkal maradt el a távolsági szegmens országos átlagától. A vonat késésének legfőbb okai, számtalan más késési ok, pl. balesetek, biztosító berendezési meghibásodások mellett: tartózkodási idő túllépése és a vágányzári zavartatások voltak. A tartózkodási idő túllépése miatti késések a gyakran túl nagy szerelvény, az utóbbi évekhez képest nagyszámú csoportos- és kerékpáros utazásból adódtak. A további késések javarészt abból adódtak, hogy a vonat útvonalát két, nagy zavartatással járó vágányzár is érintette. A fenti okokon kívül a túl nagy szerelvény miatti rosszabb menetdinamikai képességek is szerepet játszottak a járat késésében.
A késések csökkentésére a MÁV-START Zrt. több megoldást is vizsgál, a jövő évben ugyanakkor a 100-as vonalon továbbra is vágányzári menetrend lesz érvényben (Kisújszállás és Püspökladány állomások átépítése, Szolnok – Szajol vonalszakasz átépítése miatt), amit a tervezéskor figyelembe kell venni.
A késések csökkentésére a MÁV-START Zrt. több megoldást is vizsgál, a jövő évben ugyanakkor a 100-as vonalon továbbra is vágányzári menetrend lesz érvényben (Kisújszállás és Püspökladány állomások átépítése, Szolnok – Szajol vonalszakasz átépítése miatt), amit a tervezéskor figyelembe kell venni.
Megtartja-e az idei menetrendi rendszert a következő években is a MÁV-csoport az északi parton, illetve kiterjeszti-e a téli időszakra is (a nyilvánvaló kínálati igazításokkal) a nyári rendszert, vagy egy ahhoz hasonló ütemes, kínálati menetrendet?
A MÁV-csoport szándéka megtartani az idei nyári menetrendi szerkezetet az északi parton, valamint az idei nyári tapasztalatokat értékelve további finomhangolásokat végezni a jövő évi nyári menetrendre vonatkozóan. A téli időszak menetrendje többek között a megrendelői egyeztetések függvénye is.
Várható-e a mostani tapasztalatok alapján a déli part menetrendi struktúrájának változása is? Ha igen, ez miben áll? Ha nem, akkor miért nem (infrastrukturális adottságok, szerelvényforduló, vagy egyéb okok)?
Strukturális változások nem várhatóak a déli part menetrendjében. Ennek oka többrétű: több az átlós vonat, mint az északi parton, amely a kelet-magyarországi ütemes menetrend és a 30a vonal új menetrendi szerkezete miatt is nagy kötöttségekkel párosul. Az utazási szokások a déli parti településjellegből adódóan is mások, mint például az északi parton. Ezen túlmenően a déli parti vasútvonal állapotához megfelelően igazodva, szűkül a vonali átbocsátóképesség is (egy-egy állomásköz megtételéhez több idő szükségeltetik) és ebből kifolyólag a leközlekedtethető vonatok darabszáma, valamint ez a menetrend-tervezés és forgalomirányítás számára is szűkebb mozgásteret jelent.
Északi part a szakember szemével
Szakavatott forrásunk a 30a felújításának kapcsán elmondta, hogy az érintettek az idei nyári szezonra már számoltak az „alsó pályával”, így ennek híján végül mindkét balatoni vonal rákfenéje volt az alapnak tekinthető 5-8 perces késés Székesfehérvárig. Ez főleg a Polgárdi-Ipartelepek–Csajág állomásközben csapódott le. Ennek ellenére az igazán komoly problémát a Desiro-k műszaki állapota, pontosabban szolgálatképtelenségeik jelentették – a jövőben mindenképpen javítani kell a szervizháttér elérhetőségén. A Székesfehérvár–Balatonfüred szakaszon viszont a kisebb megállók gyenge utasforgalmának hála a Desiro-k – már amikor éppen működtek – meglepetésre 10 perc feletti késést is le tudtak dolgozni. Ezzel szemben a negatív meglepetést az okozta, hogy a papíron lazának tűnő Balatonfüred–Badacsonytomaj szakaszon sem volt képes minden vonat tartani a menetrendet, így a vonatkereszt Badacsonytomajról Badacsonytördemicre történő áthelyezése az előzetes számításokkal ellentétben mégsem tűnik reális alternatívának a jelenlegi feltételek mellett.
Milyen volt a fogadtatása az északi parti ütemes menetrendnek az utasok részéről?
A visszajelzések szerint az utazóközönség egyértelműen pozitívan fogadta az új északi parti menetrendet, nagyon hamar megtanulták az egyes járattípusok neveit és megértették a különböző járattípusok különböző funkcióit is. Továbbá az eddigi értékesítési adatokból is egyértelmű utasszám-növekedés mutatható ki.
A Celldömölk–Pécs sebes (S 8801) érkezik Balatongyörökre. A vonat ellenpárja is megbízható későnek számított, 15-25 perc szinte minden nap összejött Tapolcáig
Hogyan értékeli a MÁV-START értékesítési területe az új menetrendi struktúrát? Sikerült mérhető növekedést elérni a menetjegyeladások számában, sikerült-e növelni a menetdíjbevételt az előző évekhez képest?
A MÁV-START sikeresnek ítéli az új balatoni menetrendi struktúrát. Mind bevétel, mind utasszám tekintetében növekedés figyelhető meg, melynek mértéke eltérő a két part között. A bevételek esetén figyelembe kell venni azonban a gyorsvonati pótjegy bevezetését is, míg az utasok számának növekedése a jobb elérhetőségnek és a menetrendi fejlesztéseknek köszönhető. Az utazás iránya szerinti vizsgálat eltérő képet mutat az északi és a déli part esetében. A gépesített pénztárakból kiadott jegyek alapján az északi parton jelentős, 20 százalék feletti az utasfő növekedés, addig a déli part a tavalyi év szintjén teljesített az utasok száma alapján. A bevételek növekedési szintje is eltérő: az északi parton jelentősebb, míg a déli parton 15 százalékkal nőtt a bevétel. Egyre többen választják a Balatont kerékpáros túrák szervezésére, melyhez a vonatok megnövelt kerékpárszállító kapacitása, illetve az egyre népszerűbb Balatoni kerékpáros túrajegy is hozzájárult. Januártól július végéig több mint tizennyolcezer darab balatoni túrajegyet váltottak az utasok, amely 41%-al több értékesített jegyet jelent a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.
Növekedett-e például a Balaton-mix jegyek forgalma?
Tekintettel arra, hogy a Balaton Mix jegy szezonja 2013. október 6-ig tart, a termék értékesítésének idei adatai még nem teljesek. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján az utóbbi két évhez képest jelentős eltérés nem mutatkozik, tehát a Balaton Mix jegyek eladásából az elmúlt évekhez hasonló bevétel várható.
Hogyan alakult a szociálpolitikai kedvezményes, az üzletpolitikai kedvezményes és a teljesárú jegyek forgalma, ezek aránya? Lehet-e ebből következtetni arra, hogy pl. a családok, együtt utazó baráti társaságok, egyéni utasok száma, aránya hogyan változott az elmúlt évekhez képest?
A Balatonra utazók közül a fizető utasokról rendelkezik a vasúttársaság részletesebb információkkal. Az utasok kb. 34 százaléka teljes áron, mintegy 57 százaléka valamilyen szociálpolitikai kedvezmény igénybe vételével, míg 9 százaléka üzletpolitikai kedvezményekkel utazik a balatoni vonalakon. Az eddig összesített adatok alapján elmozdulás ezekben az arányokban nem történt. A korábbi üzletpolitikai jegytípusnál tapasztalható növekedés idén nem folytatódott, azonban a teljes árú jegyek esetében az arány kismértékű növekedése figyelhető meg, melynek okai között a folyamatosan növekedő üzemanyagárak és az autópálya matricák típusaiban bekövetkezett változás is szerepet játszhat.
Milyen marketingeszközökkel népszerűsítik a balatoni forgalmat? Terveznek-e változtatást az idei tapasztalatok alapján a kommunikáció területén?
A vasúttársaság idén nyomtatott balatoni menetrenddel, állomási plakáttal, nyomtatott sajtóban illetve online felületeken, így például partneri együttműködések kertén belül vagy vásárolt felületeken keresztül népszerűsítette a balatoni forgalmat. A jövő évi marketingeszközökkel kapcsolatos tervek az idény kiértékelését követően alakulnak majd.
Jó bornak nem kell a cégér, tartja a mondás. A nagy befogadóképességű kerékpászállító kocsikra ez teljesen igaz, a Tekergő márkanevű vonatok kerékpáros kapacitása jó kihasználtsággal futott egész nyáron. A márkanéve értékét már csak az tudná tovább növelni, ha elfogynának belőle a kohószökevény By-kocsik...
Az idei nyári menetrendben rendkívül népszerűek volt a Nohab és a Púpos vontatta vonatok a vasútbarátok körében. A kapott visszajelzések is ezt igazolják? Tervezik-e a jövőben hasonló „extra” járművek bevetését a napi forgalomban, például a 431 001-es pályaszámú gépet vagy más érdekes vontatojárművet? Szó lehet-e például a V42 527-es szolgálatba állításáról valamilyen vonat élén?
Igen, a vasúttársasághoz érkező visszajelzések alapján is megállapítható, hogy népszerűek volt a Nohab és a Púpos által vontatta szerelvények. A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. állományában a Púpos és a 431 001 pályaszámú Szili van, amelyek rendszeresen részt vesznek a vasúti forgalomban. A másik két gép – a Leó és a Nohab – fölött nem rendelkezik a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.
Hogyan vizsgáztak ezek az idei „extra” vontatójárművek megbízhatóság szempontjából? Mik az üzemeltetők tapasztalatai? A győri telephelyen viszonylag ritkán, az utóbbi egy évtized távlatában talán csak a balatoni forgalom idején fordult meg például a „Púpos”. Milyen a kapcsolat a az üzemeltetésben tapasztaltabb szolgálati helyekkel, kellett-e a segítségüket kérni?
Az M40-es sorozatú mozdony által Győr–Siófok között továbbított vonatoknál egy esetben történt szolgálatképtelenség a mozdonnyal. Győrben a mozdonyon karbantartást nem végeztek, csak tárolásra került be a gépészeti telephelyre. A mozdony karbantartása a nyári menetrendi időszakban Székesfehérvár Területi Műhelyben történt. A székesfehérvári műhelyben a nyári menetrendi időszak alatt napi vizsgálatokat, egy alkalommal „R” jelű (dízel járművek első szintű karbantartása) vizsgálatot, illetve kisebb futójavításokat végeztek. A szolgálatképtelenség utáni vízszivattyú csere is Székesfehérváron történt meg, a javításhoz Hatvan biztosított alkatrészt. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. műhelyei között kiváló az együttműködés.
Volt érezhető különbség a Nohab vontatta és a többi hasonló vonat kihasználtságában? Mennyire volt népszerű az étkezőkocsi közlekedtetése? Tervezi-e a MÁV-START a következő menetrendi igényben az étkezőkocsi-forgalom bővítését, kiterjesztését más vonatokra és/vagy viszonylatokra (pl. átlós „fürdős” vonatok)?
A vonatok kihasználtságának kiértékelése még folyamatban van, azonban az utasok visszajelzéseiből egyértelműen megállapítható, hogy az Utasellátó Jubileumi étkezőkocsija népszerű volt, valamint a Nohab mozdony vontatta vonatok is kedveltek voltak. A vasúttársaság az adatok végleges kiértékelését követően tud arról bővebb információt adni, hogy 2014-ben közlekednek-e majd hasonló összeállítású szerelvények.
A 29-es vonal Budapest–Balatonfüred viszonylatú sebesvonatai („Katica”) kapcsán felmerült a Desiro-motorkocsik korlátozott helykapacitása, és a MÁV-START is jelezte ezt az utasok felé a menetrendkönyvben és az ELVIRA felületén. Elégségesnek bizonyult végül a Desirok kapacitása, különös tekintettel a kerékpárszállításra? A MÁV-START idén igyekezett a kerékpárosok igényeinek jobb kiszolgálására törekedni. Milyen visszajelzések érkeztek a kerékpárszállítás kapcsán?
A nyári balatoni fejlesztések fogadtatása az utasok körében rendkívül pozitív volt. Forgalomba állt 3 nagy és 5 közepes befogadóképességű kerékpárszállító kocsi, így valamennyi vonatban elérhetővé vált volt ez a szolgáltatás. A kerékpárosok számára elsősorban a felármentesen közlekedő Tekergő vonatokat ajánlotta a vasúttársaság, ezeken a vonatokon közlekedtek a nagy befogadóképességű kocsik is, amelyekben külön személyzet nyújtott segítséget a kerékpárok fel-, illetve lepakolásában. Eseti jelleggel – főként vasárnap délután – előfordult, hogy megnövekedett a „Katica” vonatokon a kerékpárszállítási igény, de emiatt utaslemaradás nem történt, a kerékpárosok minden esetben el tudtak jutni célpontjukra.
Merre tovább?
A megkérdezett szakember az északi part menetrendjében még lát finomhangolási potenciált. A Tekergők laza menetrendjébe egy-két megállás még beleférne – már csak azért is, mert a sokszor a csoportok sem mernek élni a menetrenden kívüli megállítás lehetőségével (vagy csak nem tudnak róla). A hétvégi csúcsokban kevés volt a kapacitás, így például megfontolandó egy-egy ütemen felüli vonat beiktatása, akár a „Nohabos retró” képében is. A járműpark kapcsán kiemeli a Desiro-k rendelkezésre állásának javítását. Mivel hétköznap a dupla egység elegendő, a hétvégén szükséges 9 egység kiállítását fokozottan elő kellene készíteni hét közben. Ezekhez képest már apró hangulatjavító intézkedés lenne, hogy az északi parti zónázókban csak a hétközben szükséges mennyiségű Bmx-kocsit hagyják, a hétvégi erősítést pedig a „kohószökevényekre” bízzák. Így a felszabaduló Bmx-ek a déli vonalra csoportosítva ott javíthatnának a törzsszerelvények színvonalát.
Magyarics Zoltán