A Balaton közelében akad egy igazi erdei vasúti romantikát kínáló kisvasút, amely az utóbbi időben némi fejlesztést is megélt balatonfenyvesi társánál sokkal kevésbé van szem előtt. Pedig a Mesztegnyő és Felsőkak között erdőkben és halastavak mellett futó vonal igazi ékszerdoboz, melyet érdemes felkeresni – amíg lehet. Képriportunk következik!
A mesztegnyői kisvasút története 1925-ben indult, szokás szerint uradalmi vasútként, melyet a közeli erdőkben kitermelt fa elszállítására, illetve a halastavak szállítási igényeinek ellátására létesítettek a Hunyady-grófok birtokán. Az 1945-ös államosítás először visszalépést hozott, a gőzvontatást ugyanis lóvontatás váltotta, majd 1958-ban dízelesítették a vasútüzemet: rövid kitérő után (Muki nevű kisdízeleket említ a vonal hivatalos krónikája) itt is a hazai erdei vasutakon standardnak számító C50-es „kockák” álltak üzembe. A robbanásszerű műszaki fejlődésnek hála 1960-ban a vonalat Felsőkakig hosszabbították és megindult a személyforgalom, mely az erdőben lévő kistelepülések és tanyák számára is elhozta a használható tömegközlekedést. Az évek során több mellékvágány és kitérő-rakodó épült, a vasút fénykorában közel 15 km vágányhálózattal rendelkezett. A fakitermelés csökkenése és a szállítási technológia változásai miatt a kisvasút szállítási teljesítménye csökkenésnek indult, emiatt a Búsvári-halastó északkeleti sarkánál elágazó, Soponyai-halastó felé futó szárnyvonalat és több kitérőt felhagytak. Közben a vonal menti települések/tanyák elnéptelenedése miatt a személyforgalomban a hangsúly a turizmusra helyeződött át. A faanyagszállítás 2002-ben szűnt meg, ekkortól kizárólag a turizmust szolgálja a közel 9 kilométeres, Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén futó vonal.
A Mesztegnyő–Felsőkak vonalat az erdészeti feladatokat ellátó SEFAG Zrt. nagybajomi erdészete üzemelteti, és a jelek szerint jó gazdája a vonalnak: honlapján saját oldalt szentel a kisvasútnak, az idei szezonra pedig felújították a vasútüzem mozdonyait. A kőkorszakinak tűnő Csepel-motorhoz szerencsére bőven adódik alkatrész, hála a Magyar Honvédség úgynevezett „M-zárolt” készleteinek. A személykocsik utastere makulátlan, a mesztegnyői és felsőkaki végállomások környéke rendezett, Mesztegnyőn pedig parkolót alakítottak ki a gépkocsival érkező utasoknak. Egyszóval, a hetente két napon, szombaton és vasárnap közlekedő kisvasút mintaszerű állapotban várja látogatóit – akik elsősorban saját gépkocsival tudják megközelíteni a végállomást, ugyanis a MÁV Balatonszentgyörgy–Somogyszob vonalán 2009 decemberében elment az utolsó vonat... Nagy kár, mert vasúti kapcsolat és erősebb marketing segítségével valószínűleg feljebb lehetne tornászni az évi 4-5 ezer fős utasszámot.
Egy Balaton környéki közlekedési szövetség részekén talán több utasa lehetne a mesztegnyői kisvasútnak, és/vagy legalább a vonatok indulása környékén betérhetnének a Volán járatai a kisvasúti végállomáshoz, ha már a nagyvasúti kapcsolat megszűnt. De ezek a főleg szervezési jellegű fejlesztések is legalább annyira utópisztikusnak tűnnek a jelenlegi közlekedéspolitikai nihilben, mint a mesztegnyői és balatonfenyvesi kisvasutak összekötéséről szóló ködös tervek.
Egy Balaton környéki közlekedési szövetség részekén talán több utasa lehetne a mesztegnyői kisvasútnak, és/vagy legalább a vonatok indulása környékén betérhetnének a Volán járatai a kisvasúti végállomáshoz, ha már a nagyvasúti kapcsolat megszűnt. De ezek a főleg szervezési jellegű fejlesztések is legalább annyira utópisztikusnak tűnnek a jelenlegi közlekedéspolitikai nihilben, mint a mesztegnyői és balatonfenyvesi kisvasutak összekötéséről szóló ködös tervek.
Csalogató járműkiállítás az utasok részére kialakított parkoló mellett, melyet az ifjabb utasok pillanatok alatt birtokba is vettek
Tartalék C50-es pihen a telephely egyik csonkáján
A múlt relikviái is a teherszállításról árulkodnak
A kisvasút telephelyének látképe, középen a nemrég ácsolt kocsiszín
Kisvasúti váróterem „deluxe” kivitelben
Indul a nap, kijár a délelőtti vonat szerelvénye a vontatási telepről
A nyári főidény dacára sincs tülekedés a nyitott kocsi ülőhelyeiért
Pályaállapotok Mesztegnyő határában – nem egy Pinzgauer Lokalbahn, de még csak Mátravasút sem, ellenben nem is kirívóan rossz és a célnak, illetve az erdei vasúti romantika hangulatának tökéletesen megfelel
Hőségben is élvezhető, igazi erdei vasúti hangulatot nyújt a mesztegnyői kisvasút
Felsőkak, végállomás. A szerelvény előrehúz a körüljáráshoz
Lustaság fél egészség, tartja a mondás – a körüljárást a személykocsi emberi erővel történő szalasztásával oldják meg, így nem kell annyit sétálni a távolabb fekvő kitérő állításához
Visszaútra készen áll a rövidke szerelvény a felsőkaki végállomáson
Megállt az idő – háborítatlan erdei vasúti idill Felsőkakon. A vonal végpontjáról egyébként a somogyi táj jellgzetes állatait és növényeit bemutató tanösvényen tehetünk körsétát, melyre a délelőtti és délutáni vonatpárok között rendelkezésre álló idő tökéletesen elegendő
A javarészt erdőben futó vonal leglátványosabb része a Búsvári-tó mellett futó szakasz. Az utasok örömére a vízimadarak nem ijednek meg túlzottan a vonattól, így kényelmesen szemügyre vehetőek
Visszaértünk Mesztegnyőre, ahol a nagyvasúti csatlakozás lassan négy éve megszűnt szünetel, így a gazban vágott ösvény is csak az elveszett elveszőfélben lévő vágányok felkeresésére szolgál
Átlagos szüneteltetett (?) hazai mellékvonal, átlagos hazai jövőképpel
Magyarics Zoltán
