A közúti balesetek helyszínelése elsősorban a rendőrség feladata. A közúti baleseti helyszínen végzett tevékenységnek részletes szakmai szabályai és protokollja van, írásunkban pedig most azt vizsgáljuk, hogy ezek a szabályok mikor és milyen eltérésekkel és megszorításokkal vonatkoznak az olyan balesetekre, melyek egyik érintettje vasúti jármű.
A rendőr által végzett baleseti helyszínelés eljárási alapjául az országos rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) számú, a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló utasítása (a továbbiakban: Utasítás) szolgál, melynek alkalmazásában a vasúti jármű részvételével lezajlott baleset (vasúti) közlekedési balesetnek minősül. Az Utasítás meghatározása szerint közlekedési baleset a legalább egy mozgó közúti-, vasúti-, vízi vagy légi jármű, továbbá – a közúti közlekedés körében – állatot hajtó (vezető) személy részvételével vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg vétlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozati összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.
A vasút másik arca: Szajol, 1994. december 2. (Fotó: Mészáros János – MTI)
Vasúti közlekedési balesetnek minősül a vasúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozó, személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő, a vasúti közlekedés során bekövetkező közlekedési baleset.
Egy kis statisztika
Mielőtt témánkban elmerülnénk, érdemes egy pillantást vetni a Központi Statisztikai Hivatal Közlekedési balesetek 2011 c. kiadványára. Azért ezt az évet vesszük alapul, mert a 2012 egészére vonatkozó statisztika csak 2013 folyamán jelenik majd meg. 2012 vonatkozásában már rendelkezésre állnak negyedéves részadatok, ezekből az látszik, hogy a közlekedési balesetek száma 2012 első három negyedévében nagyjából a 2011-es bázis szerint alakult, a negyedik negyedévben pedig enyhe emelkedést mutatott.
2011-ben országosan 15 827 közúti (személysérüléses) baleset és 147 vasúti baleset történt. Ezekben 638 (közút – K) illetőleg 84 (vasút – V) személy hunyt el, a sérültek száma 20 172 (K) ill. 76 (V). A vasúti balesetek között – gyakoriságukat tekintve – első helyen a vasút-közút szintbeni keresztezésekben történt jármű ill. gyalogosgázolások állnak. 2011 folyamán vasúti járművek ütközésével járó baleset a KSH adatai szerint nem történt. Egy siklásról, 38 olyan ütközésről, mely közúti járművel történt, valamint 104 személygázolásról azonban rendelkezésre állnak a statisztikai adatok. A 147 esetből hiányzó négy baleset az „egyéb” besorolást kapta. Az áldozatok közül (76) egy volt vasutas, 32 volt utas, 43 pedig idegen, kívülálló személy.
Örvendetes tendencia egyébként, hogy mind a halálos, mind a súlyos vagy könnyű sérüléssel járó balesetek száma évről évre határozott csökkenést mutat. Ehhez talán hozzájárul a MÁV évenként megrendezett közlekedésbiztonsági bemutatója is, melyen dízelmozdony „szokott” autót gázolni.
A baleset bekövetkezése és annak bejelentése után az illetékes ügyeleti szolgálatoknak ún. elsődleges intézkedési kötelezettségei vannak. Ennek körében – a rendszeresített nyilvántartásokba történő bevezetés, valamint az egyéb, szükséges adminisztratív teendők ellátása mellett – megtörténik a pontos körülmények tisztázása, így különösen, hogy hol és mikor történt a baleset, hányan érintettek benne, milyen volt a baleset kimenetele, sérült vagy halott van-e, fenyeget-e vegyi vagy egyéb ipari katasztrófa bekövetkezte, szükséges-e további hatóságok (tűzoltóság, mentők, katasztrófavédelem, stb.) értesítése. Vasúti balesetek esetében, ha vasúti pálya is elzáródott, vagy azt le kell zárni, értesíteni kell az ORFK Főügyeletét és a vasúti pálya kezelőjét (vonali irányítót, hálózati főirányítót).
Pörböly, 1993. február 12. (Forrás: hirado.hu)
Az Utasítás alkalmazásában (az értesítési rendet és a helyszíni intézkedéseket illetően) kiemelt szerepe van a veszélyes áruk fuvarozása közben történt baleseteknek. Veszélyes árunak minősül mindazon anyag, termék, amely a szállítás, fuvarozás rendes körülményei között is veszélyt jelent személyekre, tárgyakra, a környezetre. Az ilyen anyagot szállító járművet érintő baleset esetén (jellemző ebből a szempontból pl. a rakott vasúti tartálykocsit ért baleset) értesíteni kell a polgári- és katasztrófavédelem, a mentők, a tűzoltóság, a fuvarozást végző jármű üzemeltetője, az áru feladója vagy címzettje, a műszaki mentést végző szerv, veszélyes áru kiszabadulása esetén a kárelhárításhoz szükséges szervek, és az út- és vízügyi, valamint a közegészségügyi szervek ügyeleteit.
Érd, 2004. február 16. (Forrás: a szerző gyűjteményéből)
A vasúti balesetek bekövetkeztét – pontos körülményeinek közlésével együtt – jelenteni kell a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek (KBSZ). Ilyen kötelezettség a légiközlekedési balesetek, repülőesemények, valamint a légközlekedési rendellenességek, továbbá a súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események tekintetében is fennáll. A KBSZ eljárásának alapját a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény, valamint a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet (a továbbiakban: rendelet) képezi, melyekkel – nem rendőri jellegükre tekintettel – részletesen nem foglalkozunk. Megemlíthető azonban a rendelet 3. §-ában foglalt szabály, mégpedig az eljárási hatáskörök részben egymást fedő jellege (pl. közúti átjáróban történt balesetnél a rendőrséggel párhuzamosan folytatott vizsgálat), valamint azon események kapcsán (pl. „Megállj” állású jelző meghaladása, helytelen irányban álló váltó), melyekről a hatáskörrel rendelkező rendőri szervek ügyeletei nem is feltétlenül értesülnek:
3. § A közlekedésbiztonsági szerv a súlyos vasúti balesetek vizsgálatán kívül (…) vizsgálatot folytathat azon vasúti balesetek és váratlan vasúti események esetében, amelyek
a) a pályahálózat több pontján ismétlődően következnek be a következő okok bármelyikéből:
aa) a „Megállj” állású vasúti jelző meghaladása,
ab) a helytelen irányban álló váltó,
ac) a téves jelzés,
ad) a különleges feltételekkel továbbítandó küldeményekkel összefüggő ok;
b) közúti-vasúti kereszteződésben következnek be, ha
ba) a technikai biztosítás nem működik,
bb) a vasúti járműnél az engedélyezett sebesség túllépése vélelmezhető,
bc) a pálya vagy tartozékai műszaki hibája vélelmezhető; vagy
c) közlekedő vonatok vontatott járműveinél műszaki okból tűzeset következik be;
d) vasúti járművekkel műszaki okból ismétlődően következnek be
da) a pálya irány-, fekszint-, nyomtávhibájából,
db) kitérőhibából,
dc) biztosítóberendezési hibából, vagy
dd) a jármű biztonsági berendezésének hibájából;
e) veszélyes áruk szállítása során következnek be és a veszélyes anyag szabadba jutott mennyisége a RID 1.8.5. pontjában előírtakat meghaladja; vagy
f) a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából kockázatot jelentenek.
a) a pályahálózat több pontján ismétlődően következnek be a következő okok bármelyikéből:
aa) a „Megállj” állású vasúti jelző meghaladása,
ab) a helytelen irányban álló váltó,
ac) a téves jelzés,
ad) a különleges feltételekkel továbbítandó küldeményekkel összefüggő ok;
b) közúti-vasúti kereszteződésben következnek be, ha
ba) a technikai biztosítás nem működik,
bb) a vasúti járműnél az engedélyezett sebesség túllépése vélelmezhető,
bc) a pálya vagy tartozékai műszaki hibája vélelmezhető; vagy
c) közlekedő vonatok vontatott járműveinél műszaki okból tűzeset következik be;
d) vasúti járművekkel műszaki okból ismétlődően következnek be
da) a pálya irány-, fekszint-, nyomtávhibájából,
db) kitérőhibából,
dc) biztosítóberendezési hibából, vagy
dd) a jármű biztonsági berendezésének hibájából;
e) veszélyes áruk szállítása során következnek be és a veszélyes anyag szabadba jutott mennyisége a RID 1.8.5. pontjában előírtakat meghaladja; vagy
f) a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából kockázatot jelentenek.
Érdekességképpen megemlíthető továbbá (s ez érint rendőri feladatkört is), hogy a rendelet 7. §-a szerint, ha a baleset kapcsán büntetőeljárás indul, a nyomok rögzítéséről a rendőrség dönt. Amennyiben a helyszínen halott azonosítására és elszállítására kerül sor, ennek érdekében mindig a rendőrség képviselője intézkedik, melynek eredményéről a KBSZ-t (is) értesíti. A rendelet 20. §-a szerint ha a vasúttársaságnál végzett szakmai, illetve az üzembentartói vizsgálat kapcsán felmerül annak gyanúja, hogy az esemény során a vasúti közlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmény történt, a közlekedésbiztonsági szerv, illetve az üzembentartó köteles a rendőrséget értesíteni.
Komárom, 2007. február 6. (Fotó: MTI)
Miért (nem) baleset a vörös jelző meghaladása?
Jogalkalmazói szempontból kifejezetten érdekes elméleti töprengésre adhat okot az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.4. pontjának rendelkezése (Megállj-jelzés meghaladása esetén): „Az eseményt balesetnek kell minősíteni még akkor is, ha a Megállj-jelzés meghaladásából nem származott baleset.”
A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a baleset váratlanul bekövetkezett, előre nem látott behatás, a figyelembe nem vett körülmények és okozott következmények eredményeként megtörtént eset, amely anyagi kárral és általában testi sérüléssel jár. A baleset szótári és köznyelvi definíciójába („baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen, esetleg aránylag rövid idő leforgása alatt következett be, és sérülést, mérgezést, esetleg más egészségkárosodást, vagy halált okoz”) tehát a forgalmi utasítás rendelkezése semmiképpen sem illeszthető bele.
Ha a 60/2010. ORFK utasítás balesetfogalmait megvizsgáljuk, egyértelmű, hogy – némi képzavarral élve – annak alapján sem lehet baleset az a baleset, amelyből „nem származott baleset”. Úgy tűnik tehát, hogy a forgalmi utasítás rendelkezése a formális logika szabályainak próbáját sem állja ki.
Ugyanígy nem jutunk előrébb, ha a társadalombiztosítási és munkajogszabályok üzemi, vagy munkahelyi baleset-definícióját vesszük alapul: a munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri, valamint ami a keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Ezen kívül üzemi baleset a munkavállaló tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi vizsgálat és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete.
Megítélésünk szerint a forgalmi utasítás fenti rendelkezése, noha szigorú és ezáltal bizonyára preventív hatású is, mégis jogellenes: pusztán amiatt a tény miatt, hogy a munkáltató balesetnek minősít valamilyen eseményt (amely egyébként nem az), eredményezheti, hogy a munkavállalóval szemben akár alap nélkül is fegyelmi, szabálysértési, vagy büntetőeljárás indulhat, őt anyagi és joghátrány éri. Ez viszont súlyosan sérti a munkavállaló tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, hiszen olyan cselekmény miatt indult vele szemben eljárás, melyet csak a munkáltató egyoldalú intézkedése minősített balesetnek, mely intézkedés azonban sem a hatályos jogszabályok, sem a józan ész kritériumaival nincs összhangban.
A baleset helyszínét biztosítani kell, ez többrétű tevékenységet jelent: gondoskodni kell a sérültek ellátásáról, további balesetek bekövetkeztének elkerüléséről, a helyszínt le kell zárni, annak változatlanságát biztosítani kell. Amennyiben az eset körülményeiből kitűnik – vagy egyéb okból az indokolt –, intézkedni kell bizonyos kriminalisztikai alapkérdések tisztázása iránt. Ilyen különösen az, hogy hány fő sérült, milyen az állapotuk, hol vannak, kik a sérültek, mi a balesetben való részvételi minőségük, kik az ügyben szereplő járművezetők, hol vannak, szükséges-e robbanó, sugárzó, tűzveszélyes és egyéb környezetkárosító anyagokkal kapcsolatban a tűzszerészek, a polgári- és katasztrófavédelem értesítése.
Komárom, 2004. október 9. (Fotó: a szerző gyűjteményéből)
Fontos, hogy történt-e változás az időjárás-, út-, illetve látási viszonyokban; hivatkoztak-e a felek műszaki hibára, megváltoztatták-e a helyszínt, ha igen, ki és miért. Tisztázni kell, hogy kik az esemény tanúi, ezeket fel kell kutatni, visszatartásuk iránt intézkedni kell, személyi adataikat rögzíteni kell. Amennyiben megállapítható, hogy a baleset érintettje közjogi méltóság, rendőr, vagy katona, a további eljárásra speciális szabályok (is) vonatkoznak.
Az Utasítás részletesen meghatározza, hogy a helyszíni szemlét milyen összetételű bizottságnak kell megtartania (a bizottságvezetői feladatokat a baleset helye szerint illetékes, hatáskörrel rendelkező rendőri szerv közlekedésrendészeti szervezeti egységének, szervezeti elemének vezetője, vagy a rendőri szerv állományába tartozó nála magasabb beosztású személy, avagy az általuk kijelölt tiszti beosztású személy köteles ellátni, kivéve, ha az ügyész veszi át a bizottság vezetését), valamint a bizottság munkájában ki vehet még részt (hatósági tanú, szakértő, szaktanácsadó, ügyész). A vasúti balesetek vizsgálatánál – ezek jellegénél, valamint annál a körülménynél fogva, hogy szemléjükhöz speciális vasútüzemi szakismeret szükséges – többnyire vasúti (műszaki) szakértő is részt vesz.
Sárosd, 2013. április 22., a traktor és az IC találkozása. (Fotó: langlovagok.hu)
A részletes szabályok alapján megtartott szemléről jegyzőkönyv készül. Ebben a helyszínre, a balesetben érintett járművekre és személyekre, valamint az egyéb releváns körülményekre vonatkozó minden adatot fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a helyszínen készült helyszínrajzot, képfelvételeket, valamint a helyszínen tartózkodó tanúk adatait és esetleges nyilatkozatát is.
Az Utasítás részletes (és részben eltérő) szabályokat állapít meg a vasúti közlekedés körében bekövetkezett balesetek helyszínén történő eljárás kapcsán. Ilyen például a baleset- vagy munkavédelmi célból elrendelt ideiglenes sebességkorlátozás, vagy vágányzár. A baleset résztvevői közé kell sorolni a vonat személyzetét (tolatás közbeni baleset esetén a tolatószemélyzetet), továbbá minden olyan személyt, akinek szolgálati tevékenysége a baleset körülményeire hatással van (így pl. forgalmi szolgálattevő, tolatásvezető, váltókezelő), az alkoholos befolyásoltság ellenőrzésére irányuló vizsgálatot rájuk is ki kell terjeszteni. A résztvevő személyek adatai között rögzíteni kell a vasútijármű-vezető típusismereti-igazolásának adatait is.
Balassagyarmat, 2007. június 10. (Fotó: a szerző gyűjteményéből)
Részletes szabályok vonatkoznak arra nézve, hogy az általánosan rögzítendő adatokon kívül milyen egyéb tényeket kell jegyzőkönyvbe venni. Ilyen különösen a baleseti helyszín szelvényszáma (méterpontossággal), a szomszédos (vagy érintett) szolgálati hely(ek) megnevezése, a pálya jellemzői, forgalmi rendje. Ilyen még a pálya, a sínek, a váltók, az állítóművek és ezek alkatrészei, az áramellátó, valamint az üzembiztonságot befolyásoló egyéb egységek állapota, az alkalmazott biztosítóberendezések helyzete (ólomzárak épsége, blokkmezők színe, visszajelentő fények, számlálók állása), valamint a biztosítóberendezések előírásszerű kezelése (a jelző esetleges visszavétele) is.
A vasúti jármű tekintetében részletesen vizsgálni kell annak műszaki állapotát, a vonó- és ütközőkészülékek, a fékberendezések állapotát, a vonatbefolyásoló berendezés működését. A vizsgálati anyaghoz mellékelni kell a vonat minden, rendelkezésre álló menetokmányát, a hiányzó okmányok esetében meg kell jelölni a hiány okát.
A vasúti átjáróban történt balesetek esetén vizsgálni kell a fentieken túlmenően az átjáró, valamint az azt biztosító berendezés (ha van ilyen) állapotát. Részletes szabályok vonatkoznak továbbá a siklásos és gázolásos balesetekre, valamint az olyan utasbalesetekre, melyek utazással összefüggésben, állomáson, vagy azon kívül következtek be.
Kunhegyes, 2008. február 7. (Fotó: langlovagok.hu)
Amennyiben a balesettel összefüggésben az idegenkezűség nem zárható ki, büntetőeljárás megindítására kerül sor. Más esetekben (pl. vasúti járművel öngyilkosságot elkövető személy ún. rendkívüli halála), ha az idegenkezűség (vagyis bűncselekmény elkövetésének gyanúja) kizárható, a rendőrség közigazgatási eljárást indít, a halál okát ennek keretében vizsgálja.
Nem csak a nagyvasúton történhet baj. (Fotók: villamosok.hu, a szerző gyűjteményéből)
De hogy megy mindez a városi vasút esetében?
Nem túl meglepő módon ugyanúgy, mint a közutakon és a nagyvasútnál. Legalábbis nagyjából. A baleset megtörténte után ugyanis többnyire a járművezető (ha olyan állapotban van), valamelyik érintett vagy akár egy tanú értesíti a BKK fődiszpécserét, ahol a gyorsszolgálat begyűjti és összesíti a balesettel kapcsolatos információkat és meghatározza a további értesítendők körét (pl. tűzoltóság, katasztrófavédelem, forgalmi zavarelhárítás, stb.). A diszpécseri szolgálat gondoskodik az esetlegesen szükséges műszaki mentés megszervezéséről is (pl. ha darus kocsi szükséges a járműnek a pályára való visszaemeléséhez).
Ha a baleset során forgalomtechnikai létesítmény, vagy berendezés is sérül, különösen jelző, jelzőlámpa, jelzőtábla, szalagkorlát, stb., a BKK–Közút diszpécsere is közreműködik a munkálatokban. A szükséges javításokat meg kell rendelni (pl. a jelzőlámpa-szerviz értesítésével), a helyszínen elvégezhető munkákat (pl. kidöntött oszlopok eltávolítása) pedig a további balesetek megelőzése érdekében azonnal el is kell végezni (a baleseti helyszín megváltoztatására természetesen csak a helyszíni szemle-bizottság vezetőjének engedélyével kerülhet sor).
Szükség szerint – a rendőrséggel együttműködve – gondoskodni kell a balesettel érintett útszakasz lezárásáról, a terelés megszervezéséről, valamint a kieső tömegközlekedési útvonal(ak) és jármű(vek) pótlásának biztosításáról is.
Nánási Zoltán