Mivel a gőzvontatás máig is érvényes sebességrekordjának 75. évfordulója kapcsán sokat foglalkoztunk a rekorder mozdonnyal és annak máig üzemelő rokonságával, illendő két rövidfilm erejéig megemlékezni a nagy konkurensről, a London, Midland & Scottish Railway Coronation osztályú mozdonyairól. Már csak azért is, mert az LMS rekordmenetről készült propagandavideójának egy részlete nyilvánosan is elérhető, páratlan légifelvtéelekkel szolgálva a 6220-as pályaszámú gőzös vágtájáról.
1936 jeles év volt a brit birodlom életében, ekkor koronázták az Egyeesült Királyság királyává a VIII. Edward királyt váltó VI. Györgyöt, a ma is uralkodó II. Erzsébet édesapját. A forgalmas nyugati parti London - Glasgow vonalat üzemeltető London, Midland & Scottish Railway a koronázási évhez kapcsolódóan megalkotta saját áramvonalas mozdonyait, és útjára indította új presztízsvonatát, a London Euston - Glasgow Central között egy megállással (Crewe) közlekedő Coronation Scot-ot. A szerelvény kocsijaiba a korban igazi luxusként légkondícionálót is építettek. Az új vonathoz új vonóerő is dukált: ez a mozdonysorozat a William Stanier által tervezett Coronation osztály lett. Az LNER A4 sorozatától eltérően viszont az LMS 38 Coronation osztályú mozdonyaközül közül csak 10 kapott áramvonalas borítást. A Londonból Skóciába tartó utasokért folyó versenyben az LNER-hez hasonlóan a LMS is 6 és fél óra körüli menetidőt ígért a 640 kilométeres távon, azaz a gyakorlatban a Coronation-sorozat teljesítménye is összemérhető volt a rivális LNER A4-es gőzöseivel. Az LMS már a próbafutások során belekarcolt a 180-as tartományba, a 6220-as pályaszámú gép 183 kilométer/órás sebességet ért el. A történet azonban a rivális LNER győzelmével ért véget - a részletekről a sebességrekord évfordulója kapcsán írtunk.
Mai filmünk az LMS propagandafilmjének részlete, melyben az első Coronation építésének mozzanatait, három különböző korszakból származó gőzmozdony együttes különmenetét, végül pedig a rekordmenet légifelvételeit láthatjuk. Utóbbiak igazi dokumentumértékű képsorok, és segítenek elképzelni, hogy nézhtetett ki a Mallard rekordmenete, melyről nem lelhető fel hasonló mozgóképes dokumentáció.
Mai filmünk az LMS propagandafilmjének részlete, melyben az első Coronation építésének mozzanatait, három különböző korszakból származó gőzmozdony együttes különmenetét, végül pedig a rekordmenet légifelvételeit láthatjuk. Utóbbiak igazi dokumentumértékű képsorok, és segítenek elképzelni, hogy nézhtetett ki a Mallard rekordmenete, melyről nem lelhető fel hasonló mozgóképes dokumentáció.
A történet, azaz a Skóciáért folyó verseny folytatását a történelem viszontagságai átírták. A II. Világháború kitörése áthelyezte a súlypontokat, a szigetországban is az utánpótlás szállítása lett a vasút elsődleges feladata - a premier expresszvonatokat már 1939-ben leállították, szerepüket a több helyen megálló járatok vették át. A háború után az LMS Coronation gőzöseiről az áramvonalas burkolatot eltávolították, mivel a tapasztalatok szerint csak 140 kilométer/órás sebesség felett volt érdemi előnyük. Az 1946-tól újrainduló non-stop expresszvonatokat már hagyományos külsejű gőzösök továbbították. A keleti és a nyugati parti fővonalak közötti verseny tulajdonképpen még a British Rail érába is átöröklődött, bár kicsit más formában. Míg a keleti parton egyszerűen lehetett a szolgáltatás színvonalát a sebesség növelésével javítani, a nyugati parton a részben hegyvidéki vonalvezetés miatt új megoldásokra volt szükség. Az LMS küzdelmének modern kori folytatása a kudarcba fulladt Advanced Passenger Train lett volna, ám csak bő hatvan évvel később sikerült ismét kiegyenlíteni a keleti és a nyugati parti fővonalak menetidejét, a 390-es sorozatú billenőszekrényes motorvonatok üzembe állításával.
Magyarics Zoltán